Mi történik? -Tarlós összehívta a kerületi polgármestereket

Publikálás dátuma
2014.12.12. 17:55
Fotó: Népszava
Tarlós István főpolgármester 2014. december 15. (hétfő) délutánra összehívta Budapest 23 kerületének polgármestereit az M0-ás körgyűrű fizetőssé tétele kérdésének ügyében.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kommunikációs főosztálya szerdán megerősítette, hogy megszűnik januártól az M0-s általános díjmentessége. A tárca tudatta: újfajta, megyei matricákat vezetnek be, amelyek egy évre ötezer forintba kerülnek majd.

Az NFM közleménye szerint a körgyűrű M5-ös autópálya és M4-es autóút (4-es főút), valamint M3-as autópálya és 11-es főút közötti szakaszai és a gyorsforgalmi úthálózat M0-s autópályán belüli részei (például M1-es és M7-es bevezető a Budapest táblától) januártól csak matricával használhatók. Hozzátették: mivel az M0-s körgyűrű egyes elemei uniós forrásból épültek vagy újultak meg, ezeken a szakaszokon a díj bevezetését az EU támogatási szabályai nem teszik lehetővé.

Szerző

Snowdent nem lehet meghallgatni Berlinben?

A német alkotmánybíróság illetékesség hiányára hivatkozva elutasította pénteken a Baloldal és a Zöldek panaszát, amellyel az ellenzéki pártok azt akarták elérni, hogy a törvényhozás alsóházának (Bundestag) vizsgálóbizottsága hallgassa meg Berlinben Edward Snowdent, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtő tevékenységét leleplező dokumentumok kiszivárogtatóját.

A Bundestag tavasszal hozott létre bizottságot az NSA-ügy kivizsgálására, és a testület ellenzéki tagjai rögtön kezdeményezték, hogy hallgassák meg Snowdent. A kormánypártok - a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a szociáldemokrata SPD - képviselői ezt elutasították, hivatkozva arra, hogy feszültség keletkezhet a német-amerikai viszonyban, ha Snowden Németország területére lép. Áthidaló megoldásként javasolták, hogy a bizottság hallgassa meg Moszkvában vagy egy videokonferencia keretében a menedékjoggal Oroszországban tartózkodó amerikai informatikust, akit hazájában bíróság elé akarnak állítani.

Ezt a megoldást azonban Snowden elutasította, a Baloldal és a Zöldek képviselői pedig az alkotmánybírósághoz fordultak panasszal, amely szerint a kormány és a bizottság kormánypárti többsége alaptörvény-ellenesen jár el Edward Snowden berlini meghallgatásának meghiúsításával.
Az alkotmánybíróság elutasította a panaszt, álláspontja szerint nem alkotmányjogi, hanem eljárásjogi ügyről van szó, amely a legfelsőbb bíróság (BGH) hatáskörébe tartozik.

Az Edward Snowdentől származó ügynökségi dokumentumok szerint az NSA kiterjedt adatgyűjtő tevékenységet folytatott Németországban, és legkésőbb 2002-től lehallgatta az akkori német kancellár, Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel hivatali mobilját is. Egyedül Merkelről több mint 300 jelentés készülhetett a kiszivárogtatott iratok tartalmát ismerő sajtóorgánumok beszámolói szerint.

A 2013-ban kirobbant NSA-ügyet nemcsak a Bundestag vizsgálja, a kancellár hivatali telefonjának lehallgatásáról szóló sajtójelentések miatt a legfőbb ügyészség is eljárást indított. Harald Range legfőbb ügyész azonban szerdai évzáró sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nem nyert megerősítést a kancellár, Angela Merkel kommunikációjának törvénytelen megfigyelésére irányuló gyanú, a június óta zajló vizsgálatban egyetlen bizonyíték sem került elő, amely elegendő lett volna vádemeléshez.

Szerző

Németországot nem fenyegeti iszlamizálódás

Nem fenyegeti az iszlamizálódás veszélye a német társadalmat - jelentette ki a német szövetségi belügyminiszter pénteken Kölnben a tartományi belügyminiszterekkel folytatott tanácskozás után, reagálva a hétről-hétre nagyobb tömegeket megmozgató, Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom erősödésére.

Thomas de Maiziere hangsúlyozta, hogy a mozgalom szervezői visszaélnek az európai és a hazafi kifejezéssel, és tevékenységükkel hozzájárulnak a társadalmi légkör "eldurvulásához".
A Németországban élő muzulmánok túlnyomó többsége dolgozik, adót fizet, tud németül, betagozódott a többségi társadalomba és lelkesen szurkol a nemzeti labdarúgó válogatott mérkőzésein - tette hozzá a konzervatív CDU politikusa.

A Németországra nehezedő "migrációs nyomás" egyre erősödik, elsősorban a szíriai és az iraki helyzet miatt, és terrorista szervezetek emberei is tevékenykednek az országban - fejtette ki a belügyminiszter, utalva arra, hogy az idén várhatóan évtizedes csúcsra, 200 ezer fölé emelkedik a Németországban menedékjogért folyamadók száma, az Iszlám Állam (IÁ) és más iszlamista terrorista szervezetek pedig kiterjedt toborzó tevékenységet végeznek.
Németország azonban "nem zárkózhat be", továbbra is a nemzetközi közösség aktív tagjának kell maradnia, nem utolsósorban azért, mert ez az érdeke - mondta Thomas de Maiziere.

Hangsúlyozta, hogy komolyan kell venni a lakosság aggodalmait, amelyek a Pegida mozgalom erősödésében is megmutatkoznak, és nem szabad hagyni, hogy szélsőséges csoportok kihasználják ezeket az aggodalmakat.
Ralf Jäger, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány szociáldemokrata belügyminisztere kiemelte, hogy le kell leplezni a mozgalmat szervező szélsőjobboldali erőket, és fel kell világosítani az általuk megtévesztett, kihasznált embereket.

A tartományi belügyminisztereket és a szövetségi kormány tárcavezetőjét összefogó belügyminiszteri konferencia ülésének másik fő témája az iszlamizmus egy szélsőséges formája, a szalafizmus és az IÁ toborzó tevékenysége elleni védekezés volt. Egyebek között abban állapodtak meg, hogy a dzsihadista propaganda ellen felvilágosító kampányt indítanak az interneten.
Az egykori NDK területén fekvő Drezdában létrejött Pegida az utóbbi hónapokban a második mozgalom, amely az iszlamizmus feltételezett németországi térnyerése miatt jött létre. Az első a Huligánok szövetsége a szalafisták ellen (HoGeSa) volt, amely az ország nyugati részén szerveződött a labdarúgó csapatok körüli szurkolói csoportok együttműködésével.
A bevándorlás és a menedékjog korlátozását sürgető, a társadalom állítólagos iszlamizálódását elítélő Pegida két hónapja szervez felvonulásokat Drezdában, a legutóbbi, hétfői demonstráción tízezren vettek részt.

Szerző