Csak 140 képviselő vett részt az Ab új elnökéről szóló parlamenti szavazásban, de eredményes és érvényes volt Lenkovics Barnabás megválasztása. Ketten érvénytelen szavazatot adtak le, a többi 138-ból viszont 132 volt az igen, 6 a nem.
"Úgy tekintek erre, mint próbaidőre, mind a magam részéről, mind a testület, mind pedig a politika részéről" - mondta megválasztását követően Lenkovics. Indoklása szerint az alapjogok és az alkotmányosság védelme miatt vállalta el az Ab vezetését, a személye és az intézmény iránti bizalom jeleként értékelné, ha csökkennének az Ab működését érintő korlátozások. Amint hivatalba lép, minden érintett szereplővel beszélni szeretne erről, úgy véli ugyanis, eljött az ideje a korlátozások feloldásának. Ugyanakkor megjegyezte, az adóügyi törvények esetében nem biztos, hogy feltétlenül a törvénymegsemmisítő jogkör visszaadására kell gondolni, mert vannak olyan területek, mint az ajánlások megfogalmazása, az alkotmánybírósági vélemény, amelyek alternatív megoldást kínálnak. Reményteljesnek nevezte, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter is úgy nyilatkozott, vissza lehetne adni az Ab-tól elvett jogköröket.
Lenkovics Barnabás aláírja az esküt FOTÓ: PÁLFALVI KITTI
Lenkovics kitért arra is, örül, hogy sikeres volt a parlamenti szavazás, mert 2006 és 2010 között többször tapasztalta, hogy valaki nem kapta meg a szükséges támogatást. Az ilyen eljárásokat méltatlannak, megalázónak tartja, és azt mondta, "a politika természetét és jelenlegi helyzetet ismerve" most is számolt ezzel. Épp ezért kezdeményezte, hogy az ellenzéki pártok frakcióvezetőivel is találkozhasson, szerette volna ugyanis, hogy a képviselők benyomásokat szerezzenek róla. Sajnálatát fejezte ki, hogy a DK, a Jobbik és az MSZP ezen nem vett részt, viszont Schiffer Andrással "nagyon jó beszélgetést" folytatott.
Az ellenzéki pártok nemcsak az ismerkedést, az új Ab-elnökről szóló parlamenti szavazást is bojkottálták. Többen kifogásolták a jelölés módját, valamint azt, hogy a kormányoldal ismét nem vett figyelembe más személyi javaslatot. A demokratikus ellenzéki pártoknak azonban Lenkovics szakmai fölfogásával, s alkotmánybírói teljesítményével is gondjuk van. Korábbi ombudsmanként, majd a 2007-ben a Fidesz által javasolt és támogatott Ab-tagként ugyanis rendre a mai kormánypárt álláspontját képviselte. Ellenezte például a 2011 végi átmeneti rendelkezések megsemmisítését, s különvéleménye szerint még érdemben sem vizsgálta volna az előzetes választási regisztrációt. Sőt, Lenkovics 2014 májusában lényegében az Ab jogköreinek korlátozása mellett foglalt állást.
Az Ab megválasztott elnöke mindennek ellenére tegnap letette az esküt. A jelenlegi elnök Paczolay Péter kilenc éves alkotmánybírói mandátuma 2015. február 24-én jár le, ám - mint megírtuk - Lenkovics alkotmánybírói mandátuma 2016. április 21-én szintén lejár. Ha akkor távozik, 14 hónapjával ő lesz a legrövidebb ideig működő Ab-elnök. Viszont Lenkovics még újraválasztható, ha pedig a Fidesz ezt megteszi, s megerősíti elnöki tisztségében is - már ha ehhez 2016-ban még lesz kétharmados többsége -, akkor az újdonsült Ab-elnök akár 2028-ig, azaz 78 éves koráig maradhat.
Minden ellenzéki párt elutasította
Bojkott - jelentette ki lapunknak a parlamenti folyosón Gőgös Zoltán jelezve, hogy a szocialisták az Ab új elnökének megválasztásakor a szavazólapot sem veszik fel. Az MSZP elnökhelyettese kiemelte, nemcsak Lenkovics személye és eddigi szakmai teljesítménye elfogadhatatlan számukra, de a jelölés körülményeit is elutasítják, hiszen a kormánypárt senkivel nem egyeztetett. A szintén szocialista Bárándy Gergely szerint pedig Lenkovics méltó Orbán Viktor és a Fidesz bizalmára, mert alkotmánybíróként eddig is a miniszterelnök kedvére döntött. A Ház törvényalkotási bizottságának alelnöke közölte, nem tudnak olyan Ab-elnökjelöltet támogatni, aki az egyházak diszkriminálása, a bírák kényszernyugdíjazása, a fővárosi választás "elcsalását" lehetővé tevő törvény alkotmányossága mellett foglalt állást.
Miután Lenkovics alkotmánybíróként korábban elutasította a Fidesz-kormányzást bíráló beadványokat, s egyebek mellett a visszamenőleges törvényhozást, vagy a fővárosi önkormányzat csorbítását is lehetővé tette, ezért az Együtt sem támogatta. A pártot képviselő Szelényi Zsuzsa szerint Lenkovics nem képes visszaállítani az alkotmányosságot, pedig az Ab elnökének ez lenne a feladata.
A DK képviselői sem vettek részt a titkos szavazáson - mondta lapunknak Varju László, aki a bojkottot azzal indokolta: látványakciónak tartották a procedúrát. A DK pártigazgatója szerint az új Ab-elnök ezer szállal kötődik ahhoz a rendszerhez, amelyben felesleges akár az ÁSZ elnökéhez, vagy a legfelsőbb ügyészhez fordulni, mert mindegyik csak a kétharmadot szolgálja.
A PM szerint Lenkovicsot mind a tevékenysége, mind az alkotmányosságra vonatkozó elvei alkalmatlanná teszik újdonsült feladatára. Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke szintén komédiának nevezte a választást, s támogathatatlannak Lenkovicsot.
Az LMP ugyan felvette a szavazólapot, de nemet mondott az új Ab-elnökre. Schiffer András, a párt frakcióvezetője ezt azzal indokolta, hogy Lenkovics nem tartja fontosnak a hatalmi ágak szétválasztását, illetve azt vallja, hogy ezeknek nem kell korlátozniuk egymást, sőt együtt kell működniük. Ez pedig közel áll a Fidesz jelenlegi hatalomfelfogásához - emelte ki.
Lenkovics már eddig is bizonyított egyebek mellett ombudsmanként - mondta lapunknak ezzel szemben a fideszes Mátrai Márta. Az Országgyűlés háznagya nagy tudású jogásznak nevezte az Ab új elnökét, aki az eddigi munkája, tapasztalata alapján biztosan alkalmas erre a posztra.
