Költségtakarékosság, hatékonyság – ezekkel az érvekkel sürgette a négy közszolgálati médiaszolgáltató egyetlen cégbe olvasztását a kormánypárt. A fideszes Dunai Mónika és Tuzson Bence javaslatát tegnap meg is szavazta az Országgyűlés, így a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és a Duna Televízió Nonprofit Zrt. egyesül, és immár Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaságként működik tovább. A takarékosság azonban csak látszólagos, hiszen a jövőre már több mint 80 milliárd forintból gazdálkodó MTVA két új csatornát is indít, és az összeolvadással a büdzsé nem lesz kisebb – ám „cserébe” újabb elbocsátások kezdődtek meg a közmédiánál. Úgy tudni, az MTVA 1600 főre csökkentené dolgozói létszámát, az újabb leépítés után pedig még legalább 1800 munkatárs marad.
Az összeolvadásnál aggályosabbnak tartják ellenzéki képviselők a két új adó, a márciusban az M2 kora esti sávjában startoló Petőfi Tv, valamint az augusztustól „nemzeti sportcsatornaként” sugárzó M5 miatt megbolygatott csatornakiosztást: a fideszes Pósán László tegnap szintén elfogadott módosítója ugyanis kötelezően előírná a tévészolgáltatóknak, hogy jövő júliustól az új csatornákat az elektronikus műsorújságban az első helyekre sorolják. Vagyis az eddigi négy, amúgy is kötelezően továbbított közszolgálati adó mellett – M1, M2, Duna Tv, Duna World – már hat televízió lesz; vagyis jövő nyáron az első hat csatornahelyen már csak állami tévéadókkal lehet találkozni. Ezzel kapcsolatban Sebestyén László, a Nemzeti Műsorterjesztő Klaszter menedzsere arra hívta fel a figyelmet az Indexnek, hogy a nézők jellemzően 4-5 csatornát néznek, és ha lehetőségük van programozni a vevőt, a kedvenc adóit az első helyekre teszi – ez azonban csak „elenyésző kisebbség”, a szakember szerint a a nézők többsége, ha az elejétől lépked, 6-8 csatorna után már nem nyomja tovább a távirányítót, hanem megáll.
Így érthető, miért ragaszkodott a kormánypárt az első csatornahelyekhez; a javaslatot benyújtó Dunai Mónika szerint azt ugyan „nem ők” döntik el, hogy ez kiszorítja-e a nagyobb kereskedelmi adókat az alapcsomagból, hanem a szolgáltatók, ám aligha kérdéses, hogy a lépésnek ilyen következményei is lehetnek.
Az Országgyűlés tegnap ugyancsak elfogadta a köznevelési törvény azon módosítását is, amely lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben határozhassa meg, mely iskolák oktathatják szegregáltan a roma gyerekeket. Korábban több civil szervezet is szót emelt a javaslat ellen, a tiltakozások hatására az antiszegregációs kerekasztal december 12-i ülésén Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter ígéretet tett: kiegészítik a módosítót azért, hogy egyértelművé tegyék, tilos az elkülönített oktatás. Ám jogvédők szerint a kiegészítés felesleges, mert a törvényjavaslatban továbbra is szerepel a rendeletalkotás joga. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány is úgy vélte: a látszat ellenére nem oldódott meg az iskolai szegregáció ügye. Múlt héten civil szervezetek Székely László ombudsmant is felszólították: álljon ki az iskolai szegregáció ellen. Az ombudsmani hivatal jogosnak tartotta az aggodalmat, és hangsúlyozta, nem szabad figyelmen kívül hagyni az alapvető jogok érvényesítésének szigorú garanciális feltételeit, valamint Magyarország hazai és nemzetközi jogszabályi környezet által előírt integrációs kötelezettségeit. Még a hazai bírói gyakorlattal is ellentétes volna a törvény, hiszen a jogértelmezés szerint felekezeti oktatásra hivatkozva roma tanulókat elkülönítve oktatni nem lehet.
Eközben jövőre 50 milliárd forintnyi társasági adót kapnak majd a sportegyesületek, és egy tegnap megszavazott módosítás szerint ezeket az összegeket, illetve azt, hogy kik kapják őket, már nem kell nyilvánosságra hozni: az úgynevezett „látványsportok” szakszövetségei ugyanis kikerülnek a javaslat által az információszabadságról szóló törvény hatálya alól, így a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong szakszövetségeinek nem kell a nyilvánosság előtt elszámolniuk. Minderre Harangozó Tamás szocialista képviselő állami korrupciót emlegetett; a kormány egyébként is mindössze 3 órát adott a képviselőknek arra, hogy a közpénzek szabályozásáról szóló, szinte "puccsszerűen" benyújtott javaslathoz módosító indítványokat készítsenek. Az MSZP frakcióigazgatója szerint egyértelmű: a Fidesz javaslata újabb tízmilliárdok eltüntetését teszi lehetővé az előterjesztéssel.
Ha ugyanis ezt a kétharmad megszavazza, a szerencsejáték-adóból befolyó bevételeket a sportági szakszövetségek közvetlenül kapják meg és ezt a nyilvánosság teljes kizárásával költhetik el. A sportági szakszövetségek a játékadó mellett a társasági adóból is jutnak bevételhez, kapnak költségvetési támogatásokat, de az állami cégek is reklámoznak náluk - hívta fel a figyelmet Harangozó. Szerinte a szövetségek vagyonértékű jogként értékesíthetik majd a szerencsejáték-jogokat, amiket a a fogadásszervező cég ki fog fizetni, azután ezt a saját adójából leírhatja. Nem az adóalapból, hanem közvetlenül az adó összegét csökkentheti ezzel – „így működik az újabb pénzszivattyú”.
A súlyos következményeket is jelentő törvények elfogadását nem kísérte ahhoz mérhető arányérzék a képviselők körében, ugyanis – mint Török Gábor politológus felhívta a figyelmet – a parlamentben a szocialisták mellett 132 fideszes képviselő ül csak bent, vagyis elvileg blokkolni lehetett volna a kétharmadot a szavazásokon. Az ellenzékből ugyanis két politikus hiányzott: Vona Gábor és Gyurcsány Ferenc, vagyis a kétharmados szavazások minden akadály nélkül folytatódhattak.
