A skála 0-tól, a nagyon korrupttól, 100-ig, a nagyon tisztának érzékeltig terjed. A vizsgált országok több mint kétharmada 50 pontnál kevesebbet ért el. Ebben a rangsorban Magyarország mindössze 54 pontot ért el, amellyel a 47. helyre került, akárcsak egy esztendővel ezelőtt. Viszont a régión belüli rangsorban lejjebb csúsztunk, de az uniós tagállamok összességét tekintve is folyamatosan romlik a helyzetünk, a 28 országból már csak 21. helyet értük el, az elmúlt két évben egyet-egyet léptünk hátrafelé.
Az Orbán Viktor kormányfő által mintaállamnak tekintett országok közül Kína 20 helyet rontott, és ezzel a 100. helyre került, de Törökországot is 11 hellyel sorolták hátra. Ennek kapcsán Martin József Péter fogalmazott: "A kormány ahelyett, hogy komolyan venné a korrupció súlyosságára vonatkozó jelzéseket, korrupt államokat állít példaként a magyarok elé.” Ebből a TI arra következtetett, hogy a kormány a jelek szerint nemcsak a hazai korrupció súlyossága iránt érzéketlen, hanem az ország gazdasági és külkapcsolataiban sem válogatós. Az "illiberális" szövetségeseink közül Azerbajdzsán a 126., Oroszország pedig a 136. lett.
A TI és más nemzetközi szervezetek felmérései azt mutatják, hogy egyértelmű összefüggés mutatható ki egy ország korrupciós fertőzöttsége, valamint demokratikus elkötelezettsége és gazdasági teljesítménye között. „Elszomorító, hogy Magyarország – számos más régiós országgal együtt, de néhány esetben azokhoz képest is – nagyon rossz teljesítményt mutat az intézményrendszer átláthatósága terén. Magyarország versenyképessége az elmúlt bő egy évtizedben zuhanórepülést mutatott, ennek egyik fő oka az átláthatóság hiánya – mutatott rá Martin József Péter. A közpénzek illetéktelen felhasználása, a gazdaságra nehezedő szabályozási teher, és a kormányzati döntéshozatal kiszámíthatatlansága terén Magyarország a keleti autokráciákra jellemző, gyenge teljesítményt nyújtja - tette hozzá.
