Tovább gyilkol az azbeszt

Publikálás dátuma
2014.12.13. 06:10
Az azbesztet is tartalmazó törmelék fedetlenül hever a telepen (Képünk illusztráció) FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Csütörtökön, hosszas szenvedés után, azbeszt okozta tüdőrák miatt elhunyt György Zsolt zagyvaszántói lakos, a magyar állam ellen indított azbesztper első felperese. A férfi korábban úgy nyilatkozott: a pénz rajta már nem segíthet, ám családján igen. Mindemellett nemcsak magáért, de nyolcvan még élő és száz, az azbeszt miatt megbetegedett és elhunyt sorstársáért is küzd. A bírósági tárgyalás szeptember óta csúszik, a felpereseket képviselő ügyvéd szerint az eljárás még hónapokig eltarthat - a betegek mindeközben egyre rosszabb állapotban vannak.

A Fővárosi Törvényszék egy héttel György Zsolt halála előtt tűzte ki az első tárgyalás időpontját 2015. január 16-ra, a férfi egészségi állapota miatt gyorsított eljárást rendeltek el, ám Zsolt ügyvédje, Igyártó Gyöngyi lapunkat már ekkor úgy tájékoztatta, félő, hogy a kétgyermekes családapa nem éri meg ezt az időpontot. Félelmük beigazolódott, a 38 éves férfi már nem bírt tovább küzdeni a rákkal, folyamatos fájdalmai miatt hónapok óta szinte már aludni sem tudott. Zsoltnál egy évvel korábban, 2013 nyarán diagnosztizálták a betegséget, orvosai megállapították: azbesztózis miatt haldoklik. A férfi 14 éves koráig élt a mérgező azbesztet is használó selypi cementgyár közvetlen közelében, családja most is a gyártól alig egy kilométerre lakik.

A Népszava még áprilisban számolt be arról, hogy az üzemet jelenlegi tulajdonosai - akik időközben külföldre szöktek - három éve lerombolták, a törmelékek azóta is fedetlenül hevernek a telepen, a mérgező azbesztport évek óta viszi a szél és mérgezi a környező települések lakóit. Az azbesztózis lappangási ideje azonban nagyon hosszú, akár 20-30 év is lehet. Zsolt azért is az állam ellen indított pert, mert amikor megfertőződött, a gyár még állami tulajdonban volt. Idén nyáron elkészült a környezetvédelmi felügyelőség vizsgálata is, amely megerősítette a helyzet súlyosságát.

Tavasszal Szabó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára ígéretet tett a helyzet rendezésére, a Selypen kialakult körülményekről Orbán Viktor miniszterelnököt és Pintér Sándor belügyminisztert is tájékoztatta. A Népszabadság információi szerint már Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Varga Mihály, a nemzetgazdasági tárca vezetője is "lobbizik" annak érdekében, hogy előteremtsék a rekultivációhoz szükséges 1,3 milliárd forintot. A helyzet azóta is változatlan.

A bírósági perek is tovább húzódnak, Igyártó Gyöngyi ügyvédnő lapunkat úgy tájékoztatta, hogy az azbeszt miatt elhunytak hozzátartozóinak kártérítési ügyében a bíróság most azt állapította meg, hogy az eljárásban mégsem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., hanem a NFM képviseli az államot. Ez már csak azért is érdekes, mert szeptemberben éppen azért nem lehetett elkezdeni György Zsolt és a többi felperes ügyét, mert a NFM a tárgyalás napján beadványban jelezte: ők nem kompetensek, az ügy az MNV Zrt. hatáskörébe tartozik. Most azonban minden visszarendeződhet az eredeti állapotba, ami azt jelenti, hogy teljesen felesleges volt az elmúlt négy hónap bírósági hercehurcája.

Szerző

Mégsem emelkednek a pedagógusbérek?

Publikálás dátuma
2014.12.13. 06:07
FOTÓ: Thinkstock
Nem nőnek a minimálbérrel a pedagógusfizetések, ha hétfőn elfogadják a költségvetést és a hozzá tartozó megalapozó törvényjavaslatot - írja az Index. A webportál idézi a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslatát, amely szerint "a javasolt módosítás biztosítja a pedagógus illetménytáblának és a pótlékalapnak a jelenlegi minimálbér szintjén való rögzítését". Ennek értelmében tehát nem nőnének automatikusan a pedagógusbérek a minimálbér emelésével.

Az Index kifejti: az indokolás szerint azért kell az illetményrendszert "fix alapilletményre" építeni és a pótlékalapot rögzíteni, mert "a mindenkori költségvetési peremfeltételek között lehet csak a közszférában az illetménynövelésről dönteni". A javaslat megemlíti, hogy "a pedagógus életpálya-modell szerinti illetmény-előmeneteli rendszer vetítési alapja rögzítésre kerül oly módon, hogy az alapilletmény elválik a mindenkori minimálbértől és ehelyett azt a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. Ezzel a közszféra köznevelési szegmensében is a költségvetési peremfeltételektől függően alakulhatnak a jövedelmek".

Hoffmann Rózsa volt köznevelési államtitkár 2013-ban még úgy fogalmazott: "a pedagógusok szeptemberi béremelésével biztosítják azok értékállóságát is, hiszen a fizetéseket a minimálbérhez kötik". A szerdai Magyar Nemzetben megjelent interjúban a mostani javaslattal kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a minimálbér és a pedagógusbér nem fog teljesen elválni egymástól, a módosítást ugyanakkor részben visszalépésnek tartja. A javaslatról hétfőn szavaznak a parlamentben.

Szerző

Nem az áldozatok hibáztak

Publikálás dátuma
2014.12.13. 06:06
FOTÓ: Thinkstock
Elmarasztalta az ombudsman a Baranya megyei rendőrséget annak „Tehetsz róla, tehetsz ellene” elnevezésű kampányfilmjei miatt. Székely László, az alapvető jogok biztosa szerint a megelőző és felvilágosító céllal készült videókban a nemi erőszak áldozatait tették felelőssé - az ellenük elkövetett erőszak miatt. Székely László ombudsman és két helyettese Szalayné Sándor Erzsébet és Szabó Marcell közös közleménye szerint körültekintő eljárásra van szükség azért, „hogy a prevenció ne erősítse az áldozatokkal szembeni esetleges előítéleteket, és a valódi problémákra irányítsa a közvélemény figyelmét.”

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen egyesületnél pszichológusként dolgozó Horváth Éva üdvözölte az ombudsman véleményét, lapunknak elmondta: örülnek annak, hogy a biztos is csatlakozik az e téren egyre tudatosabbá váló magyar emberekhez. Hozzátette, az a problémás viselkedés, hogy a hivatalos szervek ekkora társadalmi nyomás ellenére sem látják be azt, hogy hibáztak.

A három rövidfilmet „A biztonságosabb Pécsért" elnevezésű bűnmegelőzési projekt záró rendezvényén mutatták be november végén. A videók a nemi erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények megelőzését hirdették volna, de civilek szerint a kisfilmek üzenete az, hogy a sértettek tehetnek arról, ha erőszak áldozataivá válnak. A videók ellen demonstrációt tartottak és egy tiltakozó petíciót az interneten több mint ötezren írtak alá. Több tiltakozó szervezet szerint a rendőrség időzítése is értelmezhetetlen, hiszen épp az ELTE gólyatáboraiban elkövetett bűncselekmények kapcsán „biztató folyamatok indultak a szexuális erőszakkal való társadalmi szintű szembenézés irányában”.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság akkor közleményben úgy reagált: „a tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen (erőszakos) incidensek elkerülésében nagy szerepe van annak, hogy a nők miként kommunikálnak. Ha a fiatal lányok flörtölnek, az gyakran erőszakhoz vezet".

Szerző