Hiába kampányoltak, a szegregációs törvényt is elfogadták

Az Országgyűlés kedden több ponton kiterjesztette a kormány és az oktatásért felelős miniszter rendeletalkotási jogkörét a köznevelést érintő kérdésekben.

A képviselők 122 igen szavazattal, 63 nem ellenében döntöttek a köznevelésről szóló jogszabály változtatásáról Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere javaslatára.

Ahogy a Népszava is megírta, amint híre jött Balog javaslatának - amit a nyíregyházi görög katolikus iskola elkülönítési gyakorlatát törvénytelennek kimondó bírósági ítéletet követően terjesztett be - kampányt indított a Roma Sajtóközpont. Az "Együtt jobb!" - szlogennel meghirdetett elektronikus plakátkampányt annak érdekében hívták életre, hogy civil szervezetekkel, vállalatokkal és médiafelületekkel karöltve felhívják a figyelmet: a roma és nem roma gyerekek együtt tanulása mindenki számára előnyös és hosszútávon kifizetődő megoldás. A kampánnyal elsősorban azt szerették volna elérni, hogy az országgyűlés ne fogadja el azt a törvénymódosítási javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy egyes iskolákban szegregáltan oktathassák a roma gyerekeket.

A bármilyen - képmutató módon segítő szándékkal leplezett - szegregáció veszélyét a Tárki Életpálya kutatásának eredményei is alátámasztják, miszerint hatalmas húzóerőt jelenthet a kitörésre egy roma tanulónak, ha már csak egyetlen középosztálybeli barátja van. A 2006-2012 között készült felmérés szerint a 2006-ban középiskolába beiratkozott évfolyam nem roma tanulóinak csaknem 10 százaléka nem szerzett középfokú végzettséget, míg a roma tanulóknál ez az arány mintegy 50 százalék. Egyetemi tanulmányait pedig a romák csupán 5 százaléka kezdi meg, szemben a nem romák 35 százalékos arányával.

Mindezek, a Balog Zoltán, illetve az Emmi által is jól ismert adatok és a szakértők évek óta, az együtt tanítással a többségiek előnyét is hangoztató véleménye ellenére a ma elfogadott kiterjesztéssel a kormány felhatalmazást kapott, hogy részletesen meghatározza, mely tanulókat veszélyeztet lemorzsolódás és az érdekükben milyen jelző- és támogatórendszerre van szükség.

A kabinet emellett a vallási és nemzetiségi iskoláknál rendeletben határozhatja meg az esélyegyenlőség előmozdításának sajátos feltételeit. A dolog pikantériája, hogy a bíróság az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány javára ítélve éppen egy "vallási" iskolát marasztalt el elkülönítés miatt, a testület kimondta: szegregált a görögkatolikus egyház és az önkormányzat Nyíregyházán, amikor külön iskolát működtetett romáknak és nem romáknak.

A most elfogadott módosítással gyakorlatilag a miniszter döntheti el - a bíróság helyett - hogy mi számít szegregációnak.