Közelkép - Elment Tvrtko és a Napló

Vujity Tvrtko 17 év után felmondott a Tv2-nek a Napló című műsor megszűnése miatt. Igaz, az újságíró szakmában sokan nem voltak elragadtatva tőle, mondván, jócskán eltúlozta riporteri munkájának nehézségeit.

Akárhogy is, az utolsó hadifogoly megtalálása, majd hazahozatala, az egykori koreai magyar kórházban készült riport, akárcsak a közép-ázsiai diktátorok országaiban készültek, emlékezetesek maradtak Balogh Szilárdtól, ahogy eredetileg anyakönyvezték.

Tolmácsként kezdte újságírói pályafutását és már akkor, a szerb-horvát polgárháború idején mélyvízbe kerülve is jól tempózott. Igazi riporter ő, nem is a műsorvezetés volt az igazi hivatása, bár ezt is korrektül végezte, akár a reggeli műsorokban.

Kár a Naplóért, amelyik jóformán az egyetlen – félig-meddig – közéletinek mondható műsora volt a csatornának. Módjával volt közéleti, nem hiányozhattak belőle a bulváranyagok sem. A kezdeti felfutás után mára egyre csökkent a Napló nézettsége, nem utolsó sorban a hirdetők által preferált 19-49 évesek körében.

A visszaesésnek több oka is volt, például a választható csatornák számának gyors bővülése, a leginkább nézett adókon a különböző tehetségkutató versenyek a Napló sugárzása idején, az is Az is közrejátszhatott a visszaesésben, hogy mostanra az ország politikai kettészakadása olyan következménnyel is járt, hogy mondjuk a Hír TV nézői nem nagyon kapcsolnak az ATV-re és megfordítva.

A Napló bármennyire középre akart állni, ez ma már nem ment. Megnéztem a híradót a Tv2-én. Az első percekben kizárólag közúti balesetekről számoltak be, pedig a nap – nemcsak politikai értelemben – híre az volt, hogy Putyin felhívta Orbánt. Erről nem számoltak be az első húsz percben. Így aligha lehet a Naplót pótolni.

Fölényesen győzött Abe

Publikálás dátuma
2014.12.15. 06:40
Alacsonyabb volt a részvétel, mint két éve FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BUDDHIKA WEERASINGHE
Biztosan győzött az exitpoll-felmérések szerint a japán kormánykoalíció a vasárnapi előrehozott voksoláson. A Liberális Demokrata Párt (LDP) és koalíciós partnere, a buddhista Komeito párt az NHK televízió előrejelzése szerint kétharmados többséget szerezhetett, valószínűleg növelni tudta mandátumai számát. Abe Sinzo kormányfő a győzelmet felhatalmazásnak tekinti a japán gazdaság fellendítését célzó „abenomics” gazdaságpolitikája folytatásához.

A két évvel ezelőtti voksolásnál alacsonyabb volt a részvétel, a választásra jogosultak 52 százaléka járult az urnákhoz, hét százalékkal kevesebben, mint a 2012-es választásokon. Pedig már akkor is negatív rekordot értek el, a háború után általános választások közül akkor szavaztak legkevesebben, 59,3 százalékos volt a részvételi arány. A 48 ezer szavazóhelyiséget este 8-kor zárták, s azonnal hozzákezdtek a szavazatszámláláshoz. Az első részleges eredményeket éjfél után tették közzé, a végeredmény helyi idő szerint hétfőn reggel válik ismertté.

A japán alsóház mandátumainak száma a legutóbbi választási reform nyomán 480-ról 475-re csökkent, 295 egyéni választókerület mellett 180 mandátumot a szavazatok arányában osztanak szét. Összesen 1191 képviselő indult harcba a mandátumokért.

A szavazóhelyiségekből kilépett választók megkérdezése alapján készült exitpoll-adatok azt jelezték, a koalíció két pártja együttesen kétharmados többséget, legalább 317 mandátumot szerezhetett. Az NHK tévé felmérése szerint az LDP 275-306 képviselői helyet nyerhetett el, így akár eddigi 300 mandátumos rekordját is túlszárnyalhatja.

A Komeitónak 31-36 képviselői helyet jósoltak. Legutóbb, a 2012-es választásokon az LDP 295, a Komeito 31 képviselői helyet nyert el. A legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Japán Demokrata Párt legfeljebb csekély mértékben növelhette mandátumai számát, 61-87 képviselői helyre számíthat az exitpoll szerint, a többi ellenzéki párt ennél is gyengébben szerepelt.

Abe, aki biztosan nyert saját választókerületében, az alacsony részvétel ellenére is afféle bizalmi szavazásként értelmezi újabb győzelmét. Pénzügyminisztere, Aszo Taro, aki szintén meg tudta őrizni mandátumát, kijelentette: „A választási eredmény azt mutatja, hogy a szavazók pozitívan értékelték Abe kormányzásának első két évét.”

A volt kormányfő szerint az „abenomics” bevezetése még csak félúton tart, s nem kétséges, hogy folytatják, amit elkezdtek. Megtartotta képviselői helyét Abe nemrégiben korrupciós vádak miatt menesztett két női minisztere, Obucsi Juko és Macusima Midori is. Győzött a népszerű volt miniszterelnök, Koizumi Dzsunicsiro 33 éves fia is. „A győzelem ellenére nincs ok az ünneplésre. Folytatni kell a gazdaságélénkítést, s a pénzügyi rendszer megújítását” – nyilatkozta a Reutersnek Koizumi Sincsiro.

Abe azt követően döntött a parlament feloszlatása, a választások előrehozása mellett, hogy kiderült, a japán gazdaság recesszióba csúszott. Kisebb kormányválságot is átvészelt a kabinet, a konzervatív kormányfő népszerűsége visszaesett, az előrehozott voksolással ugyanakkor most Abe további négy évre bebiztosította hatalmát. A japán miniszterelnök több népszerűtlen lépésre készül.

Az áfakulcs 8-ról 10 százalékra emelését jövő októberre tervezték, de végül 2017-re halasztották. Jövőre várhatóan több atomreaktort is újraindít a tokiói kormány, a helyi lakosság tiltakozása ellenére. Jelenleg a 48 reaktor egyike sem működik, a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa nyomán valamennyit leállították. A választási győzelem nyomán a miniszterelnök várhatóan kezdeményezi a japán békealkotmány módosítását, a japán önvédelmi erők nemzetközi szerepvállalásának kibővítését.

Szerző
Frissítve: 2014.12.14. 21:00

Súlyos válságban Silvio Berlusconi pártja

Történelmének talán legsúlyosabb válságába került a Silvio Berlusconi által irányított Forza Italia. Ennek eredményeként a házi őrizetben tartott médiacézár a párt 86 római és milánói munkatársa körül 55-öt bocsátott el. A Forza Italia szerint erre egyértelműen költségcsökkentés miatt volt szükség. A személyi állományra fordított összeget ugyanis évi 5,7 millióról 1,6 millió euróra kell csökkenteni – írta a La Repubblica.

A Forza Italia elsősorban az új pártfinanszírozási törvény áldozatává vált: az egyes politikai erők a korábbinál jóval kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. A Forza Italiának már hónapokkal korábban szorosabbra kellet húznia a nadrágszíjat, s el kellett adnia Róma központjában található székházát, s a munkatársak egy szerényebb épületbe költöztek be.

A helyzet annyira nehézkessé vált, hogy sok parlamenti képviselőt felszólítottak arra: adakozzanak a párt számára. A felhívást azonban az érintettek nem fogadták túl nagy lelkesedéssel.

A pártfinanszírozási törvény szerint miközben 2013-ban még 91 milliót kaptak a tömörülések a költségvetésből, az összeget 2014-ben 25 százalékkal csökkentették, 2015-ben pedig már 50, 2016-ban pedig 75 százalékos lesz a kiadás megnyirbálása. Az adózók ugyan dönthetnek úgy, hogy adójuk egy részét a pártok számlájára utalják, de ez aligha pótolja az állami juttatásaikat.

A pártok gyakran gálavacsorákat szerveznek, hogy pénzt gyűjtsenek. Csakhogy Silvio Berlusconi nem kevéssé megkopott imázsa miatt igen kevés pénz gyűlt össze ezeken a szeánszokon. A másik gond az, hogy a Forza Italia korábban jelentős összegeket kapott Berlusconi médiabirodalmától, ám már innen sem folynak be nagyobb pénzek, a médiacézár pénzügyi monopóliuma ugyanis már nem a régi. A jobboldali politikai erő adósságát 25 millió euróra becsülik.

A Forza Italia számára nagyon nagy gondot jelent az is, hogy a közvélemény-kutatásokban egyre tragikusabban szerepel. Az a párt, amely korábban 30-35 százalékos népszerűségnek örvendett, s még néhány hónapja is még 15 százalékon állt, folyamatosan száguld lefelé a lejtőn. A novemberi, Emilia-Romagna tartományban rendezett regionális választáson a voksok mindössze 8,4 százalékát szerezte meg.

Szerző