Simon Gábor;Fővárosi Törvényszék;Simon-ügy;volt szocialista képviselő;
2014-12-01 18:29:00
A Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője azt mondta, a büntetőeljárás nyomozati szakaszában a bíró dönt a zár alá vételről. A zár alá vétel a dolog, a vagyoni értékű jog, a követelés, illetve a szerződés alapján kezelt pénzeszköz feletti rendelkezési jogot függeszti fel - magyarázta.
Póta Péter kitért arra is, hogy a bíróságnak mindenre kiterjedő indokolt határozatot kell hoznia, és ez ellen fellebbezni lehet. Tájékoztatása szerint a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az ügyben február 17-én terjesztette elő a zár alá vételre vonatkozó indítványát, és június 2-án módosította további összegekre és számlákra. Kiemelte: a bíróság a zár alá vétel elrendelésekor a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a határidőket betartva járt el, késedelmes intézkedés vagy mulasztás nem történt.
A zár alá vétellel kapcsolatos eljárások nem túl gyakoriak, és még ritkábbak az olyan, bankszámlákat érintő zár alá vétellel kapcsolatos ügyészi indítványok, amelyeknek nemzetközi vonatkozása van - közölte. Hozzátette: egy ilyen, nemzetközi szálakat is érintő eljárásban a jogszabály további kötelezettséget ró a hatóságokra, előírja a jogsegély alkalmazását, amely a normál ügymenetet szükségszerűen meghosszabbítja. A szóvivő hangsúlyozta: a folyamatban lévő büntetőeljárás kiemelt jogi jelentőségű ügy, ami mindenképpen indokolta a kellően alapos körültekintést a döntéshozatalban, de az ehhez szükséges adatok beszerzése csak jogsegély keretében volt lehetséges, és a fordítás is időt vett igénybe.
Póta Péter arról is beszámolt, hogy a gyanúsított védője indítványozta a házi őrizet megszüntetését, ennek elbírálása folyamatban van. Nagy Andrea, a KNYF szóvivője november közepén azt közölte, hogy tovább nyomoz az ügyészség Simon Gábor ügyében. Az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt februárban indított nyomozását 2015. március 14-ig hosszabbították meg, de mint megjegyezték, ez szükség esetén tovább hosszabbítható. Az ügyben két gyanúsított van. Simon Gábort szeptember 22-én hallgatták ki legutóbb - közölte a szóvivő.
Ahogy korábban írtuk, a Fidesz az ügyészség, a Belügyminisztérium és a titkosszolgálat képviselőinek tájékoztatását kérte a Simon-ügy vizsgálatának jelenlegi állásáról az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának következő ülésén. Ezt Németh Szilárd, a bizottság kormánypárti alelnöke jelentette be, kiemelve, hogy a Simon-ügyben bizonyítékok is a hatóságok rendelkezésére állnak.
A politikus arra emlékeztetett, hogy a gyanú szerint Simon Gábor 2008 óta több mint félmilliárd forintnak megfelelő összeget halmozott fel külföldi és hazai számlákon. Az ellene irányuló egyik vádpont pedig az ezután járó adófizetés elmulasztása volt, ezt követően fizetett be a volt szocialista kormánytag 128 millió forintot - fejtette ki Németh Szilárd, aki megjegyezte: Simon Gábor korábban munkaügyi államtitkárként a "nemzeti foglalkoztatási alap pénzügyei fölött is diszponált".
Mint ismert, A Magyar Nemzet február 4-én számolt be először arról, hogy miután előzőleg még név nélkül emlegetett egy vezető szocialista politikust -, hogy 2008 januárja óta az MSZP akkori elnökhelyettese összesen mintegy 240 millió forintot helyezett el Ausztriában bankbetétben és értékpapírokban, a vagyont pedig egyetlen képviselői bevallásában sem tüntette fel. A gyanú szerint ekkora vagyont bevallott politikusi jövedelméből nem szerezhetett, gazdasági tevékenységet pedig nem folytatott.
Simont március 10-én vették őrizetbe, és a Büntető törvénykönyv módosítása után költségvetési csalás gyanújával indult ellene nyomozás. Simon ügyvédje még szeptemberben lapunknak úgy fogalmazott, nincs tudomása semmilyen újabb fejleményről a nyomozással kapcsolatban. Nagy István szerint folyamatosan adtak be fellebbezéseket annak érdekében, hogy a házi őrizetet lakhelyelhagyási tilalomra változtassák, próbálkozásaik azonban kudarcot vallottak.