MSZP;kormány;szegénység;Korózs Lajos;
2014-11-27 13:11:00
Az ellenzéki politikus szavai szerint a KSH-kutatásából kiderül: a legszegényebbek és a leggazdagabbak munkajövedelme között 16-szoros a különbség; a legkevesebbet kereső kétmillió ember jövedelme az elmúlt négy évben folyamatosan csökkent. A számokból kiolvasható az is, hogy a 7 éven aluli gyerekek csaknem fele szegénységben él - tette hozzá, megjegyezve: az akadémiai kutatók korábban egyértelművé tették, hogy az ország gazdasági helyzete nem indokolja ezt a "mérhetetlen szegénységet".
Ha van pénz stadionokra, újabb trafikmutyira, akkor legyen pénz az éhező gyerekek megsegítésére is - mondta Korózs Lajos.
Az átlagjövedelemre vonatkozó számok azért tűnnek magasnak - folytatta -, mert a gazdagok oly mértékben gazdagodtak az elmúlt évben a kormányzati politika következtében, hogy az felhúzza a matematikai közepet.
Korózs Lajos azt mondta, hogy 2010 óta 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíjvagyont "tapsoltak el", 300-300 milliárd forintot vontak ki a szociális ellátórendszerből, az oktatásból és az egészségügyből. Ebben a kormányzati ciklusban a szociális ellátórendszerből 600 milliárd forintot akarnak még kivonni. Itt emberek ezrei fognak éhen halni - fogalmazott.
Értékelése szerint "a korrupt kormány" egykulcsos adórendszere a gazdagoknál egyre több pénzt hagy, eközben fokozatosan megszünteti a rászorulókat támogató segélyezési rendszert.
Beszélt arról, hogy az élelmiszerekre biztonsági adót vetnek ki, emiatt 33 százalékra növekszik az áfa, miközben a kutatásból az is kiderül, hogy a legszegényebb emberek egyetlen tápláléka már szinte csak a kenyér, húst, gyümölcsöt alig esznek, tejet alig fogyasztanak.
Korózs Lajos úgy fogalmazott, hiába van kétméteres kerítés a lakóparkok körül, hiába van a legtöbb fideszes parlamenti képviselőnek, kormánytagnak svájci bankszámlája, a társadalom nem fogja tűrni, hogy ilyen szakadékokat építsen a kormány a társadalmi csoportok között.
Véleménye szerint a 24. órában van a kormány, még van lehetősége a költségvetés és más törvények módosítására, hogy a szociális ellátórendszerbe pumpálja a pénzt.
A KSH legfrissebb, a háztartások életszínvonaláról szerdán közzétett kiadványa szerint az utóbbi négy évben a jövedelmi egyenlőtlenség valamelyest nőtt Magyarországon, ám mértéke még mindig bőven alatta marad az EU-tagországok átlagának. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2013-ban együttesen 31,1 százalékot ért el, ami 2,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban - állapították meg.
Az Európai Unióban szokásosan használt terminológia szerint 2013-ban Magyarországon a relatív jövedelmi szegények közé a lakosság 14,6 százaléka tartozott, 23,9 százalék volt a súlyosan deprivált és 9,2 százalék nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya.