Deák Kör;országos pártértekezlet;Műsormagazin;Műsormagazin;

2014-11-29 06:05:00

MSZP: tájkép csata után

Keményen bírálják saját pártjukat a szocialisták. A december 13-i pártértekezletre készülve több szervezet, műhely készített elemzést, amelyen újfajta politizálást sürgetnek. Az ismert MSZP-s politikusokból álló Deák Ferenc Kör "Tájkép csata után" címet viselő vitairatában a megkésett miniszterelnök-jelölést bírálja és Mesterházy Attiláéknak azt is felrója, hogy csapatával alkalmatlannak bizonyult a kampány irányítására, az áprilisi súlyos vereség után pedig csak saját pozíciójukat védték. Emellett programot is adnak, egyebek mellett azt ajánlják, hogy az MSZP indítson mozgalmat a közvetlen elnökválasztásért.

Országos pártértekezleten vitatják meg az idei három választás tanulságait december 13-án a szocialisták. A párt paltformjai, alapszervezetei, műhelyei különböző értékelésekkel készülnek a vitára, de, hogy ez az alkalom ne csak "kibeszélő show" legyen, a Deák Ferenc Kör azt is igyekezett összefoglalni, mit kell tenniük ahhoz, hogy az MSZP ismét valódi történelemformáló tényező legyen. A szerkesztőségünk birtokába került értékelést Szekeres Imre készítette, aki 1994-ben, az 1998-as választások első fordulójában és 2006-ban a szocialisták kampányfőnöke volt. A tervezetről eddig több mint 80 aktivista mondta el véleményét és a vitaanyagot november elején elküldték az elnökségnek, a választmánynak.

A Fidesz azért nyerhetett megint kétharmaddal az áprilisi országgyűlési választáson, mert a választási rendszer durván torzít a győztes javára, de a baloldali-liberális összefogás sem hozta meg vazt az áttörést, amit az abban részt vevő pártok vártak tőle - fogalmaz a "Tájkép csata után" címet viselő vitairat. Szekeresék szerint megkésett volt a miniszterelnök-jelölt kiválasztása, az MSZP vezetői pedig alkalmatlannak bizonyultak a kampány irányítására. Mesterházy Attiláék április 6-a után nem vállalták a felelősséget a súlyos vereségért és nem tettek azért, hogy a szocialisták megfelelően felkészüljenek az európai parlamenti választásra. Azzal voltak elfoglalva, hogyan őrizzék meg vezető szerepüket a pártban. Így azután a szocialista párt Budapesten elveszítette relatív elsőbbségét a DK-hoz és az Együtt-PM-hez képest, ami Mesterházyék gyors bukásához vezetett, azonban a DK és az Együtt-PM EP-választáson elért sikere is törékeny volt. A baloldal pártjainak új szavazókat nem sikerült megszólítaniuk, sőt még a régieket sem, a kampányok során "egy néhai szavazótábor maradékáért zajlott a versengés" - olvasható a vitairatban.

Az MSZP, a DK és az Együtt-PM számára komoly tétje volt az önkormányzati választásoknak, ezért okozott csalódást, hogy a megsemmisülést ugyan elkerülték, de nem erősödtek meg. Budapesten ugyan az MSZP maradt a legerősebb ellenzéki párt, azonban ezt "csodálatosnak kikiáltani enyhén szólva túlzás", fővárosi önkormányzati választások eredménye ugyanis messze elmarad a várakozásoktól - hangzik a sommás vélemény. Az elemzés készítői szerint is közös és erős főpolgármester-jelöltet kellett volna a baloldalnak állítania, a szocialisták budapesti vezetői azonban képtelenek voltak ezt elérni, a pártelnökség pedig elhatárolódott, vélhetően ezért mentek el olyan kevesen októberben választani.

"Vannak akik azt mondják, hogy maradjon minden ahogy eddig volt, de az MSZP jobban politizáljon", mások szerint új pártot kell alapítani - fogalmaz a vitairat. A cél a Deák Ferenc Kör szerint az, hogy "olyan baloldali narratíva jöjjön létre, amely összekapcsolja: a demokrácia és a jólét ügyét, a hétköznapok döntéseinek tényleges szabadságát, a biztonság és a kiszámíthatóság értékét. Ehhez legalább fél lábbal ki kell lépnie az MSZP-nek a rendszerből".

A választási kudarc értékelésnek akkor van értelme, ha a tapasztalatok alapján a szocialisták elszánják magunkat egy "új rendszerváltásra", amely átformálja a pártot annak érdekében, hogy cselekvő szereplői lehessenek az országban szükséges változásnak. Ez már a kör javaslatait tartalmazó másik dokumentumban olvasható. Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke, a kör egyik alapítója elmondta, ebben azt kezdeményezik, hogy az "Orbán hatalmát bebetonozó elnöki rendszer megakadályozására" indítson mozgalmat, akciókat a közvetlen elnökválasztásért a pártértekezlet. December 13-án nyilvánítsák ki, hogy az MSZP nem hajlandó "őfelsége ellenzékeként" az Orbán-rendszer része, "demokratikus fügefalevele lenni" és kezdjék el azt a munkát, amely a pártot alkalmassá teszi "szociális és demokratikus mozgalmak, csoportok segítésére, védelmére és összekapcsolására".

Ha a baloldal két fontos kérdésre nem ad választ, akkor a legprofibb kampánnyal, a legjobb jelölttel sem fog eredményt elérni - üzeni az országos pártértekezlet résztvevőinek Lendvai. A hagyományos pártrendszerből kiábrándultak a választók, a pártokat szidni ma már sikk, sőt szinte kötelező, ebben a volt pártelnök szerint az utcai tüntetők és az értelmiségi szalonokban beszélgetők is egyetértenek. Ezért újfajta demokratikus berendezkedésre van szükség. Olyanra, amelyik közvetlenebb beleszólást ad a politikába, ezért van szükség közvetlen elnökválasztásra. A rendszerváltás óta - a pozitív változások ellenére - tömegek szegényedtek el Magyarországot és ez ellen a 2010 előtti kormányok nem tudtak, a 2010 utáni meg nem is akar fellépni. A Deák Ferenc Kör szerint a baloldalnak a jövőben tenni kell a szociális méltányosságért, ezért sürgetnek új programot, amelynek célja az új rendszerváltás. Lendvai azt ajánlja, hogy pártja indítson vitát a garantált alapjövedelemről és a közvetlen elnökválasztásról.

Tóbiás: Alábecsüli a nyugatot Orbán

Magyarország ma nem léphetne be az EU-ba, mert nem felel meg a demokrácia-kritériumoknak - jelentette ki tegnap Ernst Stetter, a brüsszeli Európai Progresszív Tanulmányokért Alapítvány főtitkára az európai illiberális demokráciákról rendezett konferencián. Tóbiás József ugyanitt azt fejtegette, hogy Orbán Viktor nyugattal kapcsolatos diagnózisában vannak reális elemek, de alábecsüli a nyugati demokráciák életképességét. Az MSZP elnöke szerint a liberális demokráciáknak sikerült biztonságos demokráciát, egyszerre szabadságot és jólétet teremteniük, de a római katolikus közép-európai országok uniós csatlakozásával felerősödött a kultúrharc Európában. A magyar társadalom számottevő része kiábrándult a nyugati típusú demokráciából és Orbán ezt meglovagolta.

A jelenlegi miniszterelnök hatalomgyakorlását Putyinéhoz hasonlítják, mert elutasítja a jog uralmát, szűkíti a politikai váltógazdálkodás lehetőségeit, ellenzék nélküli kormányzást valósít meg, a parlamentet vitaklubbá silányítja, a kereszténységet alárendeli a politikai igényeknek, felülről szervezett civileket használ, államosítja a közmédiát és adminisztratív korlátozásokkal sújtja a valódi civileket - fogalmazott Tóbiás. Az ellenzéki vezető szerint Magyarországon a demokratikus ellenzéki pártoknak az átélhető szabadság és a megélhető biztonság demokráciájára kell építeniük politikájukat, a kapitalizmust támogató politika pedig nem fordulhat el a lecsúszottaktól, a lecsúszás árnyékában élő emberektől.

Ernst Stetter arról is beszélt, hogy veszélyes, ha egy kormányzat azt hiszi, abszolút hatáskörökkel rendelkezik. Az ilyen rendszerekre jellemző, hogy az emberek, a nép nevében beszélnek, miközben megkerülik saját alkotmányukat. Hozzátette, nem az állam rendetlensége, hanem brutális fegyelmezettsége a legnagyobb veszély. Példa erre a hitleri Németország, vagy a sztálini Szovjetunió. A főtitkár szerint a magyar kormány úgy tesz mintha a jogállam keretei között mozogna, de ennek ellentmond többek között a visszamenőleges jogalkotás, a magántulajdon és a kisebbségek elleni lépések, az alkotmány aláaknázása. Az európai integrációnak egy jelentős feltétele van, hogy működjön a demokrácia - figyelmeztetett Ernst Stetter, az Európai Progresszív Tanulmányokért Alapítvány, illetve a Táncsics Mihály Alapítvány és a Policy Solutions által szervezett rendezvényen.