Bértárgyalások behúzott fékkel

Publikálás dátuma
2014.12.08. 06:21
Sokan kevesebbért dolgoznak, mint a létminimum FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Soha még ilyen későn nem kezdődtek meg a bértárgyalások, illetve a 2015-ös jövedelemről szóló egyeztetések. Ráadásul példátlan módon előbb fogadta el a parlament az adótörvényeket, s csak az után hívta össze a kormány az érdekvédelmi és szakmai szervezeteket, ezzel alaposan leszűkítve mozgásterüket. Információink szerint holnap újabb tárgyalási forduló következik.

Példátlan, hogy ilyen későn kezdődjenek a bértárgyalások, ráadásul úgy, hogy már túl vagyunk az adótörvények elfogadásán - fakadt ki a Népszavának Pataki Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnöke. A pénteki tárgyalások után kedden folytatódhatnak az egyeztetések a gazdasági tárcánál a 2015-ös bér-, illetve jövedelem emelésről, de akár eredménytelenül is véget érhetnek, ha nem sikerül a munkavállalók és a munkaadók képviselőinek megegyezniük.

Pataki szerint a legnagyobb gondot változatlanul az egykulcsos szja be-, illetve az adójóváírás kivezetése okozza. Mindkettő az alacsony jövedelműeket hozta még hátrányosabb helyzetbe. A szakszervezetek szándékai szerint a hosszabb távú megegyezésnek része lett volna az adórendszer áttekintése a munkáltatókat terhelő adók és járulékterhek figyelembevételével. Erre az idén, először az utóbbi negyedszázadban, nem adott lehetőséget a kormány, hiszen az adótörvényekkel már korlátozta a munkaadók és munkavállalók mozgásterét, miközben "elegánsan" félreállt, hogy majd akkor száll be újra, ha a felek egyezségre jutottak.

Minimálbérek a régióban, euróban

Románia 140

Bulgária 190

Litvánia 290

Csehország 310

Lettország 320

Lettország 320

Magyarország 344

Szlovákia 350

Észtország 355

Forrás:Népszava gyűjtés

Pataki a pénteki egyeztetés után lapunknak megjegyezte, a megbeszélésen a kormányoldal képviselőjétől azt várták, hogy valamilyen ésszerű javaslattal áll elő, hogy a munkáltatók gondjain enyhítsen. Mindössze arra futotta, hogy a munkaerő-piaci alapból esetleg el lehetne különíteni valamennyit pályázatokra. Egy szakértő azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavaly 11 ágazatra meghirdetett 10 milliárd forintos bértámogatási keretből alig több mint 1 milliárdra pályáztak a cégek az előírások bonyolultsága és egyéb okok miatt. Valószínűleg egy ehhez hasonló akció most sem hozna megoldást.

A bértárgyalásokon három tételről esett szó: a minimálbérről, a garantált bérminimumról és az átlagkereset ajánlásról - mondta Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Népszavának megjegyezte, a két előbbiben talán a legérintettebb az a kereskedelmi ágazat, amelyet a kormány most éppen kivéreztet. A szakember hozzátette, a kereskedelemben 530 ezren dolgoznak, s 380 ezer az alkalmazott. Az utóbbiak csaknem harmada, több mint százezer ember a minimálbérért, 66 483 forintért dolgozik. A közszférában ugyancsak legalább 150-200 ezren visznek haza minimálbért. Az egy személyre számított létminimum a KSH szerint nagyjából 87 ezer forint. A munkáltatók egyetértenek a munkavállalókkal abban, hogy közelíteni kellene a minimálbéreket a létminimumhoz, de jószerivel gúzsba kötve táncolnak az adótörvények és a sorjázó büntető adók miatt, hívják bár másként azokat.

Dávid Ferenc úgy vélte, a bér függő változó, s alapvetően a gazdaság teljesítményétől függ. A GDP jövőre a kormány szerint 2,5 százalékkal bővül, miközben az államadósság 80 százalék körüli. Évi 10-12 százalék körüli nettó bérfejlesztésre lenne szükség három éven át ahhoz, hogy a minimálbér beérje a létminimumot. Ezt a magyar gazdaság képtelen kitermelni. A szövetség főtitkára 2015-ben már 3,5-4 százalékos átlagbér-növekedést is örömmel üdvözölne. A költségvetésben 3,4 százalékos keresetnövekedéssel számol a kormány. Az inflációs előrejelzéseket beszámítva ez majdhogynem stagnálást jelent.

A VOSZ álláspontja szerint egy infláció követő minimálbér és garantált bérminimum-emelés elfogadható lehet - említette lapunknak Dávid Ferenc. A kormányzat jövőre 1,8 százalékos, míg a jegybank 2,5 százalékos inflációra számít. Hogy efölötti emelésre is nyílik-e majd reális lehetőség, az az országgyűlés előtt fekvő gazdasággal kapcsolatos törvényjavaslatok elfogadásától is függ: mi lesz a kötelező vasárnapi zárva tartással, a két évig veszteséges vállalatok tevékenységének felfüggesztésével, ami a bedöntésükkel egyenlő. A képletet tovább bonyolítja, hogy éppen az adótörvények és az országgyűlés előtt fekvő újabb ágazati terhek miatt a szakértők már a 3 százalék körüli inflációt sem zárják ki.

Pataki Péter a gazdasági minisztériumban Czomba Sándor, a gazdasági tárca illetékes államtitkára és a munkáltatók, munkavállalók bértárgyalását követően úgy látja, az álláspontok egyelőre nagyon messze vannak egymástól. A munkavállalók képviselői szeretnék, hogy egy négy éves ciklusban a minimálbérek elérjék a létminimum szintjét, ezért sem elfogadható a munkáltatók ajánlata az inflációkövető emelésről, hiszen az egyhelyben toporgást jelentene. A szakszervezetek ragaszkodnak a reáljövedelmek növekedéséhez is. Bár a munkavállalók nagyjából megállapodtak abban a béremelési mértékben, amit még el tudnak fogadni, de ezt tárgyalástaktikai okokból Pataki Péter nem osztotta meg lapunkkal, annyit árult el, csak az infláció fölötti emelés jöhet szóba.

Megtartanák a korkedvezményt
A korkedvezményes nyugdíjak is szóba kerültek a tárgyalásokon. Pataky Péter elmondta, a szakszervezetek kezdeményezték, hogy a kormány hosszabbítsa meg a mostani rendszert még egy évvel és kezdjenek tárgyalni egy új rendszerről. Ebben a kérdésben a vita nem a munkáltatókkal van - mondta. Hozzátette: a civilizált világban sehol nem fordul elő, hogy ne legyen korábbi nyugdíjazás az egészséget fokozottabban igénybe vevő munkakörökben.

Szerző

Veszprém: több exfideszes is indulna

Nemcsak Kész Zoltán, a városi Fidelitas volt elnöke, hanem Debreczenyi János a város korábbi - 2006 és 2010 közötti fideszes polgármestere is elindulna a veszprémi időközi parlamenti választáson a Fidesz jelöltjével szemben. Béndek Péter, a Polgári Konzervatív Párt (PKP) elnöke és Debreczenyi még pénteken megállapodtak, hogy a párt támogatja a volt polgármester indulását. A volt városvezető 2013-ban lépett ki a Fideszből, megelégelve a polgári értékrend párton belüli visszaszorulását.

Ismert, Kész Zoltán mögött az LMP-n kívül felsorakozott az összes demokratikus párt, így az MSZP, a DK, az Együtt, a PM és a MoMa is. A Fidesz pedig Némedi Lajos alpolgármestert indítja a február 22-i választáson. Ezt Orbán Viktor közölte, hozzátéve, a mostani helyzetben nincs jelentősége a kétharmadnak, mert nincs olyan probléma, amelyet 2010-14 között ne oldottak volna meg. Hogy probléma azért mégis lehet, jelzi, hogy a PestiSrácok szerint "biztosra akart menni a Fidesz kampánycsapata", ezért felmérték a jelöltség gondolatával foglalkozó Simicska Lajos népszerűségét. Lapunk írta meg, hogy a veszprémi kötődésű vállalkozó mérlegeli indulását. Az állítólagos felmérés szerint "valamiféle csodára, de legalábbis példátlanul intenzív kampányra lenne szükség", hogy Simicska elnyerje a választók többségének a voksát. A Pesti Srácok szerint a - hónapok óta Orbánnal hadakozó - vállalkozó a politikusok rangsorának a végén szerepelt, még Gyurcsány Ferenc is kedveltebb nála. Ám maga a kormányközeli blog figyelmeztet, nemcsak a népszerűség, de az ismertség is számít, márpedig Simicska csak az elmúlt időszakban lett szélesebb körben ismert.

A veszprémi mandátum, amelyen a kétharmad sorsa is múlik, a többi pártnak is problémát okoz. A Jobbik és az LMP még nem döntött jelöltjéről; meglepetésre Schiffer András, az LMP társelnöke azt mondta az Indexnek, ahhoz, hogy le lehessen győzni a Fideszt, olyan jelölt kell, aki alkalmas arra, hogy a 2014 áprilisában a Fideszre szavazó jobbközép választóktól is tudjon hozni szavazatot, elfogadható az LMP számára, és legalábbis nem elfogadhatatlan és ellenszenves a jobbikos szavazóknak. Kész Zoltán Schiffer szerint nem ilyen, hanem "szabadpiaci fundamentalista". Scheiring Gábor az LMP korábbi képviselője, a PM alapítója mindezt úgy kommentálta: "Az a baj, hogy nem az LMP állt elő a jelölttel. Az a baj, hogy Schiffer nem tud diktálni. Hogy kompromisszumot kéne kötni." Ez Schiffernek és az LMP-nek Scheiring szerint nem megy. "Vergődés, kínlódás és mondvacsinált okok takargatják a védhetetlent. Azt a védhetetlent, hogy az 'ellenzék ellenzéke' politikával az LMP még mindig a Fidesz kottájából játszik."

Kidőlt fák kedvezménnyel

Az ónos eső miatt kidőlt fákat és leszakad ágakat várhatóan kedvezményesen áron fogják adni a szociális tűzifaprogram keretein belül, de ez az akció a károk felmérése után kezdődhet meg januárban, olvasható a híradó.hu-n.

A Börzsönyben 10 ezer hektáron dőltek ki fák, ezért az erdészet kedvezményesen áron értékesíti azokat. A vékonyabb ágakat a rászorulók összegyűjthetik és olcsóbban megvásárolhatják - mondta Lengyel László, az Ipoly Erdő Zrt. erdőmérnöke.

A kárfelmérés még tart, de már most látszik, hogy az erdészetet több tízmilliós veszteség érte - közölte Tajnai Róbert, az Északerdő Zrt. Lillafüredi Erdészeti Igazgatóságának vezetője.

Lomniczi Gergely a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője elmondta az ónos eső a Pilisi Parkerdő területén okozta a legnagyobb károkat.

Ezen a területen a vékonyabb ágakat a talaj termőerejének megőrzése miatt otthagyják, de az életképes fákat mindenképp megmentik. A terület megtisztítása akár egy évig is tarthat.

Szerző