Rosszul teljesítenek a magyar diákok

Az elmúlt évtizedekben látványosan romlott a magyarországi fiatalok iskolai teljesítménye, hazánk az oktatás terén (is) egyre hátrébb csúszik az élvonalból, sőt, lassan sereghajtók leszünk - derült ki a Tárki kutatóintézet egy friss publikációjából, amely az elmúlt három évtized nemzetközi felméréseinek tükrében összegzi a magyar tanulók teljesítményének változásait. Az eredmények aggodalomra adnak okot: egyre több iskolásnak az alapvető készségei sincsenek meg, nem megérteni, csupán bemagolni próbálják a tananyagot, mindemellett a hátrányos helyzetű tanulók helyzete sem megoldott, sőt, a lemaradás mértéke évről évre nő.

A magyar diákok matematikából és természettudományokból is kevesebbet tudnak az általános iskola végén, mint egy évtizeddel korábban - derül ki a Tárki Társadalmi Riportjának tanulmányából.

A tanulmány alapjául szolgáló felmérések a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által életre hívott Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Programja (közismertebb nevén PISA-program) keretein belül születtek, amelyet a kilencvenes évek végén indított útjára az OECD. A programban háromévenként vizsgálják a 15 éves korosztály iskolai teljesítményét a matematika, a természettudományok és a szövegértés területein.

A programban nem csupán a meglévő ismereteket, de azt is mérik, hogy a fiatalok mennyire tudják azokat alkalmazni a hétköznapokban.

A PISA-program előzményeként is tekinthető IEA (Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága) felméréssorozata még a 70-es, 80-as években vizsgálta a diákokat, az akkori eredmények szerint a magyar fiatalok nemzetközi szinten az élmezőnyben voltak: 1983-84-ben például a japánokat és a svédeket is megelőzték a természettudományokban.

A PISA szerint azonban 2003-tól folyamatosan romlanak az adatok, 2012-ben pedig fiataljaink már az OECD átlaga alatt teljesítettek. A matematika és a szövegértés területén is hasonló tendencia figyelhető meg, míg a 80-as, 90-es években a magyar gyerekek is jól teljesítettek, addig 2000 után már egyre gyengébb eredmények születtek.

A felmérések szerint a magyar gyerekek a begyakorolható rutinfeladatoknál nehezebb, gondolkodtató problémák megoldásában különösen gyengék. A szövegértés sem megy túl jól, sőt, a PISA-kutatás rávilágított, hogy egyre nő a funkcionális analfabéták száma - a legutóbbi adatok szerint minden ötödik, az általános iskolát elvégző diák funkcionális analfabéta.

A PISA a tanulás minőségének, a tanuláshoz való viszony vizsgálatára is kitér. A felmérés már 2003-ban is azt mutatta ki, hogy a magyar tanulók elsődleges tanulási stratégiája a memorizálás, vagyis nem a gondolkodva feldolgozó, megértésre törekvő módszereket helyezik előtérbe. A gyerekek válaszai azt tükrözik, hogy nem igazán érdekli őket a tananyag, többnyire kényszerből tanulják az adott tárgyakat.

2009-ben pedig már a számítógépes tesztelésekben is részt vettek a magyar diákok, itt a digitális szövegértést mérték, az eredmények rosszabbak lettek, mint a teszt papíralapú változatánál. A következő, 2012-es vizsgálat alkalmával a számítógépes problémamegoldási képességeket mérték, az eredmények szintén átlag alattiak lettek, a gyerekek 35 százalékának megoldása pedig teljesen értékelhetetlen volt.

Az iskolai teljesítmények változásának vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül a családi háttér szerepe sem. A korábbi, más országokban végzett felmérések is azt mutatják, hogy a gyerekek ott érnek el jobb eredményeket, ahol az egyenlő esélyek biztosítottak. Magyarországon a családi háttér nagy hatással van az iskolai helytállásra. Ugyanakkor a magyar oktatási rendszer erősen szelektív, vagyis válogat a különböző hátterű gyerekek befogadásában.

Ez már csak azért is probléma, mert a leszakadó társadalmi rétegek tudása nem hasznosul a munkaerőpiacon, ellenben többletköltséget generálnak azáltal, hogy több szociális és egészségügyi ellátásra van szükségük - vagyis a döntéshozóknak gazdasági szempontból is megérné az oktatás fejlesztése, hiszen a felmérések bizonyítják: ahol jobb a diákok teljesítménye, ott javulnak a növekedési mutatók.

Magyarországon azonban a kormányzat gazdasági támogatása szempontjából sem látni a szándékot az oktatás minőségének javítására – erről Chikán Attila közgazdász beszélt a Parlament Televízió Beszélgetés+ című műsorában. Az első Orbán- kormány gazdasági minisztere szerint a magyar oktatás színvonala és működési feltételei is évről évre romlanak – úgy tűnik, a döntéshozók ezen nem igazán kívánnak változtatni.

„Amikor milliárdokat vonnak ki az oktatásból, akkor nehéz elképzelni, hogyan lesz ebből fejlődés. Látható, hogy a közép- és a felső középosztály privilégiuma lesz a felsőoktatásban való részvétel” – mondta.

Szerző
Frissítve: 2014.12.15. 21:01

Norvégia ellen kell javítani

Publikálás dátuma
2014.12.16. 00:10
A dán csapat tagjai ünnepelnek a magyar-horvát közös rendezésű női kézilabda Európa-bajnokság középdöntőjének I. csoportjában já
A magyar női kézilabda válogatott a magyar-horvát közös rendezésű Európa-bajnokság középdöntőjének második fordulójában kikapott Dániától, 23-20 arányban. Ha szerdán nyernünk is a csoport legerősebbjének tartott együttese, Norvégia ellen, akkor is csak harmadikok lehetünk.  

Miután a románok legyőzték a spanyolokat, a magyar válogatott úgy léphetett pályára a Főnix Csarnokban, hogy ha legyőzi Dániát óriási lépést tesz az elődöntőbe kerülésért, ráadásul biztos a legjobb hatban végez. Nagy volt tehát a tétje az összecsapásnak, de korán sem ígérkezett sétamenetnek: a legutóbbi tíz Európa-bajnokságból nyolcat Dánia és Norvégia nyert meg. A drukkereken ezúttal sem múlott semmi. Már Debrecen utcáin felharsant a „Ria, Ria, Hungária!”, és a szurkolás csak fokozódott a stadionban. Mind a két csapat remek védekezéssel rukkolt elő, öt perc elteltével csak 3-0 volt az állás, sajnos nem a magyarok javára. Németh András, a hazai együttes szövetségi kapitánya időt is kért.

A szakvezető szavai meghallgatásra találtak, és gyorsan meg is szerezték a lányok az első találatukat: Triscsuk Krisztina büntetőből volt eredményes. Kiss Éva a kapuban ismételten remekelt, a támadásokban pedig Tomori Zsuzsanna jeleskedett, így a háromgólos hátrány egyre olvadt, de egyenlíteni nem sikerült. Sajnos a románok elleni mérkőzéshez hasonlóan, a hétfői találkozón is a befejezéssel akadtak gondjai a válogatottnak: egy félidő alatt csupán 9-szer voltunk eredményesek. Ezt valamelyest ellensúlyozta, hogy a kapuban Kiss megbabonázta a dánokat, 54 százalékos teljesítményt nyújtva 11 kapott góllal hozta le az első félidőt.

A dán Susan Torp Thorsgaard a labdával, balról Szucsánszki Zita, jobbról Kovacsics Anikó és Tomori Zsuzsanna a magyar-horvát közös rendezésű női kézilabda Európa-bajnokság középdöntőjének I. csoportjában játszott Magyarország - Dánia találkozón a debreceni Főnix Csarnokban. A magyar válogatott 23-20-ra kikapott a dán csapattól, így biztosan nem juthat az elődöntőbe. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A dán Susan Torp Thorsgaard a labdával, balról Szucsánszki Zita, jobbról Kovacsics Anikó és Tomori Zsuzsanna a magyar-horvát közös rendezésű női kézilabda Európa-bajnokság középdöntőjének I. csoportjában játszott Magyarország - Dánia találkozón a debreceni Főnix Csarnokban. A magyar válogatott 23-20-ra kikapott a dán csapattól, így biztosan nem juthat az elődöntőbe. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A szünet után a támadásban is kezdtek feljönni a magyarok, és két perc alatt ledolgozták Tomoriék a hátrányukat. A lendület azonban nem tartott sokáig, mert fordítás helyett újra háromgólos lett a skandináv előny. A végjáték sem végződött kedvezően számunkra, a második félidő derekán már hét találattal vezettek a dánok. Ezután azonban megrázták magukat Szucsánszkiék, s feljöttek négy gólra, így Németh András időt kért. Ekkor már nem volt veszítenivalója a magyaroknak, így remélhettük, hogy a nagy teher nélkül felszabadult utolsó öt percet láthatunk a lányoktól, s talán még a csoda is lehetséges. Nem így történt, a dánok végül 23-20-ra megnyerték a mérkőzést, így az utolsó mérkőzésen dől el ott leszünk-e a budapesti zárófordulóban.

Előzőleg a velünk azonos ponttal álló spanyolok találkoztak azzal a román válogatottal, amelyet szombaton szoros csatában sikerült legyőznie Németh András tanítványainak. A debreceni Főnix Csarnokban a találkozó eleje egyértelműen a kapusokról szólt, a spanyol Silva Navarro és a román Paula Claudia Ungureanu egymást múlta felül. Belejöttek a mezőnyjátékosok is, így az egyre jobban játszó spanyolok 14-9-es vezetéssel vonulhattak félidőben az öltözőbe.

Hogy Gheorghe Tadici mit tett tanítványaival, azt sosem tudjuk meg, ám előbb kiegyenlítettek a románok, majd a végén 22-20-ra megnyerték a meccset is. A spanyolok még hosszan elemezgetik majd, vajon mit ronthattak el - például a szünet után 23 perc alatt mindössze négy gólra voltak képesek -, ám a vesztüket leginkább a mérkőzés hőse, Paula Claudia Ungureanu okozta, aki 51 százalékos hatékonysággal védett.

A kora esti összecsapáson Norvégia egy elképesztően elrontott első félidőt követően - 15-11-re hozták az első 30 percet a lengyelek - végül 26-24-re legyőzte Lengyelországot, így a magyarok elleni mérkőzéstől függetlenül biztosította helyet az elődöntőben.

Román siker a kézi EB-n

Publikálás dátuma
2014.12.15. 19:32
A román Laura Chiper és a spanyol Elisabeth Pinedo. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A román válogatott remek második félidei játékával 22-20-ra legyőzte a spanyol csapatot a magyar-horvát rendezésű női kézilabda Európa-bajnokság debreceni középdöntőjében, és ezzel nagy szívességet tett a magyar együttesnek.

A magyaroktól drámai körülmények között szombaton vereséget szenvedő románok a 10. percben már 5-3-ra vezettek, ám ezt követően leálltak, a Pinedo és a ferencvárosi Pena vezérletével a spanyolok elrobogtak, és öt góllal elhúztak a szünetre.

A második félidő elején a románok remekeltek, felzárkóztak, Ungureanu rengeteg lövést fogott, és végül Neagu találatával az 50. percben újra náluk volt az előny. A végjátékban is ők voltak jobbak. A spanyolok veresége azt jelenti, hogy ha a magyarok este nyernek a dánok ellen, akkor biztos a hat között zárnak.

A román Oana Carmina Bondar (hátul) és a spanyol Elisabeth Pinedo. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A román Oana Carmina Bondar (hátul) és a spanyol Elisabeth Pinedo. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Eredmény:

középdöntő, I csoport (Debrecen):

2. forduló:

Románia-Spanyolország 22-20 (9-1

Később:

Lengyelország-Norvégia 18.15
Magyarország-Dánia 20.30

Szerdán játsszák:

Lengyelország-Románia 16.00
Spanyolország-Dánia 18.15
Magyarország-Norvégia 20.30

Szombaton játszották:

Magyarország-Románia 20-19
Norvégia-Spanyolország 29-26
Dánia-Lengyelország 28-19

Szerző