Előfizetés

Megroppant fák - Százmilliós is lehet az ónos eső-kár

Az utak megtisztítását követően megkezdi a mintegy 20 ezer hektárnyi erdőt érintő jégkár felmérését a Pilisi Parkerdő Zrt.. A kár nagyságrendje százmilliós is lehet - közölte a társaság szóvivője.

Lomniczi Gergely hangsúlyozta: bár az alacsonyabban fekvő területeken megkezdődött az olvadás, a magasabb rétegekben még tartja magát a jég, ezért a budai és a főváros környéki, valamint a Gödöllői-dombság térségében lévő erdők látogatása továbbra is tilos és életveszélyes.

A szóvivő tájékoztatása szerint kedden a Pilisi Parkerdő Zrt. 100 munkatársa 25 gépjárművel és munkagéppel segítette a katasztrófavédelem munkáját Budapesten és Pest megyében. Felszabadították a közutakat, és biztosították az elzárt területek megközelíthetőségét. A Parkerdő szakemberei szerdától kezdik meg az erdészeti utak tisztítását, majd az erdőterületeken a pontos és részletes kárfelmérést. Az általuk gondozott erdőterületnek mintegy harmadán, összesen 20 ezer hektáron alakult ki jegesedés vasárnaptól keddig, de hogy a károsodott erdők hányad része tudja kiheverni mindezt, az csak a következő napokban, hetekben derül ki - mondta Lomniczi Gergely.

Közlése szerint nemcsak az erdőállomány egy része sérült, hanem az infrastruktúra (például a padok, esőbeállók, kerítések) is. A helyreállítás költségét terhelik majd az esetleges újratelepítések vagy például megrongálódott terepjáróik javítása.

Az erdei utak, turistautak járhatóvá tétele akár több hetet, a teljes kárfelszámolás pedig hónapokat is igénybe vehet. A fiatalabb telepítésű erdőrészekben valószínűleg csak tavasszal derülhet ki, hogy milyen mennyiségű fa "úszta meg" a jegesedést, illetve hogy hol mekkora területet kell újraültetni. Az elmúlt napok veszteségének pontos mérlegére ezért akár tavaszig kell várni, de akár százmilliós nagyságrendűre is rúghat a kár - fogalmazott a szóvivő.

Mivel több közút még mindig le van zárva, a Parkerdő mindenkit arra kér, hogy indulás előtt tájékozódjon a közlekedési lehetőségekről. A Budakeszi Vadaspark és a Gödöllői Arborétum egyelőre nem látogatható.

Kicsi, de korrupt - Magyarország az EU-s lista 21. helyén

A korrupció a világ valamennyi gazdaságában gond, a korrupciós fertőzöttség csökkentéséhez pedig együttműködésre van szükség az Európai Unió és az Egyesült Államok pénzügyi központjai és a feltörekvő államok között - emelte ki a Transparency International szerdán Berlinben kiadott jelentésében. Magyarország továbbra is a lista első harmadához tartozik, 54 ponttal a 47. helyen áll, ugyanott, ahol tavaly.

A nemzetközi civil szervezet az úgynevezett korrupcióérzékelési index (CPI) felmérését bemutató jelentésében hangsúlyozta, hogy a mutató alapján kialakuló rangsor végén álló országokban radikális korrupcióellenes intézkedésekre van szükség. A rangsor elején álló országoknak pedig gondoskodniuk kell arról, hogy "ne exportáljanak korrupciós gyakorlatokat alulfejlett országokba" - emelték ki.

A CPI a vesztegetésnek a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat. A mutató értéke 0 (teljes egészében korrupt) és 100 (nagyon átlátható) között mozoghat. A szervezet az idei, 20. CPI-vizsgálatban 175 országot állított rangsorba.

Az élen ismét többnyire észak-európai országok végeztek. Az első Dánia 92 ponttal, a második Új-Zéland 91 ponttal, a harmadik Finnország 89 ponttal, a negyedik Svédország 87 ponttal, az ötödik Norvégia 86 ponttal. A TI vizsgálata alapján ezekben az államokban a leginkább megfelelő a közhatalmat gyakorlók magatartásának szabályozása és a hozzáférés a közérdekű információkhoz. A lista végén sincs nagyobb változás az utóbbi évekhez képest, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe továbbra is Dél-Szudán (15 pont), Afganisztán (12 pont), Szudán (11 pont), Észak-Korea (8 pont) és Szomália (8 pont) tartozik.

A legnagyobb mértékben Elefántcsontpart és Egyiptom eredménye javult. A legnagyobb mértékben két nagy feltörekvő gazdaságban, Törökországban és Kínában, valamint Angolában, Malawiban és Ruandában romlott a helyzet az egy évvel korábbihoz képest.

Magyarország továbbra is a lista első harmadához tartozik, 54 ponttal a 47. helyen áll, ugyanott, ahol tavaly.

Az EU egészét tekintve Magyarország a 21. helyen áll, az EU-hoz 2004 óta csatlakozott kelet-közép-európai és kelet-európai országok körét tekintve pedig a középmezőnyhöz tartozik. Magyarországnál jobb helyezést ért el Észtország, Lengyelország, Litvánia, Szlovénia és Lettország, és rosszabb helyezést ért el Csehország, Szlovákia, Horvátország, Bulgária és Románia.

A TI jelentésében kiemelte, hogy a korrupt állami tisztségviselők a megvesztegetés révén szerzett pénzt off-shore cégek segítségével biztos helyre menekítik és büntetlenek maradnak, ezért a rangsor elején álló országoknak többet kell tenniük a pénzmosás megakadályozásáért és a korrupciót elleplező titkos cégek működése ellen.

A szervezet 2014-es felmérése kimutatta, hogy hátráltatja a gazdasági növekedést és gyengíti a korrupció elleni küzdelmet, ha "állami vezetők és magas beosztású tisztségviselők a hatalmukkal visszaélve saját javukra használnak fel közpénzeket" - idézték a közleményben José Ugazt, a szervezet elnökét, aki hozzátette, hogy a kormányzat legmagasabb szintjeit érintő korrupció nemcsak ellehetetleníti az alapvető emberi jogok gyakorlását a legszegényebb rétegekben, hanem gondokat és instabilitást okoz a kormányzat, az államigazgatás egészében.

A gyorsan növekedő gazdaságokban, ahol "a kormányok elutasítják az átláthatóságot és megtűrik a korrupciót, kialakul a büntetlenség kultúrája, amelyben virágzik a korrupció" - hangsúlyozta José Ugaz.

Kicsi, de korrupt - Magyarország az EU-s lista 21. helyén

A korrupció a világ valamennyi gazdaságában gond, a korrupciós fertőzöttség csökkentéséhez pedig együttműködésre van szükség az Európai Unió és az Egyesült Államok pénzügyi központjai és a feltörekvő államok között - emelte ki a Transparency International szerdán Berlinben kiadott jelentésében. Magyarország továbbra is a lista első harmadához tartozik, 54 ponttal a 47. helyen áll, ugyanott, ahol tavaly.

A nemzetközi civil szervezet az úgynevezett korrupcióérzékelési index (CPI) felmérését bemutató jelentésében hangsúlyozta, hogy a mutató alapján kialakuló rangsor végén álló országokban radikális korrupcióellenes intézkedésekre van szükség. A rangsor elején álló országoknak pedig gondoskodniuk kell arról, hogy "ne exportáljanak korrupciós gyakorlatokat alulfejlett országokba" - emelték ki.

A CPI a vesztegetésnek a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat. A mutató értéke 0 (teljes egészében korrupt) és 100 (nagyon átlátható) között mozoghat. A szervezet az idei, 20. CPI-vizsgálatban 175 országot állított rangsorba.

Az élen ismét többnyire észak-európai országok végeztek. Az első Dánia 92 ponttal, a második Új-Zéland 91 ponttal, a harmadik Finnország 89 ponttal, a negyedik Svédország 87 ponttal, az ötödik Norvégia 86 ponttal. A TI vizsgálata alapján ezekben az államokban a leginkább megfelelő a közhatalmat gyakorlók magatartásának szabályozása és a hozzáférés a közérdekű információkhoz. A lista végén sincs nagyobb változás az utóbbi évekhez képest, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe továbbra is Dél-Szudán (15 pont), Afganisztán (12 pont), Szudán (11 pont), Észak-Korea (8 pont) és Szomália (8 pont) tartozik.

A legnagyobb mértékben Elefántcsontpart és Egyiptom eredménye javult. A legnagyobb mértékben két nagy feltörekvő gazdaságban, Törökországban és Kínában, valamint Angolában, Malawiban és Ruandában romlott a helyzet az egy évvel korábbihoz képest.

Magyarország továbbra is a lista első harmadához tartozik, 54 ponttal a 47. helyen áll, ugyanott, ahol tavaly.

Az EU egészét tekintve Magyarország a 21. helyen áll, az EU-hoz 2004 óta csatlakozott kelet-közép-európai és kelet-európai országok körét tekintve pedig a középmezőnyhöz tartozik. Magyarországnál jobb helyezést ért el Észtország, Lengyelország, Litvánia, Szlovénia és Lettország, és rosszabb helyezést ért el Csehország, Szlovákia, Horvátország, Bulgária és Románia.

A TI jelentésében kiemelte, hogy a korrupt állami tisztségviselők a megvesztegetés révén szerzett pénzt off-shore cégek segítségével biztos helyre menekítik és büntetlenek maradnak, ezért a rangsor elején álló országoknak többet kell tenniük a pénzmosás megakadályozásáért és a korrupciót elleplező titkos cégek működése ellen.

A szervezet 2014-es felmérése kimutatta, hogy hátráltatja a gazdasági növekedést és gyengíti a korrupció elleni küzdelmet, ha "állami vezetők és magas beosztású tisztségviselők a hatalmukkal visszaélve saját javukra használnak fel közpénzeket" - idézték a közleményben José Ugazt, a szervezet elnökét, aki hozzátette, hogy a kormányzat legmagasabb szintjeit érintő korrupció nemcsak ellehetetleníti az alapvető emberi jogok gyakorlását a legszegényebb rétegekben, hanem gondokat és instabilitást okoz a kormányzat, az államigazgatás egészében.

A gyorsan növekedő gazdaságokban, ahol "a kormányok elutasítják az átláthatóságot és megtűrik a korrupciót, kialakul a büntetlenség kultúrája, amelyben virágzik a korrupció" - hangsúlyozta José Ugaz.