Előfizetés

Összekötnék a metrót és a HÉV-et

Újra elővette a 2-es metró és a gödöllői hév vonalának összekötéséről szóló tervet a BKK, legalábbis a Facebookon most azt írták, a projekt "startvonalra" került.

A Budapesti Közlekedési Központ részletesen kidolgozta a megvalósításhoz szükséges javaslatokat, mely tartalmazza a metró és a hév Örs vezér tere alatti összekötését és a gödöllői hévvonal rekonstrukciójának terveit, ahová korszerű, nagy befogadóképességű járművek is érkeznének.

A megfelelően előkészített tervek elengedhetetlen feltételei annak, hogy Budapest sikeresen pályázzon a kivitelezéshez szükséges pénzekre amint megnyílnak az EU-s közlekedésfejlesztési források.

A két vonal az Örs vezér terén találkozik, a vasúti pálya jelenleg a Pillangó utca állomásnál süllyed a föld alá, majd Körvasút megállóhelynél bukkan a felszínre.

A tervezett új Örs vezér tere állomást a Kerepesi út közepén, a jelenlegi gyalogosaluljáró alatt alakítanák ki a mínusz 2. szinten. Az új állomásról lehetőség lenne közvetlen gyalogos kapcsolat kialakítására a két nagy bevásárlóközpont, illetve a Kerepesi úti lakótelepek felé.

A két rendszer fizikai összekötésével megszűnne az átszállási kényszer Budapest számos városrésze felé, a mai gödöllői hév vonalán pedig gyakrabban közlekednek a szerelvények.

Az Örs vezér terén az átszállást is számítva 15 perc menetidő-megtakarítás várható, Gödöllő és a Déli pályaudvar között a menetidő jellemzően mintegy 30 százalékkal csökkenne - tették hozzá.

A HÉV vonalára korszerű, nagy befogadóképességű járművek is érkeznének, amelyek a metró és a mai HÉV vonalán is képesek közlekedni.

A szerelvények a tervek szerint 20 méterrel hosszabbak lennének, mint a jelenlegi Alstom-szerelvények, és a zsúfoltság elkerülése érdekében 20 százalékkal több férőhellyel rendelkeznének.

Modern rabszolgaság a tízórás túlmunka

R. I.
Publikálás dátuma
2014.12.02. 06:06
Fotó: Thinkstock
Az MSZP minden jogi segítséget megad azoknak a dolgozóknak, akik a kifizetetlen pluszmunka miatt távozni kényszerülnek a Miniszterelnökségtől - mondta lapunknak Bangóné Borbély Ildikó. A szocialista képviselő tudja, hogy a közalkalmazottak kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen ahogy Lázár János maga is megfogalmazta: „a Miniszterelnökségen dolgozni senkinek sem kötelező". Bangóné szerint „ez gyakorlatilag modernkori rabszolgaság”. A Miniszterelnökség után több tárcáról is kiderült, hogy bevezették a 10-12 órás munkarendet, melyről még mindig nem tudni pontosan, hogy melyik minisztériumban folyik törvényes keretek között.

A Hír TV szombati információját, mely szerint a Magyar Államkincstárnál is bevezetik a tízórás munkanapot, az államkincstár azonnal cáfolta. Lapunk megtudta, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a túlmunkára való átállás eleget tett a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabályban foglaltaknak, vagyis a meghosszabbított munkaidőt úgy töltik ki, hogy az adott munkakört mindig elvégzi valaki, de az egyes dolgozók munkaideje nem haladja meg a napi nyolc órát. A vonatkozó törvények szerint a teljes napi munkaidő nyolc óra, a heti munkaidő pedig 40 óra lehet. Ettől kivételes esetekben lehet eltérni, így a tisztviselők munkaideje napi maximum 12, illetve heti 48 óra lehet, ám ez esetben biztosítani kell, hogy a heti negyven órás átlagot ne lépje túl.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti közleményében nem adott választ a túlmunka kifizetésének, vagy annak szabadnappal való ellentételezésének kérdésére. Bangóné lapunknak elmondta: nem kell attól tartani, hogy a jogszabályt sért a 12 órás munkaidő, mert biztosak lehetünk benne, hogy a kormány majd törvényeket fog gyártani hozzá. A kabinet látszólag önmaga ellen beszél, hiszen míg szavakban kiemelt szerepet kapnak a családközpontú megoldások – erre hivatkozva dobták be az üzletek vasárnapi zárva tartásának ötletét is –, több nagycsaládos miniszterelnökségi alkalmazott felmondásra kényszerült a munkaidő emelése miatt, mert a bölcsődék és óvodák átlagosan csak délután ötig tartanak nyitva. Lázár azzal reagált, hogy „a szolgálatnak és így a munkaidőnek nálunk kezdete van, vége nincs, ezért a Miniszterelnökség sajnos valóban nem családbarát munkahely. De ezt tudja és tudta minden munkavállaló, aki nálunk vállalt vagy vállal munkát.”

Lerövidítik a kormányhivatalok nyitva tartását is, amelyet még Navracsics Tibor minisztersége alatt, az ügyfélbarát ügyintézés jegyében hosszabbítottak meg. Bangóné elmondta, Lázáréknak nem ebben az esetben kellene az uniós jogszabályokra hivatkozni – ezzel miniszter által emlegetett létszámleépítésekre utalt -, hanem például a kritikus gyermekszegénység. Ezzel szemben a Miniszterelnökség szerint eddig akár két műszakot is kellett szervezni a kormányablakokban a létszámhiány miatt. A túlfoglalkoztatás ügyében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete is felszólalt. Boros Péterné főtitkár bejelentette: a szervezet a Fővárosi Munkaügyi Felügyelőséghez fordul. Emellett december 6-án délután 4 órától demonstrációt is szerveznek „Tele van a Puttony!” címmel a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete előtt.

Négymilliárd a kormányablakokra

Az eredetileg becsült 2 milliárd 346 millió helyett 4 milliárd 185 millió forintért bútorozhatja be a kormányhivatalokat a hét cégből álló nyertes ajánlattevői közösség. A projektet az EU a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében támogatja. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal által indított, meghívásos közbeszerzés nyerteseinek feladata a több helyszínen létrejövő integrált kormányzati kormányablak ügyfélterének bebútorozása. A helyszínek száma 200 és 315 között, az ügyfélkiszolgáló munkahelyek száma pedig 1900 és 3000 között lesz.

Martonyi: Putyinnal visszatért a történelem

Megvan a helyünk a világban, és ez a nyugati világ, ahová értékeink és érdekeink egyaránt kötnek – ezt mondta Martonyi János professzor emeritus ünnepi székfoglaló előadásában a Szegedi Tudományegyetemen - írta tegnapi beszámolójában a Szegedma.hu. A volt külügyminiszter arról is beszélt, hogy Magyarország a NATO rendszerében biztonságban érezheti magát, illetve értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek miért lett fontos vezető nukleáris hatalomként megjelölnie országát.

Az Orbán-kormány volt külügyminisztere úgy fogalmazott: egy ország sorsát a belső tényezők határozzák meg főként, mivel a vezetés legitimációját az országon belül lefolyt választások adják, azonban a külső tényezők is meghatározzák az ország létét. Hozzátette: Magyarország történelméből számos példát tudnánk hozni, mivel sajnos hazánk történelmére jellemző a nemzetközi gazdasági és politikai folyamatok felismerésének hiánya.

Martonyi szerint a világ mára összetetté vált, felgyorsultak a folyamatok, a hatásokat nem tudjuk előre felmérni. “Néhány éve úgy gondoltuk, hogy a gazdaság uralja a világot, nem a katonai védelmi képesség számított leginkább, hanem a GDP, az eladósodás, az államháztartási hiány mértéke, a makrogazdasági tényezők, azonban az utóbbi hónapokban ismét a hadseregek létszámára, felkészültségére, a nukleáris fegyverekre helyeződött a hangsúly, Vlagyimir Putyin kiemeli, hogy Oroszország a vezető nukleáris hatalom – kérdés, hogy miért kell ezt kiemelni” – fejtette ki. “Visszatért a történelem” – fogalmazott.

A volt külügyminiszter szerint a külpolitikában a biztonság kérdése a legfontosabb. Ennek garantálásának záloga a lehető legjobb kapcsolat megteremtése a szomszédos államokkal, egy biztonsági zóna kialakítása a határokon túl. Sajnos Magyarország esetében ez nem a legkönnyebben járható út, ezért nekünk a szövetségi rendszerhez való tartozás a legoptimálisabb lehetőség, ennél többet egy közép-európai ország nem érhet el, így a NATO rendszerébe tartozva hazánk biztonságban érezheti magát – vélte.

Martonyi úgy látja: “mivel a világon nincs egységes rend, se egységes kultúra vagy vallás, mindannyian másként látjuk a világot, és ehhez a világkereskedelmi szabályozásoknak is alkalmazkodniuk kell”. Szerinte “globális szinten szükség van realizmusra, szépek az univerzális álmok és az univerzális értékek, kellenek is, de be kell látnunk: plurális világban élünk”.