- Bértárgyalások behúzott fékkel

Példátlan, hogy ilyen későn kezdődjenek a bértárgyalások, ráadásul úgy, hogy már túl vagyunk az adótörvények elfogadásán - fakadt ki a Népszavának Pataki Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnöke. A pénteki tárgyalások után kedden folytatódhatnak az egyeztetések a gazdasági tárcánál a 2015-ös bér-, illetve jövedelem emelésről, de akár eredménytelenül is véget érhetnek, ha nem sikerül a munkavállalók és a munkaadók képviselőinek megegyezniük.

Pataki szerint a legnagyobb gondot változatlanul az egykulcsos szja be-, illetve az adójóváírás kivezetése okozza. Mindkettő az alacsony jövedelműeket hozta még hátrányosabb helyzetbe. A szakszervezetek szándékai szerint a hosszabb távú megegyezésnek része lett volna az adórendszer áttekintése a munkáltatókat terhelő adók és járulékterhek figyelembevételével. Erre az idén, először az utóbbi negyedszázadban, nem adott lehetőséget a kormány, hiszen az adótörvényekkel már korlátozta a munkaadók és munkavállalók mozgásterét, miközben "elegánsan" félreállt, hogy majd akkor száll be újra, ha a felek egyezségre jutottak.

Pataki a pénteki egyeztetés után lapunknak megjegyezte, a megbeszélésen a kormányoldal képviselőjétől azt várták, hogy valamilyen ésszerű javaslattal áll elő, hogy a munkáltatók gondjain enyhítsen. Mindössze arra futotta, hogy a munkaerő-piaci alapból esetleg el lehetne különíteni valamennyit pályázatokra. Egy szakértő azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavaly 11 ágazatra meghirdetett 10 milliárd forintos bértámogatási keretből alig több mint 1 milliárdra pályáztak a cégek az előírások bonyolultsága és egyéb okok miatt. Valószínűleg egy ehhez hasonló akció most sem hozna megoldást.

A bértárgyalásokon három tételről esett szó: a minimálbérről, a garantált bérminimumról és az átlagkereset ajánlásról - mondta Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Népszavának megjegyezte, a két előbbiben talán a legérintettebb az a kereskedelmi ágazat, amelyet a kormány most éppen kivéreztet. A szakember hozzátette, a kereskedelemben 530 ezren dolgoznak, s 380 ezer az alkalmazott. Az utóbbiak csaknem harmada, több mint százezer ember a minimálbérért, 66 483 forintért dolgozik. A közszférában ugyancsak legalább 150-200 ezren visznek haza minimálbért. Az egy személyre számított létminimum a KSH szerint nagyjából 87 ezer forint. A munkáltatók egyetértenek a munkavállalókkal abban, hogy közelíteni kellene a minimálbéreket a létminimumhoz, de jószerivel gúzsba kötve táncolnak az adótörvények és a sorjázó büntető adók miatt, hívják bár másként azokat.

Dávid Ferenc úgy vélte, a bér függő változó, s alapvetően a gazdaság teljesítményétől függ. A GDP jövőre a kormány szerint 2,5 százalékkal bővül, miközben az államadósság 80 százalék körüli. Évi 10-12 százalék körüli nettó bérfejlesztésre lenne szükség három éven át ahhoz, hogy a minimálbér beérje a létminimumot. Ezt a magyar gazdaság képtelen kitermelni. A szövetség főtitkára 2015-ben már 3,5-4 százalékos átlagbér-növekedést is örömmel üdvözölne. A költségvetésben 3,4 százalékos keresetnövekedéssel számol a kormány. Az inflációs előrejelzéseket beszámítva ez majdhogynem stagnálást jelent.

A VOSZ álláspontja szerint egy infláció követő minimálbér és garantált bérminimum-emelés elfogadható lehet - említette lapunknak Dávid Ferenc. A kormányzat jövőre 1,8 százalékos, míg a jegybank 2,5 százalékos inflációra számít. Hogy efölötti emelésre is nyílik-e majd reális lehetőség, az az országgyűlés előtt fekvő gazdasággal kapcsolatos törvényjavaslatok elfogadásától is függ: mi lesz a kötelező vasárnapi zárva tartással, a két évig veszteséges vállalatok tevékenységének felfüggesztésével, ami a bedöntésükkel egyenlő. A képletet tovább bonyolítja, hogy éppen az adótörvények és az országgyűlés előtt fekvő újabb ágazati terhek miatt a szakértők már a 3 százalék körüli inflációt sem zárják ki.

Pataki Péter a gazdasági minisztériumban Czomba Sándor, a gazdasági tárca illetékes államtitkára és a munkáltatók, munkavállalók bértárgyalását követően úgy látja, az álláspontok egyelőre nagyon messze vannak egymástól. A munkavállalók képviselői szeretnék, hogy egy négy éves ciklusban a minimálbérek elérjék a létminimum szintjét, ezért sem elfogadható a munkáltatók ajánlata az inflációkövető emelésről, hiszen az egyhelyben toporgást jelentene. A szakszervezetek ragaszkodnak a reáljövedelmek növekedéséhez is. Bár a munkavállalók nagyjából megállapodtak abban a béremelési mértékben, amit még el tudnak fogadni, de ezt tárgyalástaktikai okokból Pataki Péter nem osztotta meg lapunkkal, annyit árult el, csak az infláció fölötti emelés jöhet szóba.