Filep Mária és Kozma Imre is Petőfi-díjas

Publikálás dátuma
2014.12.15 18:34
Filep Mária, a páneurópai piknik főszervezője és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, az 1988-89-ben Magya
Filep Mária, a páneurópai piknik főszervezője és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, az 1988-89-ben Magyarországra menekülő keletnémetek segítője, befogadója kapta idén a Petőfi-díjat a közép-európai népek szabadságáért kifejtett tevékenységük elismeréseként a XXI. Század Intézettől és a Mol-csoporttól.

A Terror Háza Múzeumban tartott hétfő esti ünnepségen Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a díjazottakat méltatva arról beszélt, hogy "azért élhetünk ma külső szabadságban, mert a kommunizmus ideje alatt, a diktatúrában voltak, akik belül szabadok voltak", köztük a két díjazott. A miniszter szerint a határok megnyitását eredményező 1989 augusztusi páneurópai piknik mérföldkő volt a közös európaiság megteremtése felé vezető úton. 

Önök mindketten a bátrak közül valók – fordult a díjazottak felé -, akik kezdeményezőkészségükkel, tetterejükkel, elszántságukkal nagy szerepet játszottak a vasfüggöny leomlásában. A miniszter szerint a segítségnyújtás méltóságát, kultúráját lehet megtanulni Kozma Imrétől, aki úgy tud segíteni, hogy abban nincs leereszkedés, és a megsegített embertől nem is vár el megalázkodást.

Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója emlékeztetett, a nemzetközi elismeréssel, a Petőfi-díjjal a régió azon kiemelkedő személyiségeit kívánják magasra emelni minden évben, akik helytállásukkal, személyes áldozatukkal mozdították előre a szabadság ügyét. Szerinte a két díjazott visszaadta az emberek hitét abban, hogy lehet megalkuvás nélkül cselekedni és tenni még akkor is, amikor minden esélytelennek és reménytelennek tűnik.

Kozma Imrét méltatva azt mondta, ő olyan tanácstalan, félelemmel teli embereknek nyújtott segítséget, fizikai menedéket és lelki támaszt hónapokon át, akik rettegtek, és nem törődött azzal sem, hogy a segítségkérők között besúgók is megjelentek. Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója, felidézve Filep Mária építészmérnök életútját, elmondta, hogy a díjazott alapító tagja volt a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezetének, az első ellenzéki szervezetnek a városban.

MTI Fotó: Kovács Attila

MTI Fotó: Kovács Attila

A tagok hétvégenként vendéglőkben, kocsmákban gyűltek össze, és egy ilyen gyűlésen merült fel először a páneurópai piknik megszervezésének a gondolata. Filep Mária ezután néhány társával szervezte a pikniket, ami végül az ő, valamint az MDF debreceni és soproni önkénteseinek áldozatos munkája révén valósult meg. A rendezvény során NDK-s állampolgárok százai jutottak át a határon Ausztriába. Filep Mária később több kiállítást is rendezett Közép-európai változások címmel itthon és külföldön egyaránt. 1999-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2004-ben pedig Aphelandra-díjjal is elismerték a rendszerváltozásban játszott szerepét.

Schmidt Mária felidézte: Kozma Imre atyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítóját 1989. augusztus 13-án, vasárnapi szentmiséje bemutatása után azzal kereste meg a Német Szövetségi Köztársaság budapesti konzulja, hogy segítsen az országot elárasztó, a nagykövetség munkáját is megbénító keletnémet menekültek befogadásában, ellátásában, amire ő azonnal igent mondott. A zugligeti plébánián már másnaptól fogadták az NDK-s menekülteket. Az első este csaknem ezer embert helyeztek el, a következő hónapokban pedig ott és a sorra megnyíló menedékhelyeken csaknem 48 600 ember fordult meg. Egy időben még a budapesti NSZK-konzulátus is a zugligeti plébánia kertjébe költözött ki. 

Kozma Imrét 1992-ben apostoli protonotáriussá, vagyis diplomáciai feladatokat is ellátó pápai főjegyzővé nevezték ki, és abban az évben megkapta a Széchenyi István-díjat is. Humanitárius tevékenységét számtalan elismeréssel és kitüntetéssel ismerték el itthon és külföldön egyaránt. 1996-ban a Reader’s Digest Magazin az év emberének választotta meg Európában. 1995-ben elnyerte a Kisebbségekért díjat, 1999-ben a Szuverén Máltai Lovagrend Nagykeresztjét. 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2005-ben Prima Primissima díjjal, 2007-ben Mindszenty-emlékéremmel, 2009-ben Húszéves a köztársaság díjjal, 2010-ben francia becsületrenddel, 2011-ben Giesswein Sándor-emlékéremmel tüntették ki.

Szájer József, az Európai Néppárt alelnöke videoüzenetben köszöntötte a díjazottakat. Egyebek mellett azt mondta, a díjátadás az 1989-es szabadságküzdelemnek, annak a folyamatnak az ünnepe, amely lehetővé tette Európa újraegyesülését, és ünnepe azoknak a magyar embereknek is, akik kitartásukkal és munkájukkal mindezt lehetővé tették. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a páneurópai piknik és a határnyitás, a keletnémetek önzetlen megsegítése nem a politikusok, hanem a magyar emberek érdeme. 

Filep Mária a díjat megköszönve azt mondta, az elismeréssel a páneurópai piknik negyedszázad után az emberi értékrend szerinti helyére került. Kozma Imre arról beszélt, hogy az ember szabadságra született, ez azt jelenti, hogy az adott helyzetben meghozott döntés meghatározza az embert. A Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat a közép európai népek szabadságáért meghozott áldozatok és teljesítmények elismerésére. A kitüntetéssel a régió és világ azon kiemelkedő személységeit ismerik el, akik személyes helytállásukkal, a szabadságáért hozott személyes áldozattal mutattak példát és mozdították előre a szabadság ügyét.

Szerző
Frissítve: 2014.12.15 21:48

Behódolók és hódoltatók

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:03

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Ritka szerencse, hogy olyan könyv kerül a kezükbe, amely olvastatja magát. Még ritkább, ha a könyv annyira fellelkesíti az olvasót, hogy az a befejezése után elölről kezdi az egészet. Spiró György a saját bevallása szerint ritkán dicsér, pláne a szerző jelenlétében, ám szerda este az Írók Boltjában ezt tette: már másodszorra jár Murányi Gábor újságíró, történész könyvének a végén. A sajtó szövedéke című, a Kronosz Kiadó gondozásában megjelent kötet huszadik századi sajtóhistóriákat idéz meg az 1920-as évektől napjainkig, Murányi Gábor harmincéves munkájának a gyümölcse. – Részben annak a története, hogy minden korszakban önként, dalolva vagy kényszerből bőven akadtak olyan újságírók, akik behódoltak az aktuális rendszernek – mondta Murányi Gábor a könyvbemutatón. Murányi nemcsak a sajtóarchívumok aranybányáit kutatta, hanem a levéltárakban annak is utáni járt, kik voltak a hódoltatók, és a sajtó olykor kevésbé ismert hőseit, szemtanúit, a sorok közötti írás gyakran álneves szerzőit is felkereste. A történészi szemléletet, a tények szenvedélyes szeretetét helyezte előtérbe – méltatta Spiró a szerzőt. A sajtó szövedéke rendkívül csábítóan kezdődik: megidézi a Horthy-rendszer sajtóját, mit és hogyan írtak Sztálin születésnapjáról, halálának „megünnepléséről” vagy Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjáról. – Az ember hajlamos arra, hogy elődei disznóságait iróniával, gúnnyal szemlélje, de ennek a könyvek a közepe táján elkezdenek sorjázni a pozitív hősök, szerethető figurák – tette hozzá Spiró György. Murányi Gábor tizenhat és fél évig volt a Magyar Nemzet újságírója, hőseinek, történeteinek egy részét ennek a viharos sorsú lapnak a múltjából idézi meg. Ilyen például Sibelka-Perleberg Arthur, aki inkognitóját mindvégig megőrizve, Tempefői, illetve Lénárd János álnéven publikált az 1940-es években. II. Bajor Lajosról írt egész oldalas cikket Őrült vagy cézár? címmel úgy, hogy abban bárki ráismertetett Hitlerre. A náci diktátort Weninger Antal (aki legtöbb írását Bánfalvy Szilárd néven jegyezte) is a tollhegyére tűzte: „A paranoiás sokszor éveken, évtizedeken át vezető szerepet játszhat (…), mindenkor logikus, olyakor imponálón éles gondolkodásúnak látszik” – olvasható a paranoiásokról írt orvosi szakcikkében. A sajtó szövedékében olvashatunk a „leülő emberekről” is, akik sajtóperek idején vállalták a börtönt a beperelt cikkek szerzőit óvva, továbbá a Népszava legendás cikkéről, amely „mélységes megrendeléssel” tudósított Sztálin betegségéről, újságok megpuccsolásáról, megszüntetéséről és összevonásáról, előfizetői listák ellopásáról, is. Spiró György szerint akár az 1930-as, akár az 1960-as évek újságait lapozzuk fel, ugyanolyan mondatokra bukkanhatunk, mint a mai magyar sajtóban. − Ez annyira nem jó, de mindenesetre azt mutatja, hogy Magyarország folytonos, nem megy sehová – mondta az író.  

Lehet jelentkezni a tao-pénzekért

Publikálás dátuma
2019.02.21 19:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Mától lehet beadni az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásra vonatkozó igénybejelentést - jelent meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) weboldalán. A tao január 1-i megszüntetése után a tavalyi adóösszegnek megfelelő 37,5 milliárd forint elosztásáról a minisztérium által kijelölt kulturális grémium dönt. Az igénybejelentéseket a színház- és táncművészeti kategóriákban a beérkezéstől számított 30 napon belül, a zeneművészeti kategóriában a Nemzeti Komolyzenei Stratégia elfogadását követően bírálják el.
Szerző
Témák
TAO