Ú kormánya van Koszovónak

Feloldódott a júniusi előrehozott választások óta tartó politikai patthelyzet Koszovóban. Hétfőn megalakult az új parlament, amely tegnap megszavazta Isa Mustafa kormányát.

Mustafa ezzel a 2008-ban Szerbiából kiváló és függet5lenségét kikiáltó ország második miniszterelnöke lett.

A választásokat ugyan a korábbi miniszterelnök Hashim Thaci által vezetett jobbközép Koszovói Demokrata Pártj (PDK) nyerte meg a szavazatok 31,72 százalékával, de nem tudott kormányt alakítani.

November közepén aztán a PDK és az eddigi ellenzéki koalícióból kilépett, Isa Mustafa pristinai főpolgármester vezette legnagyobb ellenzéki párt, a szintén jobbközép Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) megegyezett abban, hogy közösen alakít kormányt.

A pozíciók leosztásáról azonban heves vita folyt, amelynek a végére hétfőn zárult le a koalíciós szerződés aláírásával, amely értelmében Thaci 2016-tól államfő lesz. Atifete Jahjaga elnök mandátuma ekkor jár le.

Szerző

Európai kérdéssé vált a palesztin álom

Publikálás dátuma
2014.12.10. 06:31
Kerry a végsőkig elment, de neki sem sikerült újraélesztenie a békefolyamatot FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/POOL
Az Európai Parlamenthez fordult hétfőn 800 ismert izraeli közéleti személyiség azzal a kéréssel, hogy az uniós törvényhozás ismerje el Palesztinát. Kérésüket több európai nemzeti parlamenthez is elküldték. Ez precedens nélküli lépés Izraelben, ami ráerősít a svéd parlament által az ősszel elindított lavinára. Egyre több európai parlament hoz ilyen irányú jelképes döntést.

Mintegy nyolcszáz izraeli közéleti személyiség fordult levélben az Európai Parlamenthez a palesztin állam elismerését kérve.

A Haaretz ellenzéki izraeli napilap szerint a levelet vasárnap megküldték a dán és belga parlamentnek, illetve az ír felsőháznak is, azért mert mindhárom törvényhozás a napokban napirendre tűzi a kérdést.

A Jewish Telegraphic Agency (JTA) utólag belga parlamenti forrásokra hivatkozva cáfolta, hogy megkapták volna a petíciót.

Az ír alsóház már októberben elfogadott egy állásfoglalást, amelyben Palesztina elismerésére szólítja fel a kormányt, s hasonló szellemű döntésre készül a felsőház is.

Bár nyilvánvalóan nagy szerepet játszott a nyári gázai offenzíva illetve az, hogy a John Kerry amerikai külügyminiszter által szorgalmazott izraeli-palesztin béketárgyalási folyamat is zátonyra futott és Izrael felelevenítette a nemzetközi fórumok és nyugati államok által egyaránt bírált telepbővítések gyakorlatát.

A lavinát az új svéd miniszterelnök, Stefan Lövfen indította el október elején, amikor bejelentette, hogy kormánya, az Európai Unió régi tagállamai közül elsőként el fogja ismerni Palesztinát, mert úgy gondolja, hogy az izraeli-palesztin viszály más úton nem rendezhető.

Ezt követően nagy-Britannia is napirendre tűzte a kérdést és a londoni parlament nagy többséggel megszavazta azt az egyéni képviselői indítványt, amely a palesztin államiság elismerésére szólította fel a brit kormányt.

Indoklás szerint azért, mert szeretnék elősegíteni a kétállami megoldást, az izraeli-palesztin viszony ilyen alapon történő rendezését.

Ez nyilván nem jelenti Palesztina elismerését, David Cameron kormánya úgy reagált, hogy a kabinet nem változtat a palesztin kérdésben eddig követett politikáján, vagyis egyelőre hivatalosan nem ismeri el a palesztin államiságot, de fenntartja magának a jogot arra, hogy ezt megtegye, ha a békefolyamat előmozdítása érdekében ezt látja helyénvalónak.

November 18-án a spanyol parlament fogadta el egyhangúlag azt a nem kötelező érvényű határozatot, amellyel elismerték a független palesztin államot.

Franciaország több rendben és több szinten foglalkozott a kérdéssel. A francia külügy a svéd bejelentést követően hangsúlyozta a kétállami megoldás szükségességét a közel-keleti konfliktusban, Izrael és Palesztina önállóságát.

„Egyszer a palesztin államot is el kell ismerni, mondta a Quai d’ Orsay szóvivője”. A francia külügy is úgy véli, egyre sürgetőbb, hogy előrehaladás mutatkozzon a kétállami megoldás terén, hogy létrejöjjön Palesztina, amely békében és biztonságban élhet Izrael mellett.

„Ez az a megoldás, amelyet a nemzetközi közösség támogat, ami egyben azt is jelenti, hogy a palesztin államot egyszer el kell ismerni.

November 28-án Laurent Fabius külügyminiszter jelentette be a parlament Palesztináról szóló vitanapján, hogy az izraeli-palesztin béketárgyalások újraindításáról szóló két éves menetrendet tartalmazó ENSZ biztonsági tanácsi (BT) határozat elfogadásán dolgozik Párizs, ugyanakkor kezdeményező szerepet vállal egy nemzetközi Közel-Kelet-konferencia megrendezésében.

A francia diplomácia így kívánja támogatni a közel-keleti konfliktus végleges rendezését.

A francia diplomácia vezetője leszögezte, amennyiben a tárgyalásos megoldásra irányuló végső erőfeszítések is zátonyra futnak, Franciaországnak "késedelem nélkül" el kell ismernie a palesztin államot.

December 2-án a párizsi törvényhozás nagy többséggel elfogadta azt a határozatot, amely a palesztin állam elismerésére szólítja fel a kormányt. A francia szenátus december 11-én szavaz a határozatról. és a napokban kerül terítékre Dániában és Belgiumban is.

Izraelt aggasztja a palesztin államiság egyoldalú elismerése kapcsán jelentkező nyugat-európai hajlandóság.

Az izraeli kormányzat mindene esetben jelezte, hogy ez a megoldás eltávolítja a béke lehetőségét és téves üzenetet közvetít.

A zsidó állam álláspontja szerint a palesztin állam elismerése a konfliktus rendezése előtt "súlyos hiba" és egy olyan "egyoldalú folyamat", amely csak ront a helyzeten.

Palesztina részben elismert állam, az ENSZ 193 tagállama közül eddig 135 ismerte el, köztük Magyarország is, de a nyugat-európai államok és az Amerikai Egyesült Államok nincsenek közöttük.

Az államiság elismeréséhez az ENSZ Biztonsági tanácsának (BT) hozzájárulása szükséges.

A palesztin vezetés legutóbb 2011-ben nyújtott be kérelmet az ENSZ Biztonsági Tanácsához (BT) teljes jogú tagságért, 2012-ben pedig a Közgyűléshez fordult nem teljes jogú státusért.

A teljes jogú tagsághoz mindmáig nem sikerült megszerezni az ENSZ BT jóváhagyását, elsősorban az amerikai vétó miatt.

Idén november 5-én Rijad Masnzúr Palesztina állandó ENSZ-képviselője azonban bejelentette, hogy 2015-ben a Palesztin Hatóság ismét teljes jogú ENSZ tagságért folyamodik, újra benyújtja kérelmét.

Manszúr elmondta, Palesztina számol ezúttal is az amerikai vétóval, de mint fogalmazott, „nem zavarja az”.

Izrael egyelőre, az egyre nyilvánvalóbb Washington-Jeruzsálem közötti feszültség ellenére is számíthat az Egyesült Államok támogatására.

Washington már az ősszel, a svéd bejelentés után azonnal leszögezte, hogy csak tárgyalásos úton, Izrael jóváhagyását is megszerezve valósítható meg a kétállami megoldás.

Marie Harf külügyi szóvivő a francia parlament határozata után pedig emlékeztetett, az amerikai álláspont nem változott.

Angela Merkel is hasonló álláspontot képvisel. A német kancellár november végén elutasította a felvetést, hogy Németország egyoldalúan ismerje el a palesztin államot. Hangsúlyozta, csak tárgyalás útján, közös, kétoldalú megállapodással lehet tartós eredményt elérni.

Szerző
Frissítve: 2014.12.09. 20:23

Európai kérdéssé vált a palesztin álom

Publikálás dátuma
2014.12.10. 06:31
Kerry a végsőkig elment, de neki sem sikerült újraélesztenie a békefolyamatot FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/POOL
Az Európai Parlamenthez fordult hétfőn 800 ismert izraeli közéleti személyiség azzal a kéréssel, hogy az uniós törvényhozás ismerje el Palesztinát. Kérésüket több európai nemzeti parlamenthez is elküldték. Ez precedens nélküli lépés Izraelben, ami ráerősít a svéd parlament által az ősszel elindított lavinára. Egyre több európai parlament hoz ilyen irányú jelképes döntést.

Mintegy nyolcszáz izraeli közéleti személyiség fordult levélben az Európai Parlamenthez a palesztin állam elismerését kérve.

A Haaretz ellenzéki izraeli napilap szerint a levelet vasárnap megküldték a dán és belga parlamentnek, illetve az ír felsőháznak is, azért mert mindhárom törvényhozás a napokban napirendre tűzi a kérdést.

A Jewish Telegraphic Agency (JTA) utólag belga parlamenti forrásokra hivatkozva cáfolta, hogy megkapták volna a petíciót.

Az ír alsóház már októberben elfogadott egy állásfoglalást, amelyben Palesztina elismerésére szólítja fel a kormányt, s hasonló szellemű döntésre készül a felsőház is.

Bár nyilvánvalóan nagy szerepet játszott a nyári gázai offenzíva illetve az, hogy a John Kerry amerikai külügyminiszter által szorgalmazott izraeli-palesztin béketárgyalási folyamat is zátonyra futott és Izrael felelevenítette a nemzetközi fórumok és nyugati államok által egyaránt bírált telepbővítések gyakorlatát.

A lavinát az új svéd miniszterelnök, Stefan Lövfen indította el október elején, amikor bejelentette, hogy kormánya, az Európai Unió régi tagállamai közül elsőként el fogja ismerni Palesztinát, mert úgy gondolja, hogy az izraeli-palesztin viszály más úton nem rendezhető.

Ezt követően nagy-Britannia is napirendre tűzte a kérdést és a londoni parlament nagy többséggel megszavazta azt az egyéni képviselői indítványt, amely a palesztin államiság elismerésére szólította fel a brit kormányt.

Indoklás szerint azért, mert szeretnék elősegíteni a kétállami megoldást, az izraeli-palesztin viszony ilyen alapon történő rendezését.

Ez nyilván nem jelenti Palesztina elismerését, David Cameron kormánya úgy reagált, hogy a kabinet nem változtat a palesztin kérdésben eddig követett politikáján, vagyis egyelőre hivatalosan nem ismeri el a palesztin államiságot, de fenntartja magának a jogot arra, hogy ezt megtegye, ha a békefolyamat előmozdítása érdekében ezt látja helyénvalónak.

November 18-án a spanyol parlament fogadta el egyhangúlag azt a nem kötelező érvényű határozatot, amellyel elismerték a független palesztin államot.

Franciaország több rendben és több szinten foglalkozott a kérdéssel. A francia külügy a svéd bejelentést követően hangsúlyozta a kétállami megoldás szükségességét a közel-keleti konfliktusban, Izrael és Palesztina önállóságát.

„Egyszer a palesztin államot is el kell ismerni, mondta a Quai d’ Orsay szóvivője”. A francia külügy is úgy véli, egyre sürgetőbb, hogy előrehaladás mutatkozzon a kétállami megoldás terén, hogy létrejöjjön Palesztina, amely békében és biztonságban élhet Izrael mellett.

„Ez az a megoldás, amelyet a nemzetközi közösség támogat, ami egyben azt is jelenti, hogy a palesztin államot egyszer el kell ismerni.

November 28-án Laurent Fabius külügyminiszter jelentette be a parlament Palesztináról szóló vitanapján, hogy az izraeli-palesztin béketárgyalások újraindításáról szóló két éves menetrendet tartalmazó ENSZ biztonsági tanácsi (BT) határozat elfogadásán dolgozik Párizs, ugyanakkor kezdeményező szerepet vállal egy nemzetközi Közel-Kelet-konferencia megrendezésében.

A francia diplomácia így kívánja támogatni a közel-keleti konfliktus végleges rendezését.

A francia diplomácia vezetője leszögezte, amennyiben a tárgyalásos megoldásra irányuló végső erőfeszítések is zátonyra futnak, Franciaországnak "késedelem nélkül" el kell ismernie a palesztin államot.

December 2-án a párizsi törvényhozás nagy többséggel elfogadta azt a határozatot, amely a palesztin állam elismerésére szólítja fel a kormányt. A francia szenátus december 11-én szavaz a határozatról. és a napokban kerül terítékre Dániában és Belgiumban is.

Izraelt aggasztja a palesztin államiság egyoldalú elismerése kapcsán jelentkező nyugat-európai hajlandóság.

Az izraeli kormányzat mindene esetben jelezte, hogy ez a megoldás eltávolítja a béke lehetőségét és téves üzenetet közvetít.

A zsidó állam álláspontja szerint a palesztin állam elismerése a konfliktus rendezése előtt "súlyos hiba" és egy olyan "egyoldalú folyamat", amely csak ront a helyzeten.

Palesztina részben elismert állam, az ENSZ 193 tagállama közül eddig 135 ismerte el, köztük Magyarország is, de a nyugat-európai államok és az Amerikai Egyesült Államok nincsenek közöttük.

Az államiság elismeréséhez az ENSZ Biztonsági tanácsának (BT) hozzájárulása szükséges.

A palesztin vezetés legutóbb 2011-ben nyújtott be kérelmet az ENSZ Biztonsági Tanácsához (BT) teljes jogú tagságért, 2012-ben pedig a Közgyűléshez fordult nem teljes jogú státusért.

A teljes jogú tagsághoz mindmáig nem sikerült megszerezni az ENSZ BT jóváhagyását, elsősorban az amerikai vétó miatt.

Idén november 5-én Rijad Masnzúr Palesztina állandó ENSZ-képviselője azonban bejelentette, hogy 2015-ben a Palesztin Hatóság ismét teljes jogú ENSZ tagságért folyamodik, újra benyújtja kérelmét.

Manszúr elmondta, Palesztina számol ezúttal is az amerikai vétóval, de mint fogalmazott, „nem zavarja az”.

Izrael egyelőre, az egyre nyilvánvalóbb Washington-Jeruzsálem közötti feszültség ellenére is számíthat az Egyesült Államok támogatására.

Washington már az ősszel, a svéd bejelentés után azonnal leszögezte, hogy csak tárgyalásos úton, Izrael jóváhagyását is megszerezve valósítható meg a kétállami megoldás.

Marie Harf külügyi szóvivő a francia parlament határozata után pedig emlékeztetett, az amerikai álláspont nem változott.

Angela Merkel is hasonló álláspontot képvisel. A német kancellár november végén elutasította a felvetést, hogy Németország egyoldalúan ismerje el a palesztin államot. Hangsúlyozta, csak tárgyalás útján, közös, kétoldalú megállapodással lehet tartós eredményt elérni.

Szerző
Frissítve: 2014.12.09. 20:23