Törökországba megy a pápa

Pénteken érkezik Törökországba Ferenc pápa, két nappal azután, hogy beszédet mondott az Európai Parlamentben. Ez lesz a harmadik, az olasz határokon kívüli európai lelkipásztori útja a szeptemberi albániai vizit, valamint a keddi strasbourgi „fellépése” után.

Sokakat meglephet, hogy Ferenc pápa nem a hagyományos katolikus fellegvárakat keresi fel európai lelkipásztori útjai során. Albániában kisebbségben élnek a keresztények, Törökországban pedig a Vatikán 53 ezerre becsülik a katolikusok számát. Igaz, sokan titkokban gyakorolják a hitüket, a keresztények száma így a 10 milliót is elérheti.

Benedek emlékezetes vizitje

XVI. Benedek 2006-os törökországi látogatása előtt feszültté vált a Vatikán és Törökország, illetve a teljes arab világ viszonya. Benedek pápa ugyanis 2006. szeptember 12-én németországi látogatása alkalmából előadást tartott a Regensburgi Egyetemen.

Egy bizánci uralkodó szavait idézte, aki az iszlám vallást az erőszakkal hozta közvetlen összefüggésbe. „Mutasd meg, mi újat hozott Mohamed a világra, és csak gonosz, embertelen dolgokat fogsz látni, mint parancsát az általa hirdetett hit karddal való terjesztésére” – hangzott az idézet.

Ez a mondata óriási lavinát indított el az iszlám világban, egy sor muzulmán ország vezetője kelt ki a tavaly februárban lemondott egyházfő szavai ellen. Két hónappal később, 2006. november 28-án látogatott el Törökországba. Erdogan akkor még miniszterelnökként fogadta, s láthatóan megbocsátott vendégének. Erdogan jónéven vette az akkori pápától, hogy kiállt Törökország uniós csatlakozása mellett.

Az egyházfő egy ízben megvilágította, miért is választja ezeket az államokat: arra próbál meg rávilágítani, hogy itt békében megférnek egymás mellett a különböző vallások.

Azért is figyelemre méltó a választás, mert nem a katolicizmus mindenhatóságát akarja igazolni, hanem rámutat arra, mennyire elfogadja a más vallásúakat is.

Nem csak a helyi katolikus közösségnek, hanem minden ott élőnek ki akarja fejezni tiszteletét.

Ferenc nem utazó pápa, mégis külföldi útjai során több olyan kijelentést is tett, amelyeket mindmáig idéznek részéről. Emlékezhetünk például, mit mondott tavaly nyáron a melegekről Rio de Janeiróból hazatérve, a repülőgép fedélzetén.

A pápa mindig képes meglepetésekre, így történhet Törökországban is, ahol vasárnapig a két nagyvárost, Ankarát és Isztambult keresi fel.

Előzőleg ugyan felmerült, hogy Izmirbe is elmegy, múlt héten azonban Louis-Armel Pelatre püspök, Isztambul apostoli adminisztrátora bejelentette, hogy ez

kimarad a programból. „Bár a média azt közölte, Ferenc pápa az Izmir tartományba, Szűz Mária házába is elmegy, ez végül nem történik meg” – hangoztatta.

Emmerich Anna Katalin apácának olyan látomása volt, hogy Szűz Mária élete utolsó éveit Efezustól három órányira egy házban töltötte. Julien Gouyet francia abbé 1881-ben, Selcukban fedezte fel a romos kőházat, ahol Szűz Mária lakóhelyét gyanítják.

Azt mindenesetre írásos emlékek is váltig állítják, hogy Szűz Mária járt Efezusban. Három korábbi pápa, VI. Pál 1967-ben, II. János Pál 1976-ban és XVI. Benedek 2006-ban járt az emlékhelyen. Pelatre püspök közlése szerint a pápa a Törökország és a Vatikán közötti párbeszéd elmélyítéséért utazik a muzulmán országba. Találkozik Recep Tayyip Erdogan elnökkel. Ezzel kapcsolatban egyes török csoportok felszólították a pápát, ne tegye be a lábát az egyre diktatórikusabb eszközökkel kormányzó Erdogan nemrégiben elkészült, rendkívül fényűző és hatalmas kiterjedésű palotájába.

Így ugyanis ő lenne az első „államfő”, aki a nemzetközi sajtó által is sokat bírált komplexumba menne. Mivel azonban ez a protokoll súlyos felrúgását jelentené, szinte elképzelhetetlen, hogy a pápa megtagadná a belépést az épületegyüttesbe. Azt ugyanakkor már elutazása előtt világossá tette: nem igényel semmiféle luxusautót, vagy golyóálló gépkocsit, így egy egyszerű Fiat Albeával szállítják majd. A pápa már korábbi külföldi látogatásain is előre jelezte, nem kíván méregdrága autóval furikázni az adott város utcáin.

A pápa az Erdogannal folytatandó megbeszélések után Ahmed Davutoglu miniszterelnöknél is udvariassági látogatást tesz. Ezt követően a muzulmánok legjelentősebb képviselőjével, Mehmet Görmezzel, az Egyházi Ügyek Elnökségének elnökével tárgyal. Ferenc pápa, aki magyar idő szerint gépével pénteken délben landol az ankarai repülőtéren, misét mond az isztambuli katolikus székesegyházban, majd magánbeszélgetést folytat I. Bartholomaiosszal, Konstantinápoly egyetemes pátriárkájával.

A program szerint a pápa ellátogat a török államalapító, Mustafa Kemal Atatürk ankarai mauzóleumába, valamint a Hagia Szophiába, amely ortodox bazilikakánt épült, később mecsetként használták. Elmegy továbbá a Kék mecsethez, amelyet Ahmed szultán mecsetjének is neveznek. Arról nincs hír, hogy Mehmet Ali Agca, aki 1981-ben rálőtt, s súlyos sérüléseket okozott II. János Pálnak, találkozhat-e Ferenccel. Nyílt levelében mindenesetre erre kérte az egyházfőt megjegyezvén: „Ferenc pápa a békéért és testvériségért lép fel a politikai, gazdasági és humanitárius válságok közepette. Szívesen látott vendég Törökországban”.

Mi várható Ferenc pápa látogatásától? Szóvá teszi-e Erdogan demokráciaellenes lépéseit?

Ez annál inkább is érdekes kérdés, mert kedden, az Európai Parlamentben elhangzott beszédében azt hangoztatta, meg kell védeni a demokráciát, a pártok sokféleségét pedig nagy értéknek nevezte. Törökországban azonban a demokráciának egy sajátos válfaja működik. Erdogan hatalma megszilárdításán munkálkodik, s ő is a legnépszerűbb politikus hazájában, az igazságszolgáltatás jogköreit megnyirbálta, sakkban tartja az őt bíráló médiumokat, a közbeszerzési pályázatokat pedig a hozzá közel álló cégekre szabják.