Tovább tart a tiltakozás

Publikálás dátuma
2014.11.27. 06:34
Bár nyugodtabban telt az éjszaka Fergusonban, mint kedden, de tegnap is voltak zavargások FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES /AARON P.
Újabb tiltakozó megmozdulásokat tartottak szerte az Egyesült Államokban, bírálva a St. Louis-i nagyesküdtszék döntését, amely szerint nem látták indokoltnak a fegyvertelen fekete tizenévest lelövő rendőr bíróság előtti felelősségre vonását.

Nyugodtabban telt az éjszaka St. Louis jórészt feketék lakta elővárosában, Fergusonban, mint keddre virradó éjjel, amikor lövöldözés, gyújtogatás, fosztogatás tört ki, annak ellenére, hogy békés tiltakozásra hívták fel a helybelieket.

Jay Nixon, Missouri állam kormányzója utasítására megháromszorozták, 2200-ra emelték a városba rendelt nemzeti gárdisták létszámát.

Sötétedéskor így is felgyújtottak egy rendőrautót, s a rendőröknek könnygáz, paprikaspray bevetésével kellett feloszlatni a tüntető tömeget.

Kevesebben vonultak utcára, mint előző éjjel, amikor legalább 12 üzletet, számos autót felgyújtottak, 14-en megsebesültek.

Szerdára virradóra 42 embert vettek őrizetbe. Komoly anyagi károk keletkeztek a városban, a St. Louis Post-Dispatch szerint a helybelieket megdöbbentette a hétfő éjszakai rombolás mértéke, a Washington Post szerint sokan fontolgatják, hogy elköltöznek a feszültségben élő településről.

Barack Obama amerikai elnök ugyan együttérzését fejezte ki az áldozat, Michael Brown családjával, de bírálta az erőszakos megmozdulásokat, mondván, „lehet produktív módon is reagálni, de ez destruktív válasz volt” a problémákra.

Az elnök ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az eset nyomán javulhat a rendőrség és a fekete közösségek közötti viszony, s a jövőben elkerülhtőek lesznek a hasonló incidensek.

Eric Holder, Obama távozó igazságügyi minisztere csalódottságát hangoztatta, s megerősítette, hogy a szövetségi vizsgálatokat tovább folytatják a fergusoni rendőr, Darren Wilson ügyében. Holder nem volt hajlandó részt venni a döntés kihirdetésén.

Fekete polgárjogi vezetők sora bírálta a nagyesküdtszéki döntést. Ifjabb Jesse Jackson egy templomi virrasztáson kijelentette: „A gyilkosságnak, a gyűlöletnek, az igazságtalanságnak hosszú története, mély gyökerei vannak”.

Al Sharpton tiszteletes Michael Brown szüleivel tartott sajtóértekezletén úgy vélte, hiba volt a nagyesküdtszéki rendszert alkalmazni az ügyben.

Többen elfogultsággal vádolták a St. Louis megyei főügyészt, Robert P. McCullocht, aki szoros szálakkal kötődik a helyi rendőrséghez.

A Huffington Post által közzétett YouGov-felmérés szerint Amerikát bőrszín és politikai hovatartozás szerint egyaránt megosztotta a döntés. A fehérek 22, a feketék 64 százaléka vélte úgy, hogy a frendőrt felelősségre kellett volna vonni.

Szerdára virradóra is számos amerikai nagyvárosban utcára vonultak az emberek, St. Louis mellett New Yorkban, Los Angelesben, Clevelandben, Seattle-ben, Albuquerque-ben, Oaklandban, Atlantában, Portlandban, Chicagóban és Bostonban a fergusoni döntést követő második éjjel is tiltakozó megmozdulásokat tartottak.

Wilson nem bán semmit sem

„Tiszta a lelkiismeretem” – mondta a felmentett rendőr az ABC tévének. Darren Wilson először szólalt meg azóta, hogy augusztus 9-én leadta a végzetes lövéseket a 18 éves, fegyvertelen Michael Brownra. Az interjúban Wilson megismételte, mindent a szabályok szerint tett.

Határozott nemmel felelt arra a kérdésre, hogy vajon másképp cselekedett volna, ha Brown fehér lett volna. A rendőr az interjúban megismételte, amit a nagyesküdtszék előtt is vallott, Brown ütött először, s az életét féltette. Amikor a fiú el akarta venni a pisztolyát, akkor sütötte el a fegyvert.

A 28 éves Wilson az eset óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Nemrégiben tette közzé egy videón, amelyen nem látszik, hogy külsérelmi nyomokat szenvedett volna, amikor a rendőrautóba behajoló fekete fiúval dulakodtak.

Wilson elmondta, nincs más vágya, mint hogy nyugodt, normális életet élhessen. A rendőr ügyvédje megerősítette, Wilson tudja, hogy pályafutása a fergusoni rendőrségnél lezárult, új állást kell keresnie.

Szerző

Berlini megállapodás a női kvótáról

A német kormánykoalíció megállapodott a női kvótáról a cégek felügyelő bizottságaiban. Ezekben a testületekben 2016-tól minden harmadik tagnak nőnek kell lennie.

 Összesen 108 a tőzsdén is jelenlévő vállalatról van szó, s közülük egyetlen sem kaphat felmentést. A kérdésről hetek óta vitázott a német kormánykoalíció, s a kabinet december 11-én szavazza meg a megállapodást.

A tervezett jogszabály szankciókat ír elő azon cégek számára, amelyek nem teljesítik a törvényben foglaltakat. Abban az esetben, ha nem találnak megfelelően kvalifikált női szakértőt az adott posztra, a felügyelő bizottsági helyet senki sem töltheti be.

A megállapodást hetekig tartó vita előzte meg. A szociáldemokrata SPD programjának fontos eleme volt a női kvóta törvényben való rögzítése.

A CDU és a CSU azt követelte, hogy tegyék lehetővé: egyes cégek mentesülhessen a női kvóta bevezetése alól, mert indoklásuk szerint ezzel a gazdaságnak ártanának. Gerda Hasselfeldt, a CSU tartomány vezetője úgy vélte, végül jó kompromisszum született.

Szerző

Magyar-román feszültség fenyeget

Enyhített ugyan szerdán a táblabíróság az úgynevezett Mikó-ügy vádlottaira kiszabott első fokú ítéleten, ennek ellenére borítékolható a Románián belüli román-magyar politikai feszültség, ugyanis egy szimbolikus jelentőségű ügyről van szó.

 A restitúciós bizottság három tagjára, köztük Markó Attila volt államtitkárra, jelenlegi parlamenti képviselőre alapfokon letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt indított büntetőperben.

A 3 év letöltendő börtönbüntetést felfüggesztették, de megerősítették az első fokú ítélet azon részét, amely szerint a református egyház elveszíti tulajdonjogát az ingatlan felett.

A restitúciós bizottság tagjait is azzal vádolták, hogy jogtalanul adták vissza az ingatlant az egyháznak.

A Székely Mikó Kollégium viszont egyike azon nagy iskoláknak, amelyet a széles erdélyi magyar közvélemény is történelmileg egyházi tulajdonként tart számon, az 1948-as államosítási okmányokban is egyházi tulajdonként szerepel, mint ahogy a régi telekkönyvi kivonatokban is.

Az egyházi és közösségi ingatlanvagyon természetbeli visszaszolgáltatása szimbolikus erejű kérdés a romániai magyar közösség számára. Markó Attila ügyvédje jelezte, az Emberi Jogok Európai Bíróságán kérnek jogorvoslatot.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes közleményében megdöbbenésének adott hangot, s elfogadhatatlannak nevezte, hogy újraállamosítják a sepsiszentgyörgyi kollégiumot.

Szerző