A titkosított Paks

Másfél évtizedig nem lehet megismerni a paksi bővítésről szóló döntést megalapozó adatokat. Törvényjavaslatot nyújtott be ugyanis a kormány képviseletében Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a paksi bővítéshez kapcsolódóan.

A tervezet szerint Magyarország nemzetbiztonsági érdekeire hivatkozva megtagadható minden fővállalkozóhoz, alvállalkozóhoz, megrendelőhöz kötődő szerződésben szereplő adat, illetve megvalósíthatósági megállapodásokra vonatkozó szerződésben szereplő valamennyi adat kiadása. Csak a bíróságok, hatóságok, és az arra feljogosított szervek kérhetnek ki majd adatokat. A másfél évtizedes titkosítást a szerződés aláírásának keltétől számítják.

A javaslat emellett rendelkezik arról is, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) dolgozóinak fizetését megemeljék, így a versenyszférával versenyképes illetmények vonzóak lehetnek a legjobb szaktudással bíró szakembereknek is. A tervezetben az előterjesztő ezért a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz hasonló bérezést javasol. (A fizetésemelésre jövő év júliusától lehet majd számítani.) Érdekes intézkedés, hogy a paksi beruházást eközben kivennék a lánctartozások elleni 2013-as törvény hatálya alól.

A törvényjavaslat- bár nagyobbrészt a Paks II. beruházásával kapcsolatos tevékenységeket taglalja -, az atomerőműhöz kapcsolódó minden beruházásra vonatkozik.