Megszületett a limai klímamegállapodás

Egynapos hosszabbítás, maratoni viták után vasárnapra megállapodtak a klímaváltozási keretegyezmény szövegéről Limában, a COP20-as klímacsúcson. A megállapodásban véglegesítették az ENSZ-tagállamok felajánlásait arról, milyen lépéseket készek tenni a globális felmelegedést okozó károsanyag-kibocsátás korlátozására.

Az utolsó pillanatban sikerült megmenteni a konferenciát a kudarctól, a fejlődő országok csoportja végig kevesellte a leggazdagabb országok által számukra felajánlott támogatást. A limai dokumentum lesz az alapja a 2012-ben lejárt, de 2020-ig meghosszabbított kiotói megállapodás helyébe lépő új, kötelező erejű egyezménynek, amelyet a tervek szerint a 2015-ös nagy klímatalálkozón írnak alá Párizsban.

Környezetvédő csoportok szerint „gyenge" megállapodás született, s korántsem biztos, hogy a felajánlások elegendők a szükséges cél elérésére: a globális felmelegedés növekedését az iparosodás előtti szinthez képest 2 Celsius fok alatt kellene tartani, hogy elkerüljék a fenyegető klímaeseményeket, nagy szárazságokat, a sarki jég olvadását, a tengerszint megemelkedését. Limában első alkalommal nem csupán a fejlett államok, hanem a feltörekvő országok is tettek vállalásokat. Kína még a tanácskozás előtt bejelentette, hogy 2030-tól csökkenti a károsanyag kibocsátást. India, Brazília és más államok is készek korlátozásokra.