Olvastam a Kertész Imre interjút, amelyben kifejtette nézetét a magyar politikai helyzetről. Szívesen elmondanám Kertész úrnak, hogy ahol egy előző kormány tisztségviselőinek jogosan felvett javadalmazását 98 %-os adóval sújtják; ahol a jogosan járó nyugdíj kedvezményt egy tollvonással megszüntetik; ahol a lakosság nyugdíj megtakarításait ellopják és elkótyavetyélik, ott nagy baj van. Ahol az embereknek a kis trafikját elveszik, hogy aztán gazdag baráti kör között szétosszák; ahol 16 évre csökkentik a tankötelezettséget, hogy a fiataloknak esélyük sem legyen hogy elérjenek egy bizonyos színvonalat; ahol a középiskolai képzést csökkenteni akarják, ahelyett, hogy növelnék, ott nem gondolnak a jövőre.
Ahol magánvállalkozókat rákényszerítenek hogy a cégüket adják el az államnak, ráadásul az állam által meghatározott áron; ahol politikai vezetők nyugodtan és következmények nélkül hazudhatnak arról, hogy miből vették a szerzett javaikat; ahol a forradalom halálra ítélt hősét egy tüntetés miatt rabosítani lehet; ahol az állam akarja meghatározni, hogy az emberek hogyan tiszteljék az Istent, melyik vallás komilfó és melyik ’’büdös” ( amit már volt szerencsénk korábbról ismerni), sőt, eldönti, hogy az emberek vasárnap ne a plázákba menjenek, hanem templomba; ahol rendre hoznak visszamenőleges törvényeket; ahol egy ellenzéki hangvételű rádiót el akarnak törvényi eszközökkel hallgattatni és ahol az olvasói levelet sokan nem merik aláírni, mert félnek a felbiztatott ” hívek” megtorlásától, ott bizony igazi diktatúra van, még ha utazni lehet és a véleményt még nem mindig fojtják bele az emberekbe, habár már ezt is megpróbálják .
