Totális kudarcba fulladhat Orbán keleti nyitása

Tovább eshetnek a hazai üzemanyagárak a lejtőn lévő olajárak nyomán, amely mögött részben Washington Moszkva megregulázására irányuló törekvései állhatnak – állítják szakértők. A szankcióháborúnak azonban a Déli Áramlat után áldozatául eshet a paksi atomerőmű bővítése is, annak ellenére, hogy tegnap gyorsan aláírták a bővítés még hiányzó szerződéseit is. Ez az Orbán-kormány keleti nyitásának a teljes kudarcát jelentené.

Jól járhatnak a hazai autósok a külpiaci olajárak csökkenésével. Az alacsony jegyzésárak miatt ugyanis a következő két-három hónapban akár további 15-20 forinttal is mérséklődhetnek országunkban a hajtóanyagárak. Ez folyamat azonban nem tart örökké, a jövő év első harmada után várhatóan megkezdődik a nyersolaj drágulása, amit követnek majd a hazai készterméket – benzin, gázolaj – árai is. Így a fekete arany hordójáért belátható időn belül ismét 90 dollár körüli összeget kell fizetni a nemzetközi árutőzsdéken, a jelenlegi 70 dollár közeli jegyzésár helyett. A hazai üzemanyagárak pedig rövid időre 350-370 körüli mélységbe kerülnek, amit áremelkedés követ majd. Különösen akkor, ha a belföldi benzin és gázolaj árakat jelentős részben meghatározó forint-dollár árfolyam tovább romlik – nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője.

Egyes elemzők szerint az olajárak nem véletlenül kezdtek el meredeken zuhanni júniusi hordónkénti 110 dollárról a jelenlegi 70 dollár körüli mélységbe. Az áresést az Amerikai Egyesült Államok (USA) és a szövetségesei – köztük az olajexportáló országokat tömörítő OPEC tagok - idézték elő, egyebek mellett azzal, hogy növelték a kitermelésüket és piacra dobták az óriási mennyiségű felhalmozott készleteiket. A manőver célja pedig az volt, hogy meggyengítsék az orosz gazdaságot, amelynek a legnagyobb bevételei a kőolaj és a földgáz kivitelből származnak. Moszkva pedig azért kapja ezt a büntetést, mert területi agressziót követett el Ukrajnával szemben, és nem mutat együttműködési szándékot a konfliktus megoldásában. Emellett erősíteni igyekezett az energia piaci pozícióit Európában is, ahova az USA is igyekszik betörni az általa kitermelt és cseppfolyósított állapotban is szállítható úgynevezett palagázzal. Moszkvát az olajár-bevételeinek mintegy 30 százalékos esése többszörösen is sújtja. Egyrészt a gazdasági visszaesés révén, másrészt finanszírozási gondok formájában. A Kreml elleni szankció-csomag ugyanis az orosz hitelfelvételeket is blokkolja a nemzetközi pénzpiacokon, ami nemcsak az ország energia-ipari terjeszkedését akadályozza, hanem Moszkva fegyverkezési programjának a finanszírozását is alaposan megnehezíti.

A borúlátó szakemberek úgy látják: az orosz gázvezeték, a Déli Áramlat, amely a Kaszpi-tenger térségéből szállított volna földgázt a közép-európai országokba, csak az egyik áldozat volt a most zajló világpolitikai játszmában. Ennek az építési projektnek a leállítását a múlt héten jelentette be Vlagyimir Putyin. A beruházás felfüggesztéséért az orosz elnök az Európai Uniót (EU) tette felelőssé. Brüsszel ugyanis versenyjogi okokból nem engedte úgy megépíteni az uniós tag Bulgáriát, Magyarországot, Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát és Olaszországot is érintő vezetéket, hogy azon csak orosz gáz áramolhasson, csak az orosz Gazprom engedélyével, úgy, hogy közben maga a vezeték is a Kreml kézében legyen.

Hozzáértők szerint ebben a játszmában az Orbán-kormány volt a rés a pajzson. Miután a Fidesz-kabinet az uniós figyelmeztetések ellenére az érintett tagállamok közül egyedül álló módon olyan törvénymódosításokat fogadott el a közelmúltban, amelyek lehetővé tették volna vezeték építésének a felgyorsítását, méghozzá a hazai és a közösségi versenyjogi szabályok betartása nélkül. Így a projekt leállítása révén a legnagyobb „tockos” azt az Orbán Viktort érte Vlagyimir Putyin részéről, aki a térség kormányfői közül a leginkább igyekezett kiszolgálni Moszkvát.

A következő pofon az lehet a Fidesz-kormánynak, ha az USA és az EU közös erővel eléri a paksi atomerőmű bővítésének a leállítását – állítják a szakemberek. A két új paksi reaktor megépítésének a jogát ugyanis még januárban versenyeztetés nélkül adta az orosz Roszatomnak Orbán, úgy, hogy a parlamenti felhatalmazást is csak utólag kérte hozzá. Az építési program körül pedig egyre több versenyjogi és korrupciós vádakat felvető kérdés fogalmazódik meg, a kormányzati titkolódzás pedig szinte napról-napra erősödik a beruházás körül – jegyzik meg hozzáértők. Az építkezéshez Moszkva nyújtana tízmilliárd eurós (mintegy 3000 milliárd forint) hitelt a Fidesz-kormánynak. Ez a forrás azonban többek szerint bizonytalan, miután a nemzetközi pénzügyi és egyéb szankciók miatt Moszkva képtelenné válhat az óriás beruházás pénzelésére. Így a projekt elbukna, s ezzel látványosan kudarcba fulladna az Orbán- kormány "keleti nyitás" politikája.

Hegedűs Miklós szerint egyenlőre felesleges is lenne megépíteni a két új paksi reaktort, mivel az ott termelt áramra a blokkok átadásának a tervezett időpontjában, 2025-ben sem lesz szükség. Emellett a jelenlegi árak duplájáért, kilowattóránként 28-30 forintért a jövőben sem lehet majd értékesíteni az áramot sem idehaza, sem a térség országaiban. Különösen akkor, ha hamarosan megjelenik a lengyel és a horvát kikötőkben a viszonylag olcsó amerikai cseppfolyósított gáz, amelyből kedvező árú villamosenergiát lehet majd előállítani. Emellett még több, egyre kevésbé drága szélerőművekben termelt áram árasztja el az európai piacot.

Palagázért kilincselnek a V4-ek

Az amerikai palagáz exportjának a közép- és kelet-európai energiabiztonságot erősítő liberalizálásának lehetőségéről tárgyaltak Harry Reiddel, a szenátusi többség vezetőjével Washingtonban a V4-csoportnak (a Visegrádi Négyek, azaz Magyarországnak, Szlovákiának, Csehországnak és Lengyelországnak) az amerikai fővárosba akkreditált nagykövetei a közelmúltban.

A találkozót a magyar V4-elnökség még nyáron kezdeményezte, s a célja az volt, hogy megerősítsék, szeretnék, ha felgyorsulna az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjára vonatkozó engedélyek kiadása és ehhez kívánták a kongresszus támogatását is megnyerni – nyilatkozta a megbeszélést követően Szapáry György washingtoni magyar nagykövet.

Mindez elősegítené az egész közép- és kelet-európai térség biztonságát, valamint csökkentené az orosz gáztól való kiszolgáltatottságát- tette hozzá.Kongresszusi források szerint csak januártól, amikor a republikánusok a szenátusban is többségbe kerülnek, várható előrelépés a kérdésben.

Gyors szerződéskötés Paks II. építéséről

Bár hosszú előkészítés után, mégis meglepő hirtelenséggel tegnap aláírták a paksi bővítés megkezdését lehetővé tevő még hiányzó három szerződést. Az ütemezés szerint tíz év múlva már áramot termelne az első reaktor – jelentette be Kovács Zoltán kormányszóvivő, illetve Aszódi Attila, a bővítés kormánybiztosa.

A hivatalos közlés szerint az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az orosz Joint-StockCompanyNizhny Novgorod EngineeringCompanyAtomenergoproekt között köttetett a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodás. A szerződések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik.

Nem tudni, hogy van-e összefüggés a gyors aláírás és aközött, hogy Vlagyimir Putyin a Déli Áramlat gázvezeték építésének felmondása után néhány nappal a hogyan továbbról telefonon beszélt Orbán Viktorral. Mindenesetre kevesen számítottak arra, hogy már kedd reggel pontot tesznek a paksi bővítési projekt szerződéseire.

Aszódi Attila az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos a részletekről szólva elmondta, a jövő év legelején megkezdődik az orosz tervek adaptálása a magyar rendszerhez. A tervezési munkát követően kezdődnek majd a telephelyvizsgálatok, azt követően pedig elindul az engedélyezési, köztük a legfontosabb, a műszaki engedélyezési eljárás is. Ezután, 2018-tól egy intenzív, 6 éves időszak következik, amely idő alatt "az erőmű kinő a földből". A két, egyenként 1200 MW-os, VEER típusú blokk 2025-ben és '26-ban működni kezdhet.

A sajtótájékoztatón Kovács Zoltán kormánybiztos újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy az erőmű magyar állami tulajdonban marad, a beruházás a piaci feltételeknél kedvezőbb, és az eddig ismertetett kereteken belül tud maradni. A szerződéseket nem államok írták alá, hanem az orosz Roszatom projektcége és a magyar MVM Paks II projektcége. A szerződés részleteit – mivel azok ennél fogva magánjogi szerződésnek minősülnek – nem hozzák nyilvánosságra. A kormányszóvivő szerint az állami kontrollt az is garantálja, hogy a Paks II projektcég az MVM tulajdonából nemrég közvetlen kormányfelügyelet alá került át.

Az új blokkok tervezéséről, beszerzéséről és kivitelezéséről szóló, úgynevezett fővállalkozási szerződés értelmében az orosz fél kulcsrakész erőművet épít Pakson, amelynek elvárt üzemideje 60 év. Ezek 3. generációs, úgynevezett nyomottvizes reaktorok, amelyeket Aszódi Attila szerint "nem fog meghaladni az idő" mire elkészülnek. Aszódi attól se tart, hogy az EU versenyjogi vizsgálata ne adna zöld utat a paksi építkezésnek.

Az MSzP szerint a három magyar-orosz szerződés törvénytelen mert a hatályos magyar törvények tiltják, hogy nemzeti vagyont érintő szerződésnek választott bírósági eljárást kössenek ki, márpedig ezekben a szerződésekben az Orbán-Putyin-paktum alapján ilyen kikötésnek kell lennie. Tehát vagy a nemzeti vagyonról szóló törvényt, vagy az Orbán-Putyin-paktumról szóló törvényt szegi meg a kormány. A szóban forgó szerződéseket pedig ma bárki megtámadhatja. Az Orbán-Putyin-paktum kezdetektől bűzlik a kormányzati korrupciótól. A kormány folyamatosan hazudott az előkészítésről, azóta is titkolózik a beruházással kapcsolatban, és immár a saját jogszabályait sem tartja be -írjáűk közleményükben a szocialisaták.

Az Együtt a Fidesz-kormány humorérzékét említi a szerződések kapcsán. Mint írják az Orbán kabinet úgy ünnepli a korrupcióellenes világnapot, hogy titokban írják alá a Magyarország energiapolitikáját 60 évre meghatározó Paks ll. beruházást megalapozó szerződéscsomagot. Ráadásul mindenféle egyeztetési folyamat és hatástanulmányok nélkül döntött Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin az erőműbővítésről. Most márabban sem lehetünk biztosak, hogy az oroszok meg tudják azt valósítani, nem járunk-e ezzel a beruházással is úgy, mint a Déli Áramlattal. Félő, hogy az Orbán-Putyin paktum nagyon sokba fog kerülni a magyar polgároknak, még a tervezett 12,5 milliárd eurónál is többe- írja az Együtt.

Rezsicsökkentést hozhat Moszkva megregulázása

Ezúttal nem az Orbán-kormány által kreált mesterséges, hanem akár valódi rezsicsökkentést is hozhat a Moszkva megfegyelmezésére irányuló nemzetközi szankció-csomag – állítják általunk megkérdezett energia ipari szakemberek. Magyarország ugyanis olyan hosszú távú – 2015 végéig érvényes – szerződés alapján jut hozzá az Ukrajnán keresztül importált orosz földgázhoz, amelyben a gáz árakat a nemzetközi piacon kialakult – az utóbbi hónapokban zuhanó repülést bemutató - olajárakhoz rögzítették a felek. Így a fekete arany árának az esése néhány havi késéssel megjelenik a magyarországi gázimport árakban is. Emiatt idehaza hamarosan akár piaci alapon is mérséklődhetnek a lakossági gázdíjak.

A most hatályos import-árképzési rendszert jövőre újratárgyalja a magyar és az orosz fél, miután lejár a szállítási szerződés érvényessége. A megbeszéléseken Moszkva várhatóan arra törekszik majd, hogy minél magasabb és állandóbb árakat harcoljon ki. Míg a magyar kormányzat szándéka - úgy tudjuk - az lesz, hogy az alacsony, úgynevezett azonnali gázpiaci árakat minél inkább kövessék a behozatali árak. Ezen felül az egyre olcsóbbá váló gáz jegyzésárak súlya növekedjen az import tarifákban, és az árképzés mindinkább elszakadjon az általában magasabb olaj jegyzésáraktól.

A magyar tárgyalási pozíciót erősítheti, hogy a Kreml elleni nemzetközi büntetőintézkedések miatt szűkülnek Moszkva piaci értékesítési lehetőségei. Így fontosabb vevővé válhat országunk. Gyengítheti viszont az alku helyzetünket az – vélik hozzáértők -, hogy Magyarország egyre kisebb mennyiségű gázt vásárol Oroszországtól. A korábbi évi tíz milliárd köbméter helyett ma már hozzávetőleg évente csak 6-7 milliárd köbmétert importálunk az orosz beszállítótól.