Bajt is okozhat az adóelkerülés elleni akcióterv

Bár az OECD akcióterve a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának vetne véget, a jóhiszeműen adózó vállalkozások, köztük magyar cégek is az adóelkerülés elleni küzdelem áldozataivá válhatnak. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (NKK) szerint ugyanis a tervezett intézkedések túl bonyolulttá tehetik a nemzetközi adórendszert és akár kettős adóztatást eredményezhetnek, amellyel a nemzetközi kereskedelmet és ezzel együtt a gazdasági növekedést is veszélyeztetik - hívja fel a figyelmet a Ryan amerikai adótanácsadó cég.

"Az OECD BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) akcióterve azon gyakorlat ellen kíván fellépni, amellyel több nagyvállalat - a nemzeti adórendszerek közötti különbséget kihasználva - alacsonyabb adókulcsú országokba tereli át adóköteles jövedelme tetemes részét. Az egyes cégek ezzel jelentős adómegtakarítást érhetnek el, a nemzeti költségvetéseknek azonban súlyos károkat okoznak. Ezért is került az elmúlt években ez a jelenség több nemzetközi szervezet figyelmének középpontjába" - idézi a Ryan közleménye Békés Balázst, a cég régiós vezetőjét.

Az OECD 15 pontból álló BEPS akcióterve számos intézkedéssel venné elejét a visszaéléseknek. Ajánlást fogalmaz meg például annak kiküszöbölésére, hogy egyes országok túlzott adókedvezményekkel csalogassák magukhoz a jövedelmeket.

Annak megakadályozására is javaslatot tesz, hogy a cégek duplán vegyenek igénybe adókedvezményeket, vagy több országban elkerüljék az adófizetést. A tervezet célul tűzi egy olyan átlátható nemzetközi adókörnyezet megteremtését is, amelyben a nemzeti adóhatóságok az adózókat az országhatárokon túl is ellenőrizni tudják. Az akcióterv 7 pontjáról már szeptemberben közzétette a részletes ajánlásokat az OECD, további 8 pont kapcsán pedig 2015-ben születik döntés.

Bár a kezdeményezés céljait a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara is támogatja, a lehetséges hátulütőkre is felhívja a figyelmet.

A szervezet szerint az ajánlások megvalósítása során a részt vevő államok szoros együttműködésére van szükség, mert ennek hiányában a BEPS intézkedések a jóhiszemű adózók esetében is súlyos negatív következményekkel járhatnak. Ha a visszaélések kiküszöbölésére szolgáló nemzeti rendelkezéseiket az országok nem hangolják össze, bizonytalanná válhat egyes nemzetközi ügyletek adójogi minősítése, és kettős adóztatáshoz is vezethet. Mindez károkat okozna a nemzetközi kereskedelemben és a globális gazdasági növekedést is fékezné. Fontos ezért, hogy nemzetközi viszonylatban is pontosan elhatárolhatók legyenek a jogszerű és a jogellenes adózási magatartások, és az adóegyezmények alkalmazásához ne legyen szükség aránytalanul nagy adminisztrációs terhekre vagy bizonyítási kötelezettségre.

Békés Balázs szerint a BEPS akcióterv a magyar vállalkozásokat is érzékenyen érinti, hiszen Magyarország is aktívan részt vesz az OECD munkájában. Az ajánlások eredményeként a magyar adórendszert is több ponton hozzá kell majd igazítani a nemzetközi követelményekhez. Ennek egyik már érzékelhető eredménye, hogy az adóeljárási törvény módosítása révén jövőre Magyarország már nem mentesíti az adó alól azt a jövedelmet, amit egy másik állam a vonatkozó adóegyezmény alapján nem tekint adóztathatónak. A módosítás így kizárja, hogy a jövedelem után egyik országban se fizessenek adót. A régiós vezető szerint e változásokra tekintettel a vállalkozásoknak is érdemes lesz átgondolniuk meglévő adóstruktúráikat.