Az ónos eső a vadaspark lakóit is fenyegette

Publikálás dátuma
2014.12.04. 14:39
Fotó: Budakeszi Vadaspark/Facebook
Megkezdődött az ónos eső okozta pusztítás utáni helyreállítás a Budakeszi Vadasparkban, ahol az állatok szerencsére sértetlenek maradtak.

A park vezetőségének közleménye emlékeztet: az elmúlt napok rendkívüli időjárása a Budakeszi Vadasparkot sem kímélte, a közvetlen életveszély azonban már megszűnt. A vadaspark valamennyi állata sértetlenül vészelte át a jegesedés megpróbáltatásait. Az elmúlt napokban pedig megtörtént a veszélyessé vált fák eltávolítása a területről. 

A Budakeszi Vadaspark várhatóan szombaton nyitja meg újra kapuit a nagyközönség előtt.

A jegesedés miatt életveszélyessé vált erdőben fekvő vadaspark - a rendkívüli körülmények ellenére is - kisebb károkkal vészelte át az elmúlt napokat. A területen csak néhány fa dőlt ki, sok helyen törtek le azonban kisebb-nagyobb ágak. A rendkívüli körülmények miatt megrongálódott egy telefonkábel is.  A vadaspark állatait az időjárás - szemmel láthatóan - nem zavarta meg, nyugodtan fogadták a rendkívüli körülményeket.

A dolgozók óránként ellenőrizték az állatokat, és folyamatosan gondoskodtak a megfelelő ellátásukról.

Felhívják a látogatók figyelmét, hogy a Budakeszi Vadaspark kizárólag az aszfaltúton keresztül közelíthető meg, az erdei turistaút továbbra is baleset- és életveszélyes, azon közlekedni tilos - olvasható a közleményben.

Szerző

Új lakók Csernobilban? - Barnamedvét fotóztak

Publikálás dátuma
2014.12.03. 18:27
Illusztráció: Getty Images
Több mint száz év után ismét sikerült megpillantani egy barnamedvét Csernobil környékén.

A ritka látogatóról abban a zónában készültek felvételek, amelyet az ukrajnai atomerőműben 1986. áprilisában történt robbanás után lezártak - tudósított a BBC hírportálja. "Egyik ukrán kollégánk, Szergej Gascsak számos fényképezőgépet helyezett ki az elmúlt hónapokban, hogy többet tudjunk meg az ottani vadvilágról" - magyarázta Mike Wood, a Salfordi Egyetem kutatója, a projekt vezetője.

A barnamedve az októberi felvételeken tűnt fel. Korábban is tapasztaltak medve jelenlétére utaló nyomokat, de képi bizonyítékot tudomásuk szerint először sikerült szerezni az állat feltűnéséről - mondta el Wood. A világ legsúlyosabb atomkatasztrófájának tartott csernobili robbanás után több mint 110 ezer lakost telepítettek ki az atomerőmű körüli, 30 kilométer sugarú zónából. A következő években a lezárt terület a radioaktív szennyeződés tudományos vizsgálatainak értékes adatforrásává vált.

Wood csoportja három zónát - magas, közepes és alacsony szennyezettségű területet - vizsgál. Az 5 kilométer sugarú zónákban 84 véletlenszerűen kijelölt megfigyelőhelyre telepítenek fényképezőgépet. Egy-egy területen egyszerre 14 működik közülük. A kutatócsoport elsősorban a nagyobb termetű emlősökre figyel.

"Mivel a növényzet túlburjánzott, először meg kell tisztítani a kamerák helyét, különben nem észlelik a magas fűben arra futó nyulakat vagy rókákat. Arra is ügyelni kell, hogy a faágak ne érhessenek a fényképezőgépek gombjához, mert az így készült fölösleges felvételek miatt gyorsan megtelnek a memóriakártyák" - taglalta Wood. A fotózás 2015 végéig tart, a projekt következő szakaszában kiválasztanak egy fajt és GPS-es nyakörvvel és sugárdózismérővel látják el néhány egyedét, hogy így szerezzenek újabb információt a sugárzás hatásáról.

Szerző

Segítsen nekik túlélni a telet!

Publikálás dátuma
2014.11.27. 19:16
Forrás: Thinkstock
Évről évre egyre több fehér gólya telel át Magyarországon, a hosszú vonulás helyett a maradást választó madarak általában nem szorulnak orvosi segítségre, túlélési esélyeiket azonban jelentősen növelhetjük etetéssel - áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) csütörtöki közleményében.

Az MME tájékoztatása szerint az ősz folyamán több bejelentést is kaptak áttelelő gólyákról, legutóbb Páty és Tárnok térségéből. Az információk legtöbbször tökéletesen röpképesmadarakról szólnak, így a maradás hátterében elsősorban nem egészségügyi, hanem evolúciós okokat kell keresni: a változó környezet hatására egyszerűen egyre több gólya ítéli meg úgy, hogy könnyebb Magyarországon áttelelnie, mint vállalnia az oda-vissza akár 20 ezer kilométeres vonulást. Az MME az előző télen 28 áttelelő fehér gólyáról szerzett tudomást. Az áttelelő fehér gólyák egészségi állapotáról úgy lehet meggyőződni, ha a madár felé indulva felrepülésre késztetjük őket. Amennyiben a madarak röpképesek vagy tetőkön, kéményeken melegedve látjuk őket, akkor nincs szükség mentésre. 

A madárvédő szervezet szerint az áttelelő gólyák között egyre több az olyan "veterán" példány, amely már több telet is eltöltött Magyarországon - ezeknek az egyedeknek a túlélési stratégiái finomodnak az évek alatt, így egyre nagyobb eséllyel vészelik át a téli hideget.

A Magyarországon áttelelő fehér gólyákat etetéssel lehet segíteni, sőt az MME szerint sok madár a korábbi tapasztalataiból kiindulva számít is erre a segítségre. A madarak túléléséhez szükséges táplálékmennyiség leginkább az időjárástól függ: ha napközben is tartósak a keményebb fagyok vagy ha hosszú ideig vastag hótakaró borítja a földeket, akkor több táplálékra van szükség, hiszen a gólyák ilyenkor nem tudják összeszedni a téli eleségük túlnyomó részét kitevő pockokat és egereket. Enyhébb idő esetén azonban akár napokra is elmaradhatnak az etetőhelytől.

A fehér gólyák átlagos napi táplálékmennyiségéről, valamint arról, hogy hová lehet fordulni segítségért, az MME honlapja (http://www.mme.hu/telelo_golyaink_vedelme) nyújt bővebb felvilágosítást.

Szerző