A franciák jövőre betiltják az Ubert

Párizs körüli blokádra szólította fel tagjait hétfőre a három legjelentősebb francia taxis szervezet, mert pénteken a párizsi kereskedelmi bíróság nem tiltotta be az UberPop mobiltelefonos alkalmazást, amely a taxisok szerint tisztességtelen versenyhelyzetet állít elő.

Ugyanis az Uber használóira nem vonatkoznak olyan szigorú szabályok, mint a bejegyzett taxisokra. Ezzel szinte párhuzamosan az egyik minisztériumi szóvivő megerősítette, hogy Újévtől betiltják a közösségi utazásmegosztó szolgáltatást.

Ennek lényege, hogy a rendszeréhez csatlakozó (hivatásos vagy akár nem hivatásos) autósok és leendő utasaik okostelefonra letölthető alkalmazáson keresztül, közvetlenül találhatnak egymásra, és a viteldíj rendezése is a rendszeren keresztül történik. Az új jogszabály szerint az autósok közötti az ilyen jellegű kapcsolat megteremtése két év börtönbüntetéssel és 300 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtható.

Egyre több országban van probléma az Uber applikációval. Múlthéten Spanyolországban tiltották be a programot: az egyik ok, hogy Uber sofőr bárki lehet, aki leölti az alkalmazást, így nincsenek biztonságban az utasok. A másik ok, hogy a taxi társaságok számára nem fair versenyhelyzet alakul ki, hiszen az Uber árait megközelíteni sem tudják. Spanyolországban szintén tüntetésekkel érték el, hogy betiltsák a taxis alkalmazást.

Újdelhiben is betiltották az online taxi rendelést, mert az egyik sofőr miután a program segítségével felvette női utasát, megerőszakolta. Kiderült, hogy a vádlott ellen már korábban vádat emeltek nemi erőszak miatt.

Szerző
Frissítve: 2014.12.15. 21:40

1-0 a Molnak?

Publikálás dátuma
2014.12.16. 06:24
FOTÓ: Népszava
A washingtoni választott bíróság határozata szerint a Mol Nyrt. megnyerte Horvátországgal szemben az első jogi csatát, a dolog érdekessége, hogy a zágrábi kabinet is sikerként könyvelte el a történteket. A Molnak "sikerült" elérnie, hogy a horvátok kifogásait a bírság elutasítsa, míg Zágráb annak örül, hogy időt nyert, ami alatt felkészülhet a per folytatására.

A Mol és a horvát kormány közötti nézeteltérések 2009-ig nyúlnak vissza. Ekkor kötötte meg a Sanader-féle kormánnyal a Mol privatizációs szerződését, melyben az állt többek között, hogy a horvát kormány visszavásárolja az Okoli földalatti gáztározókat és átveszi a gázüzletágat. A horvát kormány a szerződés megkötésének évében kért egy év haladékot az üzletág átvételére, de végül az sem 2010 végén, sem az óta nem történt meg. Sanader utódja, Jadranka Kosor 2010-ben már elállt a gázüzletág visszavásárlásától, egyes értesülések szerint az ügylet létrejöttének gyanús körülményeire hivatkozott, és felettébb károsnak tartotta volna Horvátországra nézve.

A Mol egy ideig próbálta bíróságon kívül megoldani az ügyet – például felajánlotta, hogy 1 milliárd kunás hitelt ad a horvát kormánynak, hogy az tudja rendezni adótartozását -, de mikor világossá vált, hogy nem történik fejlemény az ügyben, 2013-ban elfogyott a türelme, és úgy határozott, hogy bepereli a horvát kormányt. A vád szerint csaknem kétmilliárd kunás – közel 80 milliárd forintos – kiesést okozott a Mol-nak a horvát szerződésszegés.

Miközben a Mol a horvát kormányt perelte, a horvátok a Mol-vezért, Hernádi Zsoltot vádolják korrupcióval szintén a 2009-ben történt ügyek miatt, melynek tárgyalási napját február 12-ére tűzte ki a horvát bíróság. Jelen állás szerint a Mol-INA ügynek még koránt sincs vége, és egyelőre nem megjósolható a végkimenetele. Horvát kormányközeli forrás szerint bár a kabinetet meglepte, hogy a Mol a washingtoni választott-bírósághoz fordult, ugyanakkor a panaszok benyújtásával sikerült időt nyernie a zágrábi kormánynak, és felkészülési előnyt szerezni a Mollal szemben.

Szerző

1-0 a Molnak?

Publikálás dátuma
2014.12.16. 06:24
FOTÓ: Népszava
A washingtoni választott bíróság határozata szerint a Mol Nyrt. megnyerte Horvátországgal szemben az első jogi csatát, a dolog érdekessége, hogy a zágrábi kabinet is sikerként könyvelte el a történteket. A Molnak "sikerült" elérnie, hogy a horvátok kifogásait a bírság elutasítsa, míg Zágráb annak örül, hogy időt nyert, ami alatt felkészülhet a per folytatására.

A Mol és a horvát kormány közötti nézeteltérések 2009-ig nyúlnak vissza. Ekkor kötötte meg a Sanader-féle kormánnyal a Mol privatizációs szerződését, melyben az állt többek között, hogy a horvát kormány visszavásárolja az Okoli földalatti gáztározókat és átveszi a gázüzletágat. A horvát kormány a szerződés megkötésének évében kért egy év haladékot az üzletág átvételére, de végül az sem 2010 végén, sem az óta nem történt meg. Sanader utódja, Jadranka Kosor 2010-ben már elállt a gázüzletág visszavásárlásától, egyes értesülések szerint az ügylet létrejöttének gyanús körülményeire hivatkozott, és felettébb károsnak tartotta volna Horvátországra nézve.

A Mol egy ideig próbálta bíróságon kívül megoldani az ügyet – például felajánlotta, hogy 1 milliárd kunás hitelt ad a horvát kormánynak, hogy az tudja rendezni adótartozását -, de mikor világossá vált, hogy nem történik fejlemény az ügyben, 2013-ban elfogyott a türelme, és úgy határozott, hogy bepereli a horvát kormányt. A vád szerint csaknem kétmilliárd kunás – közel 80 milliárd forintos – kiesést okozott a Mol-nak a horvát szerződésszegés.

Miközben a Mol a horvát kormányt perelte, a horvátok a Mol-vezért, Hernádi Zsoltot vádolják korrupcióval szintén a 2009-ben történt ügyek miatt, melynek tárgyalási napját február 12-ére tűzte ki a horvát bíróság. Jelen állás szerint a Mol-INA ügynek még koránt sincs vége, és egyelőre nem megjósolható a végkimenetele. Horvát kormányközeli forrás szerint bár a kabinetet meglepte, hogy a Mol a washingtoni választott-bírósághoz fordult, ugyanakkor a panaszok benyújtásával sikerült időt nyernie a zágrábi kormánynak, és felkészülési előnyt szerezni a Mollal szemben.

Szerző