Hongkong - Kétszáz embert vettek őrizetbe

A hongkongi hatóságok őrizetbe vettek 209 embert csütörtökön, amiért ellenszegültek a rendőri erők azon felszólításának, hogy hagyják el az általuk elfoglalt területeket Hongkong belvárosában.

A rendőrség emellett szélsőséges politikai pártok és egy egyetemista csoport négy aktivistáját fogta el otthonában szerdán és csütörtökön. A hatóságok azzal gyanúsítják őket, hogy a kínai vezetés által betiltott megmozdulásokra toboroztak résztvevőket.
Több száz, láncfűrésszel és drótvágóval felszerelkezett rendőr kezdte meg csütörtökön a barikádok, úttorlaszok és sátrak eltakarítását a metropolisz Admiralty negyedében. A közterület kiürítése a rendőrök és a tüntetők közötti korábbi összecsapásoktól eltérően békésen zajlott, és a területen az esti órákban újra megindulhatott a forgalom.

A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A diákok és aktivisták mozgalma akkor bővült területfoglalásokká, amikor a rendőrség könnygázt vetett be a tüntetők ellen. A mozgalom később megbénította Hongkong forgalmát, és az aktivisták szerint a polgári engedetlenség új korszakát hozta el a kelet-ázsiai metropoliszban, ahol a lakók egy része mindinkább tart a kínai központi kormány növekvő befolyásától.

Az aktivisták a területfoglalások felszámolása ellenére azt ígérték, új eszközökkel folytatják polgári engedetlenségi mozgalmukat a kormány ellen.

Szerző

Lesz női kvóta Németországban

Németországban női kvóta bevezetésére kötelezik a nagyobb részvénytársaságokat, a kormány csütörtökön elfogadott törvényjavaslata szerint legkevesebb 30 százalékra kell emelni a nők arányát a tőzsdén jegyzett legnagyobb cégek felügyelőbizottságában.

A női kvótáról szóló törvénycsomagot a szociáldemokrata párt (SPD) kezdeményezésére készítették el. A koalíciós társ konzervatív CDU/CSU pártszövetség részéről hevesen bírálták a tervet, de végül apró módosításokkal az SPD koncepciója érvényesült, és több mint fél évig tartó egyeztetés után a kormány végül elfogadta és a parlament elé terjesztette a jogszabálytervezetet.

Az SPD számára a női kvóta bevezetése legalább annyira fontos, mint az általánosan kötelező minimálbér bevezetése - emelte ki csütörtöki berlini tájékoztatóján Manuela Schwesig család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter. Az alaptörvény 1994-es módosítása arról rendelkezik, hogy az államnak elő kell segítenie a nemi egyenjogúság elvének érvényesülését, ezért a kormánynak lépnie kellett, mert a gazdaságban erősíteni kell a nők esélyegyenlőségét - fejtette ki.

A javaslat elfogadásával egy évek óta zajló "kultúrkampf" ér véget - tette hozzá Heiko Maas igazságügyi miniszter.
A két tárca közös koncepciója szerint 2016-tól azoknál a tőzsdén jegyzett, 2000-nél több embert foglalkoztató részvénytársaságoknál, amelyeknél a felügyelőbizottságot a munkavállalói részvétel elve alapján állítják össze, a testületben felszabaduló helyeket kötelező nőkkel betölteni, amíg el nem érik a 30 százalékos arányt. Ez a szabály összesen 108 nagyvállalatra vonatkozik.

További 3500 cég - a tőzsdén jegyzett kisebb részvénytársaságok, illetve azok az 500 főnél többet foglalkoztató cégek, amelyek a felügyelőbizottság összetételét tekintve a munkavállalói részvételt előíró jogszabály hatálya alá tartoznak - saját hatáskörben állapíthat meg célokat a női részarány növelésére, de az önkéntes vállalás teljesítését már 2015-ben el kell kezdeni, és nemcsak a felügyelő bizottságban, hanem a menedzsment felső szintjén is, és rendszeresen nyilvános jelentést kell készíteni a folyamat alakulásáról.

A javaslat szerint az állami intézményeknek és vállalatoknak jó példát kell mutatniuk, arra kell törekedniük, hogy a nők aránya 50 százalékra emelkedjen a vezető testületekben.

Ellenzéki pártok és gazdasági érdekképviseletek bírálták a terveket. A Zöldek szerint a törvényjavaslat azt mutatja, hogy a szociáldemokraták a konzervatívok ellenállása miatt nem tudták keresztülvinni a tavalyi választási kampányban ismertetett elképzelésüket, amely a vállalatok szélesebb körére vonatkozott és 40 százalékos női kvótát irányzott elő.
Gazdasági érdekképviseletek szerint a női kvóta révén a politika önkényesen beavatkozik a cégek személyi döntéseibe, pedig hasznosabb lenne, ha a nemi arányok mesterséges változtatása helyett az alacsony női részarányt előidéző okokkal foglalkozna.

A legutóbbi, 2013-as adatok szerint a német cégek felügyelőbizottságában átlagosan 12 százalék a nők aránya. A legnagyobb tőzsdei cégeknél, a DAX-30 indexben jegyzett részvénytársaságoknál magasabb, 22 százalékos ez az arány.

Szerző

Megöltek egy keresett terroristavezért Maliban

A francia erők megölték Maliban Ahmed Al Tilemsit, az al-Murabitun nevű dzsihadista mozgalom vezetőjét az ország északi részén található Gao térségében, valamint ártalmatlanná tették a terrorcsoport tucatnyi tagját - jelentette be csütörtökön Párizsban a francia vezérkar.

"A múlt éjjel, egy információnak köszönhetően a francia erők a mali hatóságokkal együttműködésben akciót indítottak Gao térségében" - közölte Gilles Jaron ezredes, vezérkari szóvivő. Elmondta, hogy Ahmed el Tilemsi (harci nevén Abderrahman Uld al Amar) terroristát a franca erők megölték, további tucatnyi fegyverest pedig "harcképtelenné" tettek.
"Nagyon kemény csapást mértünk az (al-Murabitun) tevékenységére" - fogalmazott az ezredes.

Francia kormányforrások szerint Ahmed el Tilemsi fontos célpont volt, a francia hadsereg napok óta a nyomában volt. A francia légicsapás csütörtök virradóra történt, és nincs összefüggésben az utolsó francia túsz, Serge Lazarevic hétfő esti kiszabadulásával.

Az al-Murabitun nevű fegyveres iszlamista csoport 2013 augusztusban jött létre két másik szervezet, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat észak-afrikai szárnya, az Iszlám Maghreb al-Kaidája (AQMI) volt vezetőjének, az algériai Mokhtar Belmokhtar saját csoportjának és a Mozgalom a nyugat-afrikai egységért és a szent háborúért (MUJAO) nevű dzsihadista mozgalomnak az egyesülésével. Ez utóbbinak volt az egyik vezetője a mali Ahmed al Tilemsi.

A francia kormány szerint a megölt terrorista nevéhez fűződik Gilberto Rodrigues Leal, egy francia túsz elrablása, akinek halálát áprilisban jelentették be, a holttestet viszont nem adták ki és nem is találta meg senki. A francia férfit 2012 novemberben rabolta el Mali nyugati részén a MUJAO.

A Maliban folyó terrorelhárítási katonai akció keretében mintegy 1400 francia katona tartózkodik az afrikai országban. Rajtuk kívül öt afrikai ország (Mali, Mauritánia, Niger, Burkina Faso, Csád) vesz részt a 3 ezer katonát mozgósító hadműveletben.

Szerző