Ádáz harc folyik a nincstelenek ellen

Már biztos: a Margitszigeten, a Népligeten, a Normafán és a Római parton sem húzhatják meg magukat a budapesti hajléktalanok, a Fővárosi Közgyűlés ugyanis konkretizálta az otthon nélküli embereket sújtó rendelet a Kúria által korábban kifogásolt pontját. Így a fedél nélküliek továbbra is ki vannak tiltva Budapest jelentős részéről, a kerületek tiltó zónáira vonatkozó rendeleteket azonban az Alkotmánybíróság még vizsgálja. Jogvédők abban bíznak, hogy az Ab végül olyan döntést hoz, amely gátat szabhat a nincstelenek kormányzati üldöztetésének.

Módosította a hajléktalanokra vonatkozó rendeletet szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés - nem éppen az utcán élő emberek javára.

Az elfogadott előterjesztésben utaltak arra, hogy azért kell módosítani a szabályozást, mert a Kúria - Tarlós István főpolgármester szavaival élve - "jogtechnikai okokból" semmisítette meg annak egyik pontját, és nem azért, mert az abban megjelölt, "védeni kívánt" területekkel kapcsolatban lett volna kifogása.

Mint írták, a sérelmezett rendelkezés egy másik, parkolásra vonatkozó rendeleti szabályozásra is utalhat, egyik a másikra hivatkozik, így az nem egyértelmű, ráadásul a tiltás szintjén kapcsolta össze a parkolást és a közterületen való kényszerű életvitelt.

A Kúria döntése után úgy tűnhetett, hogy egyes, a parkolási rendeletben meghatározott, a fedél nélküli emberek elől "védeni" kívánt területekről mégsem kerülnek kitiltásra a hajléktalanok. Ilyen terület lehetett volna a Margitsziget, a Népliget, a Normafa és a Római part.

Ugyanakkor a közgyűlés villámgyorsan módosította a rendeletet, amely immár nevesíti, sőt pontos helyrajzi számmal is meghatározza, hogy "az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás" jogellenesnek minősül az említett területeken is. A módosítást teljes mértékben támogatja az érintett III., X. és XII. kerület.

Vagyis a városvezetés hajthatatlan, a nincstelenek elleni embertelen küzdelemben - ahogy azt a múlt héten, Kőbányán kilakoltatott háromgyermekes családanya esete is jól példázza -, tovább folytatódik a fővároson belül is.

Mint megírtuk, a Kúria szó nélkül helybenhagyta a hajléktalanok kitiltását 34 budapesti aluljáróból. Ugyanakkor az ítélet kimondja, "a lakhatási szegénység [...] létállapot, amely a közösség számára is szociális kötelezettségeket teremt", illetve azt is, hogy "a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseit megszorítóan kell értelmezni", vagyis a közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tiltott, ahol a védendő értékek (a közrend, a közbiztonság a közegészség és a kulturális értékek) ezt megkívánják.

Az elvi iránymutatás vonatkozik a fővárosi kerületekre is, ám ezek kérdésében az Alkotmánybíróságtól kért állásfoglalást a Kúria.

Tiltó zónák kijelöléséről eddig 14 kerületi önkormányzat döntött, az erre vonatkozó rendeleteket tehát az Ab vizsgálja fölül. Mint ismert, az Ab korábbi álláspontja szerint "a hajléktalan személy nem rekeszthető ki a települések, egyes önkormányzatok illetékességi területének egészéből, sőt egyes összefüggő településrészekből sem".

A hajléktalan emberek jogait védő A Város Mindenkié csoport éppen ezért is bízik abban, hogy az Ab olyan döntést hoz, ami visszaszorítja az otthontalanok kormányzati üldöztetésének mértékét.

Jelen pillanatban azonban úgy tűnik, hogy Budapest jelentős részén továbbra is szabályellenes hajléktalannak lenni - így azok, akik a tiltott területeken "önmagukat tudatosan törvényen kívül helyezik" (idézet Tarlós Istvántól) bűnükért 150 ezer forintig terjedő pénzbüntetéssel vagy két hónapos elzárással fizethetnek.