Lecsaptak a Radnóti-hagyatékra

Publikálás dátuma
2014.12.01 06:50
A Petőfi Irodalmi Múzeum vitt el több festményt is a Radnóti-hagyatékból FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Magánszemélyek mellett a Petőfi Irodalmi Múzeum vásárolta meg a 102 éves korában idén elhunyt Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni hagyatékából származó műtárgyakat, amelyeket vasárnap bocsátottak árverésre.

Az önálló blokkba szerkesztett hagyatéki tárgyakat tizennyolc képzőművészeti alkotás képezte.

A költő özvegyének végakarata szerint árverésre kínált grafikák, festmények, illetve kerámia és szobrászati alkotások közül tízet védettnek nyilvánított a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ.

A megjelölt alkotásokra az állami elővásárlás joga vonatkozik, azonban az állam képviselője ezekre a műtárgyakra tartott igényét csupán a legmagasabb licit bejelentése után jelezheti.

A Petőfi Irodalmi Múzeum ezzel a joggal élve vásárolta meg már az első árverésre bocsátott műtárgyat, Beck Judit képzőművész 1941-ben készült, Radnóti Miklós költőnek a születésnapjára ajándékozott tusrajzát is az Arte Galéria 62. árverésén.

Az alkotásra a legmagasabb licit 550 ezer forint volt, végül a lelkes érdeklődő otthona helyett mégis a Petőfi Múzeum falát fogja ékesíteni.

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a nagy érdeklődés mellett megtartott aukción összesen hét képzőművészeti alkotást vásárolt meg Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni hagyatékából.

„Azokat választottuk, amelyek elsősorban Radnóti és nem az özvegye tulajdonában lehettek. Egyelőre az elhelyezésről, kiállításra kerülésükről még nem tudok semmit mondani, de annyit elárulhatok, hogy a múzeum mindenképpen ki szeretné állítani a most megvásárolt tárgyakat a közeljövőben” – fogalmazott E. Csorba Csilla, az irodalmi múzeum elnöke.

Hozzátette, a következő árverésekre is ellátogatnak, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy lehetőség szerint tovább gyarapítsák a Petőfi Irodalmi Múzeum Radnóti Miklóshoz kapcsolódó tárgyi emlékeit.

Radnóti Miklós özvegyének kétkötetes naplója, amelyet Ferencz Győző költő, irodalomtörténész rendezett sajtó alá, a hét közepe óta kapható a könyvesboltokban. A személyes feljegyzések 1935-től 1946-ig mutatják be a Fifinek becézett asszony mindennapjait.

Orbán majdnem minden megtakarított forintját a Fideszre költötte

Publikálás dátuma
2019.04.22 20:25

Fotó: Népszava
Legalábbis ez derül ki, ha a kormánypárt pénzügyi kimutatását és a miniszterelnök vagyonnyilatkozatát egymás mellé teszi valaki.
Orbán Viktor 1 032 421 forintot adományozott tavaly a pártjának, szúrta ki a Fidesz 2018. évi pénzügyi kimutatásában a 24.hu. Ez az összeg közel annyi, mint a miniszterelnök összes megtakarítása, amely a 2019-es adóbevallása szerint 1 millió 395 ezer forint. Így már csak az a kérdés: vajon miből fizeti ki a miniszterelnök az OTP magánrepülőjét - amivel ha utazott, azt mindig kifizette Csányi Sándor szerint -, hogyha majdnem teljes vagyonát pártjára költi.
A kimutatás szerint tavaly forintra pontosan 2 milliárd 426 millió 316 ezer 698 forint bevétele volt a kormánypártnak, és ebből 1,5 milliárd központi költségvetésből származó támogatás, 407 millió adomány, 301 millió egyéb támogatás és 176 millió tagdíj.
2,3 milliárdot még tavaly el is költött a Fidesz. A legtöbbet, 1,6 milliárdot "politikai tevékenység kiadása" címszó alatt költötték a dokumentum szerint. A második legkomolyabb tétel a "működési kiadások", ami 428 milliót emésztett fel.
Frissítve: 2019.04.22 20:52

Mesés opera mesés előadásban

Publikálás dátuma
2019.04.22 17:32

Fotó: BTF/ VALUSKA GÁBOR
Csajkovszkij harmadik és egyben utolsó operája nem hallható, látható bárhol bármikor, egy a Mariinszkij Színházhoz köthető előadás azonban a „ha egyszer hallani kell és lehet, az ez legyen az" kategóriába tartozik.
A szentpétervári Mariinszkij Színházban mutatták be 1892 decemberében Csajkovszkij operáját. A mesés történet szimbolikus jelentéssel bír, a világtól elzárt vak királylány története, aki végül az isteni jóság eredményeképp a szerelem és a fény után vágyódva a mór orvos beavatkozása révén látóvá lesz, több aspektusból is értelmezhető. A csodás kertben eltévedt herceg alakjába, akinek valamilyen módon meg kell szabadítania egy világtól elzárt, a vakság fogságában sínylődő királylányt, nem nehéz Tamino alakját belelátnunk. Az opera hatalmas, a szólistákat, a kórust, zenekart is foglalkoztató istent dicsőítő fináléja pedig sokban emlékeztet Mahler 2. szimfóniájának záróütemeire, amelyet nemrégiben szintén itt hallhattunk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Érdekesség, Mahler - aki az opera komponálásának, bemutatásának idején már foglalkozott három évvel később elkészült művével - vezényelte a Jolánta első külföldi bemutatóját, a premier után pár héttel, Hamburgban. 
Hogy Valerij Gergijev és zenekara mindent tud, arról nem is olyan régen, két évvel ezelőtt is meggyőződhettünk a Müpában. A vonósok kissé fojtott, ugyanakkor lágy hangzása, a fa- és rézfúvósok mindenekfölötti precizitása és ha kell, ereje, akkor is ámulatba ejtő volt. Most az operában azt is megcsodálhattuk hogyan igazodnak a hangszínek, hangzásarányok arányok a szöveghez, egészen pontosan ahhoz, ahogyan az énekesek szólamaiban megjelenik, ahogyan azt az énekesek eldalolják. Más zenekaroknál az tűnik fel, ha valami nagyon jó, kis túlzással Gergijevéknél az, ha csak az átlagot hozzák. De ilyen nem nagyon van. Az énekesi gárdában, csak úgy, mint néhány hete a Hovanscsina orosz szereplői körében, feltűnően erős volt a bariton-basszus szekció. Sztanyiszlav Trofimov nem mindennapi basszusával René királyt Godunovi mélységgel és erővel ruházta fel, bár a figura nem olyan tragikus alak, inkább Sarastroi belátás, bölcsesség vezérli. A mór orvos szerepében Roman Brugyeko remekelt, Alkeszej Markov is megérdemelten alakított nagy sikert, de még a kapus kisebb jelentőségű alakjaként Jurij Vorobjov is figyelemreméltó volt, mint ahogy nem lehetett bajunk a többi kevésbé fontos alak megjelenítőjével sem, és természetesen a kórus is illett az előadás színvonalába. A címszereplő szoprán, Irina Csurikova és a tenor lovag, Nazsmiddin Mavljanov is szépen hozta a nemzetközi kiváló színvonalat. Gergijev nem csak a zenekar, hanem Csajkovszkij nyelvét is érti, a Jolánta is egy olyan mű, amit kell vele hallani, ha eljön hozzánk vezényelni.
Frissítve: 2019.04.22 19:19