Hét csapás vár a multikra

Elfogadta tegnap az országgyűlés azt a törvényt, hogy az 50 százalékban fogyasztási cikkeket árusító és két egymást követő évben 50-50 milliárd forintos nettó forgalmat meghaladó, de veszteséges, vagy nulla eredményt elérő vállalatok 2018-tól lehúzhatják a rolót. Ugyanazzal a lendülettel kitiltották a világörökség területéről a 400 négyzetméternél nagyobb üzleteket. A jövő héten még jön a vasárnapi zárva tartásról szóló törvény.

Sorra kapják a magyarországi kiskereskedelmi láncok a kormánytól a beígért és a váratlan "tockosokat, sallereket". Orbán Viktor a Blikk chatszobájában tegnap egy, a vasárnapi zárva tartásról szóló kérdésre sajátos választ adott: "Nem támogatunk semmilyen bezárást. Egész más észjárás szerint gondolkodunk. Azt akarjuk elérni, hogy vasárnap senkit se lehessen dolgoztatni. Első lépés a kereskedelem szabályozása. Tisztelettel".

Tegnap az országgyűlés kétharmada elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében azokat az üzleteket, amelyek legalább 50 százalékban napi fogyasztási cikkeket árusítanak és nettó forgalmuk eléri az évi 50 milliárd forintot, és két egymást követő évben veszteségesek, vagy nulla eredményt érnek el, kitiltanák a napi fogyasztási cikkeket árusító boltok piacáról, ami egyenértékű lenne a bezárással. A szakemberek szerint ez a jogszabály hétből öt nemzetközi lánc magyarországi leányvállalatát érinti. Főleg azokat, amelyek az elmúlt években milliárdokat fektettek be Magyarországon akár új üzletek építésébe, akár korszerűsítésekbe. A hétfőn elfogadott törvény a 2012-2013-as számaik szerint leginkább az Aldit, az Auchant, a Metrót és a Spart sújthatja, a Tesco és a Lidl talán még átvinné a lécet, s csak a Penny úszná meg bedőlés, vagy megingás nélkül.

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint nem a kormány feladata, hogy számításokat végezzen arról, hogy hány nagy boltnak kell költöznie vagy hogy hány embert fognak kirúgni a szabályozás miatt...Ezt majd az érintettek kiszámolják - mondta.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Népszavának úgy fogalmazott, hogy ez cinikus kijelentés volt. Korábban egy ilyen súlyú törvényt hatástanulmányok és az érintett ágazati szereplők képviselőivel folyatott egyeztetések előztek meg. Most mindez elmaradt. A főtitkár szerint épen hogy a kormány kötelezettsége lett volna, hogy előzetesen kiszámítsa milyen foglalkoztatási, beruházási és forgalmi hatásai lehetnek az ilyen súlyú törvényeknek.

A vasárnapi zárva tartásról kezdődtek ugyan tárgyalások, de például a legutóbbi hétfői találkozót az utolsó pillanatban betegségre hivatkozva a gazdasági tárca lemondta.

Dávid szerint a kereskedelmi ágazatra kiszabott "hét csapás" súlyos következményekkel jár: a vasárnapi zárva tartás, illetve ettől függetlenül az éjszakai nyitva tartás korlátozása, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés fogalmi kiterjesztése, a két egymást követő évben veszteséges láncok bezárása, az ingyenes bevásárló buszok megszüntetése, valamint a világörökség területén található 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteket bezárása és a drasztikusan, diszkriminatívan megemelt élelmiszerlánc felügyeleti díj az ágazat sok szereplőjét hozza nehéz helyzetbe. Ráadásul ezek a lépések szinte kizárólag a nemzetközi láncokat érintik hátrányosan, a magyar kereskedelmi láncokat nem, vagy alig.

Debrecenbe költözik az engedélyeztetés

Lejár a plázaépítési tilalom három éves moratóriuma a jövő év elején, ezért emiatt is módosították az épített környezet védelméről szóló jogszabályt úgy, hogy az eddigi, 300 négyzetméternél nagyobb üzletekre érvényes korlátozást 400-ra emelték a képviselők. Változás az is, hogy januárjától az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását kell beszereznie annak, aki ennél nagyobb alapterületű üzletet szeretne nyitni.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) véleménye is sokkal közelebb áll a VOSZ főtitkáráéhoz, mintsem a kormányfőéhez. Az érdekképviselet szerint az Országgyűlés keddi és korábbi megszorító döntéseivel együtt a korlátozásoknak súlyos csomagja alakult ki a legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi vállalkozásokkal szemben. Mindez elfogadhatatlan annak tükrében, hogy ők az elmúlt években korszerű áruházakat építettek két millió négyzetméter alapterületen közel 2000 milliárd forintot beruházva Magyarországon, továbbá több mint 50 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak és jó minőségű, megfizethető, magyar termékeket kínálnak a vásárlóknak - írta közleményében az OKSZ.

A szövetség megdöbbentőnek nevezte, hogy be kellene zárniuk kisker részlegüket a veszteséges cégeknek, amire nincs európai példa. A "pláza-stop" fenntartása és a terhek összességében már-már veszélyezteti a vásárlók kiszolgálását.

Az Országgyűlés legújabb döntéseit követően az OKSZ Áder János köztársasági elnökhöz fordul, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság egészét veszélyeztető újabb törvénymódosításokat ne írja alá, mivel ezek ellentétesek a vásárlók és az alkalmazottak érdekeivel.

Bécs vasárnap is nyitva tartana

A Bécsi Gazdasági Kamara közvélemény-kutatásának eredményei szerint a több mint 14 ezer válaszadó vállalkozó 72,6 százaléka egyértelműen a vasárnapi nyitva tartás mellett tette le a voksát a belvárosban létrehozandó turisztikai zónában, 80,9 százalékuk pedig azt szeretné, hogy a kerthelyiségek egész évben nyitva tarthassanak, ne csak március eleje és november vége között. A tagok 60,1 százaléka a szociális hozzájárulás csökkentésének is örülne.

A Gazdasági Kamara azért döntött a felmérés mellett, mert Bécsben időről-időre fellángol a vita a vasárnapi nyitva tartásról, amelyet a kereskedelmi dolgozók szakszervezete sorra elutasít. A kereskedők szerint 800 új munkahelyet és 140 millió euró többletbevételt jelentene, ha a hét utolsó napján is nyitva tarthatnának a bécsi üzletek.