"Személyre szabjuk a kezeléseket"

Publikálás dátuma
2014.12.17 06:08
Kardkovács Zsolt szerint az egyébként magas szintű orvosi ellátás ma még nem használja ki megfelelően az informatika nyújtotta l
A diabétesz Magyarországon népbetegségnek számít: a regisztrált cukorbetegek aránya a felnőtt népességben eléri a 10 százalékot. Körükben kétszeres a stroke és háromszoros a légúti megbetegedések kockázata. A betegszám emelkedésével járó egészségügyi kiadások jelentős terhet rónak a hazai ellátórendszerre. A diabétesz hatékony kezelésében jelenthet segítséget a Budapesti Gazdasági Főiskola és a U1 Nonprofit Kft. közös, 406 millió forint Európai Uniós támogatásból megvalósult, személyre szabott egészségügyi ellátást támogató megoldása, a Medic Sphere. A kutatásról és az újszerű informatikai megoldásról dr. Solt Katalint, a BGF tudományos rektorhelyettesét és Dr. Kardkovács Zsoltot, a U1 Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

- Mi az oka annak, hogy világszerte nő a cukorbetegek aránya, és mára már népegészségügyi problémát jelent?

- S. K.: Az okokat a nemzetközi egészségügyi szervezetek és a hazai szakértők egyaránt az életmód változásával magyarázzák. A kevés mozgás, az elhízás/túlsúly, az egészségtelen étkezés egyformán növelik a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

- Milyen gazdasági és társadalmi következményei vannak a diabétesz magas arányának?

- S. K.: Szerintem a legfontosabb az életminőségre gyakorolt hatás – a betegek és közvetlen környezetük jóléte, (vagy jól-léte) mindenképpen romlik a fegyelmezettebb életmód, a szövődményektől való félelem, illetve a testi-lelki fájdalom következtében. Vannak egyéb, pénzben vagy más anyagi értékekben kifejezhető veszteségek is. A betegek saját jövedelmük egyre nagyobb hányadát kénytelenek a betegséggel összefüggő tételekre költeni: gyógyszerekre, kezelési eszközökre, diétára, orvosra. Az egészségügyi ellátórendszerben pedig egyre több emberi és tárgyi erőforrást kell a diabétesz kezelésére fordítani. Mivel a diabétesz nem gyógyítható, ezért a kezelés tartósan köt le társadalmi erőforrásokat.

- A 2012-ben indult projekt során több százezer adatot dolgoztak fel, a betegek kórtörténetének átfogó ismeretével, összetett környezeti vizsgálatokon keresztül. Melyek voltak a tanulmány legmeglepőbb vagy épp legtanulságosabb eredményei?

- S. K.: A diabéteszre vonatkozó egészségügyi adatok azért is nehezen elemezhetőek, mert a betegeket gyakran más elsődleges diagnózissal kezelik. A legnehezebb feladat épp az volt, hogy a rendelkezésünkre álló adatbázisból kiszűrjük a cukorbetegeket. A betegséggel kapcsolatos költségek elemzése során nem csak az ellátórendszer, hanem a betegek és más érintettek ráfordításait is igyekeztünk felmérni. Ebből az derült ki, hogy a kiadások csaknem fele a betegeket terheli. A másik tanulságos eredménye a kutatásnak, hogy a betegek leginkább egy jobb, hatékonyabb gyógyszerért lennének hajlandóak többet fizetni. Ugyanakkor ennek a fizetési hajlandóságnak erősen határt szab jövedelmük.

- A Magyarországon élő cukorbetegek inkább a gyógyszeres kezelést, vagy az életmódváltást részesítik előnyben, esetleg korosztályonként eltérő a hozzáállás?

- S. K.: A betegek jelentős része nehezen veszi tudomásul, hogy az életmódváltás a betegség kezelésében legalább olyan fontos, mint a gyógyszeres kezelés. Még a diéta betartásának fontosságát sem mindig látják be, illetve hajlamosak abba az illúzióba ringatni magukat, hogy ha a gyógyszert beszedik, már mindent megtettek. A rendszeres mozgás szükségességét csak kevesen veszik komolyan. Ezért a szükségesnél több betegnél alakulnak ki szövődmények, amelyek visszafordíthatatlan folyamatot jelentenek. A kezelésben legalább olyan fontos lenne a képzés, a rendszeres életmód-tanácsadás, mint az orvosi ellátás biztosítása. Ezért gondoljuk azt, hogy a diabétesz kezelését egy komplex betegút szervezéssel kellene megoldani, a magyar egészségügyben is ismert gondozási rendszerrel.

- A kutatás kiterjed arra is, hogy az egészségügyi rendszer mit tehet a megelőzés érdekében?

- S. K.: A betegség-megelőzés elsősorban nem az egészségügyi ellátórendszer feladata, hanem össztársadalmi ügy. Az egészségügyi szakemberek adhatnak tanácsokat, végezhetnek szűréseket, tarthatnak felvilágosító előadásokat, de ha a közoktatás, a szociális ellátórendszer, a média nem kapcsolódik be aktívan ebbe a folyamatba, akkor a megelőzés nem lehet hatékony. A kutatás eredményeként meg lehet határozni azt a megtakarítást, ami a betegség megelőzésének hatására keletkezik.

Solt Katalin. FOTÓ: Népszava

Solt Katalin. FOTÓ: Népszava

- Miért volt szükség a Medic Sphere – az ellátórendszert támogató informatikai rendszer - kidolgozására?

- K. Zs.: Magyarországon, de világszerte is jellemző probléma, hogy az egyébként magas szintű orvosi ellátás ma még nem használja ki megfelelően az informatika nyújtotta lehetőségeket, az adatok elvesznek az intézmények sűrűjében. Gondoljunk csak bele, hogy mennyire sok adat keletkezik nap mint nap az orvos-beteg találkozók alkalmával, sőt, egyre inkább az otthoni okos eszközök használatával is. Ezek emberi feldolgozása önmagában is kihívás, ha nem lehetetlen, miközben ott rejtőzik benne a következő évek kutatási sikereinek sora. Ezért mi nem a rendszer tetejéről, a központi adatbázisok felől, hanem közvetlenül az orvos-beteg találkozók adatai felől közelítettünk, így az adatok kevésbé torzulnak, az összefüggések közelebb állnak az adatok forrásához, vagyis a beteghez, a betegséghez. Ez nem igazán jellemző hozzáállás, mert a nagy informatikai fejlesztések inkább a központi adatbázisokhoz kapcsolódnak.

Interjúnk a következő oldalon folytatódik!

Szerző

Ha a kabinet nem lép, akkor is tovább erősödik a magánegészségügy - csak szabályozatlanul

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kormányzati eligazító táblákra várnak a magánegészségügy szereplői, akik biztatónak vélik, hogy a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi csomagjában szó esik a magánellátásról, és a magánbiztosításról is.
  Az MNB javaslatcsomagja végre a tűrt kategóriából támogatottá „léptette elő” a magánegészségügyet – vélekedett egy háttérbeszélgetésen Leitner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Az ágazat szereplői most arra várnak, hogy mielőbb kiderüljön mi a kormány szándéka - lép vagy sem az MNB által javasolt irányba. Ha a kabinet nem tesz semmit, az is egyfajta válasz a piac számára: azt jelenti, hogy a jelenlegi folyamatok erősödnek tovább - szabályozatlanul. A betegek az állami egészségügy helyett mind gyakrabban választják a magánszolgáltatókat. Akkor is, ha ez lehetőségeiknél nagyobb kiadásokkal jár. Arról már Bartók János, a Duna Medical Center vezérigazgatója beszélt, hogy van olyan, aki a lovát adja el, másnak meg olykor egy egész egyházközösség adja össze a magánkórházi kezelés árát. Miközben mindenkinek jobb lenne, ha előtakarékossággal, biztosítással fizethetné a számlát. És a biztosítás költségeit Becslések szerint a magánbiztosítások piaca mintegy 16 milliárd forint - ennek 90 százaléka mögött vállalati befizetések vannak. Leitner György szerint az egyéni befizetésekkel akár akár 80-120 milliárd forintra is nőhetne a szektor. A magánbiztosítói szolgáltatások zöme még úgynevezett összegbiztosítás, azaz egy-egy kezeléshez meghatározott összeget fizet a biztosító, miközben arra volna szükség, hogy ha valaki megbetegszik, akkor a szolgáltatás árát, azaz a kezelés költségét állják a biztosítók. Jó lenne - a piac felpörgetése érdekében - ha az egészségbiztosítások mögé különböző ösztönző elemek kerülhetnének. Bartók János hozzátette, fontos hogy mindenféle kedvezmények jelenjenek meg a vállalati és egyének oldalán is. A cafetéria-szabályok kedvezőtlen változása ellenére sem esett vissza drasztikusan a vállalati egészségbiztosítási csomagok vásárlása – derült ki Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing értékesítési igazgatójának szavaiból. Mint mondta: ma egy munkavállalónak a fizetés tisztázása után az a második kérdése, hogy milyen biztosítási csomagot kínál a munkáltató. A vállalatok szívesen költenének munkavállalóik egészségére a jelenleginél is többet is, csakhogy egyelőre bizonytalanok, mert nem tudják, hogy milyen törvényi háttér mellett nyújthatnak egészségügyi csomagokat 2020-tól.

Mi van az MNB csomagjában?

Az MNB új 330 pontos versenyképesség javítási programjának tizede szól az egészségügyről. Ebben számtalan javaslattal élnek az egészségügyi rendszer jobbítására, egyebek mellett a betegek együttműködésétől tennék függővé a térítéseket. Állítják: a betegségek megelőzése alapvetően az egyén felelőssége. Így például több információval, az egészségtelen ételek adójának emelésével ösztönöznék a lakosságot egészségtudatosságra. Azon betegek, akik nem követik az orvos utasításait (nem diétáznak, nem mennek vissza a kontrollra) azokkal nagyobb önrészt fizettetnének, míg az együttműködőkkel pedig kevesebbet. Új elemként ajánlják az úgynevezett kétoldalú megállapodást, melynek értelmében ha a beteg elmulasztaná a terápiás lépéseket, akkor a továbbiakban nagyobb hozzájárulást várnának el a részéről a kezelés megnövekedett költségeihez. Az MNB pontosíttatná, hogy mi tekinthető a közfinanszírozott ellátás részének. A javaslat értelmében az egészségügyi szolgáltatások rendszerét úgy alakítanák át, hogy bevezetnék az "alanyi pénztári tagságot": aki az állami rendszernek a tagja, az a magán-egészségbiztosítóknál is kaphatna szolgáltatást, ez például "egy rettegett daganatos betegséggel kapcsolatos külön nagy műtéti kiadást is fedezne". Ha ez mindenkinek alanyi jogon rendelkezésre állna, akkor az állampolgárok dönthetnének arról, hogy a jövedelmük, a bérük arányában milyen százalékban - 1 vagy 2 százalékban vagy akár nagyobb arányban - helyeznék a saját pénzüket a rendszerbe, az egészségpénztárba vagy "jóléti alapba". A szóban forgó rendszernek egészségpénztári és nyugdíjbiztosítása zsebe is lenne. A munkáltatók ezeket a befizetéseket egészíthetnék ki adó- és járulékmentesen. A szerzők hátránynak tekintik magán- és a közellátás határainak összemosódását is. Szorgalmazzák az intézmények teljesítményének és a betegek elégedettségének mérését, illetve ezen adatok publikálását. Valamint azt is, hogy minden egészségügyi szolgáltatót kötelezzenek online pénztárgép használatára.

Szerző

A kormányhivatal szerint is védettség alatt állt a kiirtott Balaton-parti erdő

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Natura 2000-es oltalom a természetrongálással sem szűnik meg.
Hatalmas csonkokat hátrahagyva, rohamtempóban vágták ki Balatonfűzfőn a strand melletti területet borító ősfás erdőrészt, az erdő helyére strandröplabda-pályákat terveznek – írta meg nemrég a 24.hu. Marton Béla polgármester azt állította, hogy a strand és a Sirály kikötő közötti terület az önkormányzat tulajdonában van, és nem Natura 2000-es besorolású. A Balaton-parti erdő eltüntetésével csütörtökön a Magyar Nemzet is foglalkozott: a polgármester tagadta, hogy védett lenne a letarolt rész, és azt állította, hogy csak a veszélyes fákat vágatták ki. A 24.hu birtokába került hivatalos dokumentum szerint viszont ez nem igaz: a három helyrajzi szám alatt nyilvántartott terület már hosszú ideje védettséget élvez, és jelenleg is Natura 2000-es oltalom alatt áll. A Veszprém Járási Kormányhivatal által kiadott tájékoztatás szerint a védettség tényét az ingatlan-nyilvántartásban is rögzítették. A Natura 2000-es oltalom a természetrongálással sem szűnik meg. A portál információi szerint a védett területet érintő fakivágásokról egyáltalán nem értesítették a hatóságot, engedélykérés sem történt. Úgy tudják, a sportcentrum építésére kiszemelt terület különleges besorolásáról az önkormányzati képviselőket sem tájékoztatták a beruházással kapcsolatos testületi szavazások előtt.