Előfizetés

Elekes Éva az idei Fejtő-díjas

Publikálás dátuma
2014.12.14. 16:39
Fotó: Népszava
A Népszava hagyományaihoz híven idén is a karácsonyi ünnepségen adta át a szerkesztőség és a kiadó legjobb dolgozóinak járó elismeréseket Láposi Elza ügyvezető igazgató és Németh Péter főszerkesztő.

A Fejtő-díjat idén Elekes Éva a külpolitikai rovat főmunkatársa vehette át - Németh Pétertől. Az Év dolgozója lett Fazekas Ágnes, Olasz Andrea, Töltéssi Csilla és B. Molnár László.

A Fejtő Ferenc-díjat 2006-ban alapította a Népszava. A lap egykori legendás újságírójáról, későbbi tiszteletbeli főszerkesztőjéről elnevezett díjat minden évben annak a szerkesztőségi munkatárs és/vagy a lapban publikáló személy kapja, aki a díj névadójának szellemiségéhez méltó munkát végzett.


Megdőlt a melegrekord

Publikálás dátuma
2014.12.14. 16:29
Illusztráció: Thinkstock
Megdőlt a napi melegrekord, a Baranya megyei Drávaszabolcs mellett 17,2 Celsius-fokot mértek vasárnap - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A rekordot egy új, idei telepítésű mérőállomáson regisztrálták. Mint a meteorológiai szolgálat közleményében írta, a korábbi csúcsot 1989-ben Szekszárdon mérték, akkor 17,1 Celsius-fokig emelkedett napközben a hőmérséklet. 

Hozzátették: a rekord születésével egy időben, a nem is olyan távoli Pápán mindössze 1,1 Celsius-fokot mértek, arrafelé egyébként a szombaton ilyenkor mérthez képest 10 fokkal volt hidegebb az idő, mert megmaradt a sűrű köd a térségben.

Orbán szerint túlléptünk a válságon

Publikálás dátuma
2014.12.14. 16:20
Orbán Viktor miniszterelnök. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Magyarország bebizonyította, hogy a gazdasági növekedés érdekében át kell lépni néhány hagyományos gazdasági dogmán - írta Orbán Viktor miniszterelnök a belgrádi Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó előtt a Tanjug szerb hírügynökség megkeresésére.

A vasárnap közölt szöveg szerint a magyar kormányfő kiemelte: Európában általánosan elfogadott az az elképzelés, hogy néhány éven belül Közép-Európa válik az Európai Unió növekedésének mozgatórugójává.

Az utóbbi néhány évben Magyarország a kelet-közép-európai régió vezető országává vált, szigorú költségvetési fegyelem mellett is az egyik legnagyobb gazdasági növekedést produkáló állam lett. Nemcsak, hogy kiléptünk a pénzügyi válságból, hanem a hozzáállásunkon is változtattunk, és már nem problémaként, hanem lehetőségként gondoltunk a válságra - fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, Magyarország politikai stabilitása a bizonyíték arra, hogy nemcsak túléltük a válságot, hanem meg is tudtunk erősödni a nehéz időszak alatt.

2010-ig a magyar államadósság a GDP 85 százalékára nőtt, míg a költségvetési hiány elérte a 7 százalékot, bonyolult, progresszív adózási rendszerünk volt, amely azokat büntette, akik többet akartak dolgozni vagy több embert szerettek volna foglalkoztatni. Úgy láttuk, hogy még a strukturális reformok sem elegendőek - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Átszervezésre és Magyarország teljes megújítására volt szükség - tette hozzá. Először is igazságosan kellett elosztanunk a terheket, ezért "megfeleztük a politikai elitet": 50 százalékkal csökkentettük a miniszterek, a parlamenti képviselők és az önkormányzati képviselők számát - emelte ki. Orbán Viktor a szerb hírügynökségnek írt az új adónemekről, a 16 százalékos egységes szja-kulcsról, valamint arról, hogyan segítette a kormány 900 ezer ember munkába állítását. 

Mindezeknek köszönhetően Magyarország az egyik legnagyobb gazdasági növekedést tudta felmutatni az EU-országok közül, az év végéig 3 százalékos növekedésre számít a magyar kormányfő. Az ipari termelés 8,6 százalékkal, az építőipar 18 százalékkal, a beruházások száma pedig 21 százalékkal nőtt - tette hozzá. Azt is hangsúlyozta, hogy 22 éve nem tapasztalt foglalkoztatási csúcsot ért el az ország, jelenleg több mint 4,1 millió embernek van munkája. "Azonban még mindig nem vagyunk elégedettek" - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: a cél az, hogy a foglalkoztatottak száma elérje az 5 milliót. 

A szakértők nem olyan derűlátók

Derűlátóbb a kormányzat a legtöbb szakértőnél, amikor a költségvetési törvényben 2,4 százalékos hiányt prognosztizál 2015-re. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) értékelése szerint például ez a szám már 2,7 százalék. Ráadásul - hangsúlyozták az elemzők - ez a hiányszám még nem is tartalmazza a kockázatokat, amelyekből bőven lehet szemezgetni a törvény szövegét elolvasva. Az egyik ilyen kockázat, hogy a kormány, minden különösebb indoklás nélkül 60-ról 30 milliárd forintra csökkentette a költségvetésben a tartalékot. A törvényjavaslat mintha nem számolt volna több, kieső, vagy csökkenő bevételi forrással sem. A 2,4 százalékos hiány kiszámolásához képest időközben már kihúzták a listáról az internetadót, a cafeteria elvonás is módosult, így abból is kevesebb adóbevételre lehet számítani.

Katona Tamás, az MSZP szakpolitikusa úgy vélte, föl kellene hagyni az olyan presztízs beruházásokkal, mint például a Budapest Bank megvásárlása, ami majd' 100 milliárd forintjába kerülhet az adófizetőknek, de le kellene mondani a stadionépítési hóbortról, a Városliget és a budai Vár projektről is.

Aláhúzta, az államadósság már negyedik éve folyamatosan csökken, és a költségvetési hiányt is jóval a 3 százalékos határ alatt tudja tartani az ország, aminek köszönhetően az uniós csatlakozás óta először Brüsszel megszüntette a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást.

Összegzésként a kormányfő megállapította: Magyarország bebizonyította, hogy egyes hagyományos gazdasági dogmákon át kell lépni. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a gazdasági növekedést lehet ösztönözni, lehet új munkahelyeket teremteni, lehet küzdeni az államadósság és a magas költségvetési hiány ellen - írta Orbán Viktor a Tanjugnak.

A kormányfő kiemelte, hogy a világ nagyon gyorsan változik, és a befektetésekért, valamint a gazdasági lehetőségekért folyó verseny egyre nehezebbé válik. "Hiszem ugyanakkor azt, hogy Magyarország és a magyar nép eredményei magukért beszélnek: jöjjenek és fektessenek be Magyarországon, és éljenek a magyar gazdasági stratégia lehetőségeivel" - zárta a Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó alkalmából született állásfoglalását a magyar miniszterelnök.

A december 16-17-i belgrádi csúcstalálkozón várhatóan 16 ország kormányfője vesz részt. Szerbia egyebek mellett arra számít, hogy Magyarországgal és Kínával újabb előrelépést érhet el a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításának ügyében. A találkozó előtt kért a Tanjug szerb hírügynökség a résztvevő állami vezetőktől értékelő állásfoglalásokat, amelyeket vasárnap tettek közzé.