Hét esztendeje nem volt ilyen alacsony a munkanélküliek számaránya, mint idén az augusztus-októberi időszakban. Ez derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A közel 4,2 millió munkavállalóból Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt a következtetést vonta le, hogy telljesíthető az a 2010-ben elhangzott kormányzati ígéret, hogy 10 év alatt egymillióval bővül a hazai munkahelyek száma. (Az igazság az, hogy eredetileg az idén véget ért, előző kormányzati ciklusra ígérték ezt a számot, de a kormány rövid idő alatt belátta, hogy a vágya teljesíthetetlen, így hat esztendővel megtoldották az álláshelyek bővülésére vonatkozó prognózisukat.) A miniszterelnök által vezetett küldöttséggel Szöulban tartózkodó miniszter megemlítette, hogy a munkanélküliségi ráta 7,1 százalékra mérséklődött a megelőző időszak 7,4 százalékáról.
A munkanélküliség várható alakulása nagymértékben függ attól, hogy a kormányzat mennyiben tudja megvalósítani tervét, hogy a közfoglalkoztatottak seregét 200 ezerről 250 ezerre emeli - értékelte a várható folyamatokat Katona Tamás, közgazdász egyetemi tanár. Ettől függetlenül is valószínünek látszik - mivel jövőre mintegy egy százalékponttal alacsonyabb gazdasági növekedéssel számol a kormány -, hogy a munkanélküliségi ráta 2015-ben 8,0-8,2 százalék körül alakul majd. Ugyanakkor Katona Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai statisztikai adatok tartalmazzák a külföldön dolgozó magyar lakhelyű dolgozók számát is. Róluk azonban friss adatok nem állnak rendelkezésre. Annyit lehet biztosan tudni, hogy 1989. december 31. - vagyis rendszerváltás - óta tartósan külföldön dolgozó magyarok száma összesen 425 ezer fő volt. A szakember szerint az idén felgyorsult külföldi munkavállalási hullám révén jelenleg 450-480 ezren dolgoznak Magyarországon kívül.
A munkaerőpiac egészéről Balatoni András úgy vélekedett, hogy az a vállalkozások szempontjából feszesnek mondható. Az ING Bank vezető elemzője arra emlékeztetett, hogy sok munkaerőt felszív a közmunkaprogram - akik egyébként nehezen tudnak utána elhelyezkedni -, a vállalatok pedig viszonylag dinamikusan szeretnék bővíteni a foglalkoztatást, így pedig egyre nehezebb a megfelelő embert a megfelelő helyre megtalálni. Ha további 50 ezerrel növelik a közfoglalkoztatottak számát, akkor megvan a veszélye annak, hogy bérinflációs folyamat indulhat el - mondta Balatoni. Németh Dávid a KSH munkanélküliségi adatai kapcsán megjegyezte, hogy az aktivitási arány a július-szeptemberi 59,5 százalékról 59,3 százalékra csökkent, azaz kevesebb ember jelent meg a munkaerőpiacon a munkaképes népességen belül. Ez pedig elsősorban a nőkre volt igaz, aktivitási arányuk a júliusi-szeptemberi időszakban mért 52,7 százalékról 52,4 százalékra csökkent augusztus-októberre.
A foglalkoztatottsággal csak közvetve függ össze, hogy Orbán Viktor kormányfő Szöulban már ötmillió adófizetőről, mint elérendő célról beszélt, amikor csak nemrégiben léptük át a korábban nehezen elérhetőnek látszó négymilliós határt. A munkanélküliséggel kapcsolatos adatok azonban nem csak Magyarországon kedvezőek. A Német Statisztikai Hivatal ugyancsak tegnap kiadott közleménye szerint a statisztikai számbavétel kezdete óta ennyien még nem dolgoztak a 80 milliós Németországban, jelenleg összesen 43 millió munkavállalót regisztráltak.
Egy év alatt egy százalékponttal nőtt a munkavállalók száma. Így novemberben Németországban 6,3 százalékos volt a munkanélküliek aránya, akárcsak októberben.
