Oroszország;felmérés;Dmitrij Medvegyev;Nyezaviszimaja Gazeta;Levada Központ;rubel;

2014-12-16 06:36:00

Megérzik a szankciókat az oroszok

A nyugati szankciók negatív hatását most már nemcsak az orosz politikusok, hanem hétköznapjaikban az emberek is egyre jobban megérzik. 2014 utolsó hónapjaiban megnőtt a bizonytalanság a jövőt illetően.

A VCIOM országos közvélemény-kutató intézet 132 településen végzett legutóbbi átfogó felmérése arról tanúskodik, hogy immár az emberek 40 százaléka egyik-napról a másikra él, legfeljebb egy-két hónapra tervez előre. A rubel értékvesztése, az árak emelkedése, a bérek kifizetésének bizonytalansága, a 10 százalékhoz közelítő infláció sebezhetővé tesz sokakat.

A disznóhús és a cukor 25-25 százalékkal, az oroszok számára oly fontos grecska, a hajdinakása 65 százalékkal drágult. De 15 százalékkal kérnek többet a halért is, mint korábban. Érzékenyen érinti az embereket a lakbér 16 százalékos emelkedése.

Különösen nehéz a helyzet vidéken. A Nyezaviszimaja Gazeta című lap riasztó hírekről számol be. A Nyizsnyij Novgorodi megyében például az országos átlagot jóval meghaladó a drágulás, Szamarában pedig a tömegközlekedési díjak emelését tervezik. És senkit nem ér már váratlanul, hogy újabb és újabb megszorításokat tapasztal.

A bizonytalanságot növeli, hogy csökkennek a bérek. Néhány vidéki körzetben növekszik az elégedetlenség a bérek visszatartása és az elbocsátások miatt. Van olyan nagy volgográdi gyár, ahol nyolc hónapja nem fizetnek bért, vagy ahol több mint négyezer ember elbocsátására készülnek.

De akad arra is példa, hogy egyes helyeken áttérnek a háromnapos munkahétre. Elenyésző azoknak a munkahelyeknek a száma, ahol fizetésemelésben reménykedhetnek, sok helyen már a stagnálással is kiegyeznének a dolgozók.

Ilyen viszonyok között nem meglepő, hogy hónapról hónapra növekszik azoknak a száma, akik bizonytalanok jövőjüket illetően. A Levada-központ felmérése ugyanakkor ennél biztatóbb képet mutat. E szerint az emberek még reménykednek abban, hogy jövőre nem fog számottevően romlani családjuk gazdasági helyzete.

A bizonytalanság, a jelek szerint, egyelőre nem terjed ki a politikára. Az oroszok még a korábbinál is jobban meg vannak arról győződve, hogy hazájuk nagyhatalom. Ez 68 százalékuk véleménye. Ez annál is érdekesebb, mivel a Levada-központ felmérése szerint a „nagyhatalom” fogalmához a többség elsősorban az állampolgárok magas jólétét köti, és csak utána az ország gazdasági potenciálját.

1999-ben a megkérdezetteknek még csak a 30 százaléka tekintette az állam számára fő tényezőnek a katonai erőt, ma 44 százalékuk tekinti a nagyhatalmi lét fontos elemének az atomhatalmi státuszt. Meglepően csökkent azoknak a száma, akik a kultúrának és a művészetnek nagy jelentőséget tulajdonítanak, és mindössze 19 százalék tartja fontosnak a más országok iránti tiszteletet.

Az állampolgárok szabadságát sem most, sem korábban nem becsülték sokra. Mindössze 13 százalék tekint rá úgy, mint egy ország nagyságának a fokmérőjére.

A nagypolitika eközben igyekszik mérsékelni a károkat, ugyanakkor őszinte vélemények is megfogalmazódnak. Dmitrij Medvegyev kormányfő a közelmúltban öt tv-csatornán sugárzott beszédében nyíltan beszélt arról, hogy az orosz gazdaság válságban van, és a rubel mostani értékvesztése káros az ország számára. Az olajárak csökkenését, az országra nehezedő nyomást, a szankciókat, s az ezzel összefüggő spekulatív játszmákat sorolta a rubel leértékelődésének az okai közé.

Meglepetésként fogadták hallgatói azt a véleményét, hogy Oroszországnak még a 2008-as válságból sem sikerült teljes mértékben kilábalnia. 2011-2012-ben csak a növekedés ideiglenes helyreállításával sikerült megbirkózni. A válságjelenségek a gazdaságban azonban nemcsak megmaradtak, hanem fel is halmozódtak.

Ennek ellenére a kormányfő úgy véli, 2014-ben sikerül nem sokkal rosszabb növekedést elérni, mint Németországnak, hasonlót, mint Franciaországnak, jobbat, mint Olaszországnak vagy Brazilinának.

E némi derűlátás ellenére a moszkvai sajtó felfigyelt arra, hogy a kormányfő merészebben hívta fel a figyelmet a bajokra, mint teszi ezt Vlagyimir Putyin. Az államfő a törvényhozásban elhangzott üzenetében egyszer sem használta a válság kifejezést. A legfelső vezetés általában tartózkodik a negatív jelzőktől.

A kivételek közé tartozik a gazdasági minisztérium, amelyik december elején azt jósolta, hogy jövő évtől gazdasági hanyatlással kell számolni. German Gref, a Szberbank vezetője pedig úgy foglalt állást, hogy a gazdasági hanyatlás mindenképpen bekövetkezik, függetlenül attól, lesznek-e szankciók vagy sem.

Annak ellenére, hogy az ellenzéki vélemények csak erős szűrön keresztül jelenhetnek meg a médiában, lehet találkozni kritikus hangokkal és őszinte szembenézéssel. Az „Expert Online” a „Russzkij Reporter”-rel együttműködve több szakértő bevonásával igyekezett felvázolni az Oroszország számára lehetséges forgatókönyvet.

Nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy megválaszolják azt a kérdést, hogy a Szovjetunió felbomlásának okai mennyire aktuálisak ma és adaptálhatóak-e a mai Oroszországra?