Közellenséggé vált McCain a jobboldalon

Publikálás dátuma
2014.12.05. 06:01
McCain az idén januárban Budapesten már fi gyelmeztette a magyar miniszterelnököt, hogy nem jó úton jár FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IM
John McCain republikánus szenátor nem tervezi, hogy megköveti Orbán Viktort, amiért újfasiszta diktátornak nevezte a magyar kormányfőt, sőt, újabb kemény kritikákat fogalmazott meg a Fidesz-kabinettel szemben. A hazai kormánypárti média karaktergyilkossági kísérletbe kezdett - az Orbán által 2008-ban igazi karakternek nevezett - McCain ellen.

John McCaint nem izgatja a magyar kormány reakciója. Az AFP-nek a republikánus szenátor azt mondta, nem aggódik amiatt, hogy miként fogadta a magyar kormány a megjegyzéseit. Hozzátette, idén januárban tett budapesti látogatásakor már próbálta arra ösztönzi Orbán Viktort, hogy változtasson politikáján. "Nyilvánvalóan azt választotta, hogy nem így tesz" - tette hozzá. A szenátor szerint Magyarország alkuja Putyinnal a paksi bővítésről, valamint a média "lehordása" csak pár példa Orbán neofasiszta viselkedésének listájáról. "Nagyon jól tudják Európában, hogy miket művel. Ez senki számára nem újdonság" - tette hozzá.

A republikánus szenátor az elmúlt napokban többször is elmondta véleményét Orbán Viktorról. A washingtoni szenátusban "újfasiszta diktátornak" nevezte a magyar kormányfőt, aki "ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal". Emiatt kritizálta az Obama-kormányt, amely Colleen Bradley Bell szappanopera-producert delegálta nagykövetnek Magyarországra. A magyar külügy hivatalosan visszautasította a szenátor szavait, ám McCain közleményben sorakoztatta fel érveit.

Részletes elemzése szerint Orbán 2010-es hatalomra jutása óta - egyebek között - antidemokratikus alkotmányos változásokat léptettek életbe, korlátozták a magyar bíróságok függetlenségét, civil szervezeteken "ütöttek rajta", a civil társadalmat "üldözték", a sajtószabadságot megnyirbálták. "Ezek a lépések veszélyeztetik az intézményi függetlenség, valamint a fékek és egyensúlyok elveit, amelyek a demokratikus kormányzás ismertetőjelei, és engem mély nyugtalansággal töltöttek el a demokratikus normák magyarországi eróziója miatt" - fogalmazott a szenátor. "Lépéseit Orbán miniszterelnök egy új, az 'illiberális demokrácián' alapuló állammodellre való felhívásban indokolta, de elképzelése kihívást jelent az Európai Unió és a NATO alapvető értékeivel szemben. Ezek a szövetségek nemcsak a demokrácia, hanem a jogállamiság, az egyéni szabadság és az alapvető szabadságjogok védelmén is alapulnak. Minden tagországnak elkötelezettnek kell maradnia ezen értékek iránt" - írta McCain. Utalt a Velencei Bizottság, az EBESZ, valamint a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevű szervezet és az Európai Központi Bank magyar kormány intézkedéseivel kapcsolatos bírálataira, s emlékeztetett arra is, hogy ez elmúlt hónapban hat magyar állampolgárnak tiltották meg az Egyesült Államokba való belépést.

McCain újfasiszta jelzőjétől egyébként még szerdán elhatárolódott az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Marie Harf szerint "nem meglepő", hogy a diplomáciai tárca nem oszt több olyan nézetet, amelyet a republikánus McCain szenátor a magáénak vall. Kérdésre válaszolva "természetesen" ebbe a kategóriába sorolta a magyar kormányfőre vonatkozó "újfasiszta diktátor" minősítést is. "Hisszük, hogy (Bell) nagyon jó nagykövet lesz, és örülünk a megerősítésének" - jelentette ki a szóvivő, aki szerint az új nagykövet megfelel az általa betöltendő poszt követelményeinek.

Megírtuk azt is, a szenátor kijelentései miatt szerdán Budapesten a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) kérették André Goodfriendet. Az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjével közölték: a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja a szenátor szavait. Ehhez képest Goodfriend barátságos találkozónak nevezte a Magyar Levente államtitkárral folytatott megbeszélést. A Hír 24 híradójának nyilatkozva nem szabadkozott McCain kijelentései miatt, sőt, azt mondta, már többször beszéltek a kormány intézkedései kapcsán az amerikai aggodalmakról, és a szenátor nem mondott újdonságot. "Ezeket már mind jeleztük a magyar kormánynak, és a magyar kormány uniós partnerei is szóltak" - fogalmazott. "Inkább a kijelentések tartalmára szeretnénk koncentrálni ahelyett, hogy ki mondta őket" - tette hozzá.

Eközben a kormányoldal, illetve a Fidesz fölháborodottan utasította vissza a korábban nagyra tartott McCain véleményét. Kovács Zoltán elfogadhatatlannak nevezte a szenátor kijelentését, a kormányszóvivő szerint ugyanakkor Goodfriend bekéretését nem egyedül ez indokolta, hanem az is, hogy "azok a megállapítások, melyek a szenátor úr szájából, de egyébként a hivatalos amerikai diplomácia által is megjelennek, részben tévedéseken, részben olyan politikai ferdítéseken alapulnak, melyek nem teszik lehetővé, hogy rendes párbeszédet folytassunk". Ennél durvábban fogalmazott Gulyás Gergely az Origónak. A törvényhozási bizottság fideszes elnöke szerint a veterán szenátor - egy rövid időre - elvesztette az józan ítélőképességét, amiért a legkevesebb, hogy bocsánatkéréssel tartozik. A kormányszóvivői tájékoztatón később Kovács úgy fogalmazott, az, hogy McCain mennyire van tisztában a magyarországi helyzettel, "kiderül azokból a klisékből, amiket használt". Arra a kérdésre, a kabinet valóban bocsánatkérést vár-e, azt mondta: "ez nem személyes, hanem elvi ügy. Szenátor úr és mi is elmondtuk a véleményüket. Részben amerikai belügyről van szó, ezeket a belső ellentmondásokat nekik kell megoldani”. Egyébként a kormányszóvivő szerint valójában Orbán már hat évvel ezelőtt sem tartotta hősnek a szenátort. Legalábbis nem a szó általános értelmében, a kormányfő csak arra gondolt, hogy McCain az amerikaiak számára hős.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

Szerző

Eladták a Budapest Bankot

Publikálás dátuma
2014.12.05. 06:00
Varga Mihály miniszter szerint a külföldi tulajdonú bankok felelősek a hitelkereslet lanyhaságáért FOTÓ: MTI/SOÓS LAJOS
Ami hetek óta bizonyosnak látszott - és a tegnapi Magyar Közlönyben már meg is jelent a döntés - a Budapest Bankot (BB) megvásárolja a magyar állam. Varga Mihály az MKB-t követő újabb visszaállamosítást azzal indokolta, hogy ezáltal az MKB és a BB szinergiáit jobban ki tudják majd használni. A nemzetgazdasági miniszter a rendkívüli szóvivői tájékoztatón arról is beszélt, hogy a végleges ár az átvilágítás után dől el. A változásról az ügyfeleket már értesítették is.

A Budapest Bank (BB) - a mérlegfőösszeg alapján - a hazai bankranglistán a nyolcadik helyet foglalja el, gyakran a legnagyobb középbanknak szokták hívni. Mindeddig az amerikai General Electric (GE) tulajdonában lévő pénzintézet a hazai bankvilág egyik legeredményesebb szereplője volt. Varga Mihály gazdasági miniszter a vásárlás tényén kívül a kormányszóvivői tájékoztatón arról is beszámolt, hogy a BB nyereséges, a devizahitelesekkel kapcsolatos gondoktól kevésbé sújtott, a hitelkártya piacon viszont jelentős szerepet betöltő bank. A vállalati hitelállománya 274, a lakossági pedig 285 milliárd forintot tesz ki. A tervek szerint a tranzakció 2015 nyarára zárulhat le. A vételárat pedig csak azután tudják közölni, amikor a pénzintézet átvilágítása befejeződött. A miniszter azonban érzékeltette, hogy a könyv szerinti értéknek megfelelő lesz az ár.

Az adásvételre azért kerülhet sor, mert a GE korábban arról döntött, hogy a világ különböző pontjain működő olyan pénzintézeteit eladja, amelyeknek tevékenysége nem kapcsolódik szorosan az ipari profiljához. A közelmúltban így tettek a lengyelországi bankjukkal is. De, mint az amerikai óriáscéget jól ismerő egyik szakember lapunknak elmondta, az Egyesült Államok egyik legjelentősebb hitelkártya társaságát is eladták, ugyanakkor megtartják azt a lízingcégüket, amely az általuk gyártott repülőgép hajtóművek forgalmazásához köthető. A GE-nek szerencséje volt, hogy a magyar állam vevőként jelentkezett, mert hazánkban egyre nehezebb bankot eladni az ismeretes bankellenes intézkedések - pénzintézeti különadó, tranzakciós illeték, a devizahitelesek "megmentéséhez" köthető, a hitelintézetek számára jelentős veszteségek - miatt.

A miniszter arról is beszélt, hogy a jelenlegi nem megfelelő mértékű hitelezés oka az, hogy a külföldi tulajdonosok kiviszik az országból a profitot, ami úgymond itthon is maradhatna. Banki szakemberek tagadják Varga Mihály érveit, szerintük a miniszter hamisan érvel, hiszen a még nyereséges bankok profitja is zsugorodik, a bankszektor egésze 2014. első félévében veszteségessé vált.

Az sem állja meg a helyét, hogy a kevesebb bank nagyobb versenyt teremt. A kormány ugyanis fontolgatja, hogy az ugyancsak állami tulajdonban lévő MKB Bankkal összevonja majd a BB-t, de erről nem született döntés. Varga Mihály közölte: egyik pénzintézetet sem kívánják hosszabb távon állami tulajdonban tartani, azonban később is kizárólag hazai tulajdonost tudnak elképzelni. (Ennek módszerét a Takarékbank kapcsán már ismerjük!) Egy-két éven belül megtörténhet - a kormány szándékai szerinti - az eladás. A miniszter a későbbi bankvásárlási szándékról kérdező újságíróknak azt mondta: ha valaki tud eladó bankot, akkor szóljon.

A kormány a Magyar Közlöny tegnapi számában utasította Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a BB-t a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vegye meg. A végleges részvény adásvételi szerződés megkötésének határideje: 2015. júniusa. Az MFB Zrt. nyújt majd hitelt a Corvinusnak, az állam kezessége mellett. A tranzakciót a kormány nemzetgazdasági stratégiai érdekűnek nyilvánította, így elkerülhetik azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az ügyletet versenyfelügyeleti szempontból vizsgálja. A tulajdonosi jogokat az MFB Zrt. fogja gyakorolni. Az ügyfeleket a BB a tulajdonosváltásról már értesítette.

Szerző

Eladták a Budapest Bankot

Publikálás dátuma
2014.12.05. 06:00
Varga Mihály miniszter szerint a külföldi tulajdonú bankok felelősek a hitelkereslet lanyhaságáért FOTÓ: MTI/SOÓS LAJOS
Ami hetek óta bizonyosnak látszott - és a tegnapi Magyar Közlönyben már meg is jelent a döntés - a Budapest Bankot (BB) megvásárolja a magyar állam. Varga Mihály az MKB-t követő újabb visszaállamosítást azzal indokolta, hogy ezáltal az MKB és a BB szinergiáit jobban ki tudják majd használni. A nemzetgazdasági miniszter a rendkívüli szóvivői tájékoztatón arról is beszélt, hogy a végleges ár az átvilágítás után dől el. A változásról az ügyfeleket már értesítették is.

A Budapest Bank (BB) - a mérlegfőösszeg alapján - a hazai bankranglistán a nyolcadik helyet foglalja el, gyakran a legnagyobb középbanknak szokták hívni. Mindeddig az amerikai General Electric (GE) tulajdonában lévő pénzintézet a hazai bankvilág egyik legeredményesebb szereplője volt. Varga Mihály gazdasági miniszter a vásárlás tényén kívül a kormányszóvivői tájékoztatón arról is beszámolt, hogy a BB nyereséges, a devizahitelesekkel kapcsolatos gondoktól kevésbé sújtott, a hitelkártya piacon viszont jelentős szerepet betöltő bank. A vállalati hitelállománya 274, a lakossági pedig 285 milliárd forintot tesz ki. A tervek szerint a tranzakció 2015 nyarára zárulhat le. A vételárat pedig csak azután tudják közölni, amikor a pénzintézet átvilágítása befejeződött. A miniszter azonban érzékeltette, hogy a könyv szerinti értéknek megfelelő lesz az ár.

Az adásvételre azért kerülhet sor, mert a GE korábban arról döntött, hogy a világ különböző pontjain működő olyan pénzintézeteit eladja, amelyeknek tevékenysége nem kapcsolódik szorosan az ipari profiljához. A közelmúltban így tettek a lengyelországi bankjukkal is. De, mint az amerikai óriáscéget jól ismerő egyik szakember lapunknak elmondta, az Egyesült Államok egyik legjelentősebb hitelkártya társaságát is eladták, ugyanakkor megtartják azt a lízingcégüket, amely az általuk gyártott repülőgép hajtóművek forgalmazásához köthető. A GE-nek szerencséje volt, hogy a magyar állam vevőként jelentkezett, mert hazánkban egyre nehezebb bankot eladni az ismeretes bankellenes intézkedések - pénzintézeti különadó, tranzakciós illeték, a devizahitelesek "megmentéséhez" köthető, a hitelintézetek számára jelentős veszteségek - miatt.

A miniszter arról is beszélt, hogy a jelenlegi nem megfelelő mértékű hitelezés oka az, hogy a külföldi tulajdonosok kiviszik az országból a profitot, ami úgymond itthon is maradhatna. Banki szakemberek tagadják Varga Mihály érveit, szerintük a miniszter hamisan érvel, hiszen a még nyereséges bankok profitja is zsugorodik, a bankszektor egésze 2014. első félévében veszteségessé vált.

Az sem állja meg a helyét, hogy a kevesebb bank nagyobb versenyt teremt. A kormány ugyanis fontolgatja, hogy az ugyancsak állami tulajdonban lévő MKB Bankkal összevonja majd a BB-t, de erről nem született döntés. Varga Mihály közölte: egyik pénzintézetet sem kívánják hosszabb távon állami tulajdonban tartani, azonban később is kizárólag hazai tulajdonost tudnak elképzelni. (Ennek módszerét a Takarékbank kapcsán már ismerjük!) Egy-két éven belül megtörténhet - a kormány szándékai szerinti - az eladás. A miniszter a későbbi bankvásárlási szándékról kérdező újságíróknak azt mondta: ha valaki tud eladó bankot, akkor szóljon.

A kormány a Magyar Közlöny tegnapi számában utasította Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a BB-t a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vegye meg. A végleges részvény adásvételi szerződés megkötésének határideje: 2015. júniusa. Az MFB Zrt. nyújt majd hitelt a Corvinusnak, az állam kezessége mellett. A tranzakciót a kormány nemzetgazdasági stratégiai érdekűnek nyilvánította, így elkerülhetik azt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az ügyletet versenyfelügyeleti szempontból vizsgálja. A tulajdonosi jogokat az MFB Zrt. fogja gyakorolni. Az ügyfeleket a BB a tulajdonosváltásról már értesítette.

Szerző