Év végéig marad a Bárka igazgatójának mandátuma

Továbbra is zárva tart a Bárka Színház, az igazgató november közepén lejárt mandátumát azonban a fenntartó Józsefvárosi Önkormányzat az év végéig meghosszabbította. A teátrum több előadása különböző színházakban talált játszóhelyre.

Seress Zoltán igazgató felidézte, hogy ügyvezetői mandátuma november 17-én járt le. Ezzel kapcsolatban korábban többször is jelezték a fenntartónak, hogy pályázatot kellene kiírnia, de ez nem történt meg. Végül az önkormányzat november 19-én meghosszabbította a szerződését december 31-ig.

Arról, hogy mi lesz a színház sorsa, mikor adhatja át az önkormányzat az államnak a teátrumot, nincs információja. Hoppál Péter kulturális államtitkárnak arra a nyilatkozatára reagálva, amely szerint a Bárka Színházat esetleg egy másik, nagyobb intézményhez csatolnák, Seress Zoltán igazgató azt mondta, hogy korábban nem hallott erről az elképzelésről, de hétfőn megy egyeztetni a minisztériumba. Hozzátette: a nehézségek közt jó hír, hogy a színház visszaszerezte közhasznúságát.

A közhasznúságot azért vesztették el, mert az önkormányzat adminisztrációján nem mentek keresztül idejében a szükséges papírok, így nem tudták igazolni az Előadóművészeti Irodánál sem a megadott határidőig a közhasznú jogállást, amely feltétele annak, hogy a Bárka az előadóművészeti szervezetek nyilvántartásában maradhasson. Bár a jelenlegi állás szerint január elsejével elveszíti kiemelt minősítését a színház, a közhasznú jogállás visszaszerzésével joggal bizakodhatnak abban, hogy visszakapják a kiemelt minősítést is, és így jogosultak lesznek az állami támogatásra.

Azt továbbra sem tudni, hogy ha állami tulajdonba kerül a Bárka, akkor ki lesz a fenntartója. Az eredeti tervek szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) vette volna át 2012 márciusában a teátrumot. Jogszabályi problémák miatt később az a döntés született, hogy az egyetem fenntartójához, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik majd a Bárka. Ennek megfelelően idei állami támogatása a KIM fejezetében szerepelt. A jövő évi költségvetés tervezetében - az idei összegnek megfelelő 178,9 millió forint - a Miniszterelnökség fejezetében szerepel (ahol az NKE is).

Bár a Bárka ajtaja most zárva, és az 50 fős társulatból 18-an elhagyták a színházat, tíz repertoáron tartott előadásukból kettőt láthat a közönség más helyszínen. Az Odüsszeusz szemeteslapáton című előadást a kolozsvári Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválon való december eleji részvétel után a Thália Színházban láthatják újból, a januári előadás időpontjáról még egyeztetnek. A Nehezet a Nemzeti Színházban láthatják a nézők, a Pesti Magyar Színház érdeklődött A harmadik hullám és East Balkán című előadások iránt, ott azonban a tárgyalásoknál nem szabad megfeledkezni arról, hogy 2015. január elsejétől új igazgatója lesz a színháznak.

Szerző

Behódolók és hódoltatók

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:03

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Ritka szerencse, hogy olyan könyv kerül a kezükbe, amely olvastatja magát. Még ritkább, ha a könyv annyira fellelkesíti az olvasót, hogy az a befejezése után elölről kezdi az egészet. Spiró György a saját bevallása szerint ritkán dicsér, pláne a szerző jelenlétében, ám szerda este az Írók Boltjában ezt tette: már másodszorra jár Murányi Gábor újságíró, történész könyvének a végén. A sajtó szövedéke című, a Kronosz Kiadó gondozásában megjelent kötet huszadik századi sajtóhistóriákat idéz meg az 1920-as évektől napjainkig, Murányi Gábor harmincéves munkájának a gyümölcse. – Részben annak a története, hogy minden korszakban önként, dalolva vagy kényszerből bőven akadtak olyan újságírók, akik behódoltak az aktuális rendszernek – mondta Murányi Gábor a könyvbemutatón. Murányi nemcsak a sajtóarchívumok aranybányáit kutatta, hanem a levéltárakban annak is utáni járt, kik voltak a hódoltatók, és a sajtó olykor kevésbé ismert hőseit, szemtanúit, a sorok közötti írás gyakran álneves szerzőit is felkereste. A történészi szemléletet, a tények szenvedélyes szeretetét helyezte előtérbe – méltatta Spiró a szerzőt. A sajtó szövedéke rendkívül csábítóan kezdődik: megidézi a Horthy-rendszer sajtóját, mit és hogyan írtak Sztálin születésnapjáról, halálának „megünnepléséről” vagy Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjáról. – Az ember hajlamos arra, hogy elődei disznóságait iróniával, gúnnyal szemlélje, de ennek a könyvek a közepe táján elkezdenek sorjázni a pozitív hősök, szerethető figurák – tette hozzá Spiró György. Murányi Gábor tizenhat és fél évig volt a Magyar Nemzet újságírója, hőseinek, történeteinek egy részét ennek a viharos sorsú lapnak a múltjából idézi meg. Ilyen például Sibelka-Perleberg Arthur, aki inkognitóját mindvégig megőrizve, Tempefői, illetve Lénárd János álnéven publikált az 1940-es években. II. Bajor Lajosról írt egész oldalas cikket Őrült vagy cézár? címmel úgy, hogy abban bárki ráismertetett Hitlerre. A náci diktátort Weninger Antal (aki legtöbb írását Bánfalvy Szilárd néven jegyezte) is a tollhegyére tűzte: „A paranoiás sokszor éveken, évtizedeken át vezető szerepet játszhat (…), mindenkor logikus, olyakor imponálón éles gondolkodásúnak látszik” – olvasható a paranoiásokról írt orvosi szakcikkében. A sajtó szövedékében olvashatunk a „leülő emberekről” is, akik sajtóperek idején vállalták a börtönt a beperelt cikkek szerzőit óvva, továbbá a Népszava legendás cikkéről, amely „mélységes megrendeléssel” tudósított Sztálin betegségéről, újságok megpuccsolásáról, megszüntetéséről és összevonásáról, előfizetői listák ellopásáról, is. Spiró György szerint akár az 1930-as, akár az 1960-as évek újságait lapozzuk fel, ugyanolyan mondatokra bukkanhatunk, mint a mai magyar sajtóban. − Ez annyira nem jó, de mindenesetre azt mutatja, hogy Magyarország folytonos, nem megy sehová – mondta az író.  

Lehet jelentkezni a tao-pénzekért

Publikálás dátuma
2019.02.21 19:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mától lehet beadni az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásra vonatkozó igénybejelentést - jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) weboldalán. A tao január 1-i megszüntetése után a tavalyi adóösszegnek megfelelő 37,5 milliárd forint elosztásáról a minisztérium által kijelölt kulturális grémium dönt. Az igénybejelentéseket a színház- és táncművészeti kategóriákban a beérkezéstől számított 30 napon belül, a zeneművészeti kategóriában a Nemzeti Komolyzenei Stratégia elfogadását követően bírálják el.
Szerző
Témák
TAO