"Személyre szabjuk a kezeléseket"

Publikálás dátuma
2014.12.17 06:08
Kardkovács Zsolt szerint az egyébként magas szintű orvosi ellátás ma még nem használja ki megfelelően az informatika nyújtotta l
Fotó: /
A diabétesz Magyarországon népbetegségnek számít: a regisztrált cukorbetegek aránya a felnőtt népességben eléri a 10 százalékot. Körükben kétszeres a stroke és háromszoros a légúti megbetegedések kockázata. A betegszám emelkedésével járó egészségügyi kiadások jelentős terhet rónak a hazai ellátórendszerre. A diabétesz hatékony kezelésében jelenthet segítséget a Budapesti Gazdasági Főiskola és a U1 Nonprofit Kft. közös, 406 millió forint Európai Uniós támogatásból megvalósult, személyre szabott egészségügyi ellátást támogató megoldása, a Medic Sphere. A kutatásról és az újszerű informatikai megoldásról dr. Solt Katalint, a BGF tudományos rektorhelyettesét és Dr. Kardkovács Zsoltot, a U1 Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

- Mi az oka annak, hogy világszerte nő a cukorbetegek aránya, és mára már népegészségügyi problémát jelent?

- S. K.: Az okokat a nemzetközi egészségügyi szervezetek és a hazai szakértők egyaránt az életmód változásával magyarázzák. A kevés mozgás, az elhízás/túlsúly, az egészségtelen étkezés egyformán növelik a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

- Milyen gazdasági és társadalmi következményei vannak a diabétesz magas arányának?

- S. K.: Szerintem a legfontosabb az életminőségre gyakorolt hatás – a betegek és közvetlen környezetük jóléte, (vagy jól-léte) mindenképpen romlik a fegyelmezettebb életmód, a szövődményektől való félelem, illetve a testi-lelki fájdalom következtében. Vannak egyéb, pénzben vagy más anyagi értékekben kifejezhető veszteségek is. A betegek saját jövedelmük egyre nagyobb hányadát kénytelenek a betegséggel összefüggő tételekre költeni: gyógyszerekre, kezelési eszközökre, diétára, orvosra. Az egészségügyi ellátórendszerben pedig egyre több emberi és tárgyi erőforrást kell a diabétesz kezelésére fordítani. Mivel a diabétesz nem gyógyítható, ezért a kezelés tartósan köt le társadalmi erőforrásokat.

- A 2012-ben indult projekt során több százezer adatot dolgoztak fel, a betegek kórtörténetének átfogó ismeretével, összetett környezeti vizsgálatokon keresztül. Melyek voltak a tanulmány legmeglepőbb vagy épp legtanulságosabb eredményei?

- S. K.: A diabéteszre vonatkozó egészségügyi adatok azért is nehezen elemezhetőek, mert a betegeket gyakran más elsődleges diagnózissal kezelik. A legnehezebb feladat épp az volt, hogy a rendelkezésünkre álló adatbázisból kiszűrjük a cukorbetegeket. A betegséggel kapcsolatos költségek elemzése során nem csak az ellátórendszer, hanem a betegek és más érintettek ráfordításait is igyekeztünk felmérni. Ebből az derült ki, hogy a kiadások csaknem fele a betegeket terheli. A másik tanulságos eredménye a kutatásnak, hogy a betegek leginkább egy jobb, hatékonyabb gyógyszerért lennének hajlandóak többet fizetni. Ugyanakkor ennek a fizetési hajlandóságnak erősen határt szab jövedelmük.

- A Magyarországon élő cukorbetegek inkább a gyógyszeres kezelést, vagy az életmódváltást részesítik előnyben, esetleg korosztályonként eltérő a hozzáállás?

- S. K.: A betegek jelentős része nehezen veszi tudomásul, hogy az életmódváltás a betegség kezelésében legalább olyan fontos, mint a gyógyszeres kezelés. Még a diéta betartásának fontosságát sem mindig látják be, illetve hajlamosak abba az illúzióba ringatni magukat, hogy ha a gyógyszert beszedik, már mindent megtettek. A rendszeres mozgás szükségességét csak kevesen veszik komolyan. Ezért a szükségesnél több betegnél alakulnak ki szövődmények, amelyek visszafordíthatatlan folyamatot jelentenek. A kezelésben legalább olyan fontos lenne a képzés, a rendszeres életmód-tanácsadás, mint az orvosi ellátás biztosítása. Ezért gondoljuk azt, hogy a diabétesz kezelését egy komplex betegút szervezéssel kellene megoldani, a magyar egészségügyben is ismert gondozási rendszerrel.

- A kutatás kiterjed arra is, hogy az egészségügyi rendszer mit tehet a megelőzés érdekében?

- S. K.: A betegség-megelőzés elsősorban nem az egészségügyi ellátórendszer feladata, hanem össztársadalmi ügy. Az egészségügyi szakemberek adhatnak tanácsokat, végezhetnek szűréseket, tarthatnak felvilágosító előadásokat, de ha a közoktatás, a szociális ellátórendszer, a média nem kapcsolódik be aktívan ebbe a folyamatba, akkor a megelőzés nem lehet hatékony. A kutatás eredményeként meg lehet határozni azt a megtakarítást, ami a betegség megelőzésének hatására keletkezik.

Solt Katalin. FOTÓ: Népszava

Solt Katalin. FOTÓ: Népszava

- Miért volt szükség a Medic Sphere – az ellátórendszert támogató informatikai rendszer - kidolgozására?

- K. Zs.: Magyarországon, de világszerte is jellemző probléma, hogy az egyébként magas szintű orvosi ellátás ma még nem használja ki megfelelően az informatika nyújtotta lehetőségeket, az adatok elvesznek az intézmények sűrűjében. Gondoljunk csak bele, hogy mennyire sok adat keletkezik nap mint nap az orvos-beteg találkozók alkalmával, sőt, egyre inkább az otthoni okos eszközök használatával is. Ezek emberi feldolgozása önmagában is kihívás, ha nem lehetetlen, miközben ott rejtőzik benne a következő évek kutatási sikereinek sora. Ezért mi nem a rendszer tetejéről, a központi adatbázisok felől, hanem közvetlenül az orvos-beteg találkozók adatai felől közelítettünk, így az adatok kevésbé torzulnak, az összefüggések közelebb állnak az adatok forrásához, vagyis a beteghez, a betegséghez. Ez nem igazán jellemző hozzáállás, mert a nagy informatikai fejlesztések inkább a központi adatbázisokhoz kapcsolódnak.

Interjúnk a következő oldalon folytatódik!

Szerző
2014.12.17 06:08

Egyre durvább a kórházak eladósodása

Publikálás dátuma
2018.11.19 06:25

Fotó: Népszava/
Újabb ötmilliárddal nőtt októberben a kórházak eladósodása.
Az októberi több mint ötmilliárdos növekménnyel a magyar kórházak tartozása már 51 milliárd forinthoz közelített a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint - írja a napi.hu.  Jelenleg sem hivatalos, sem pletykaszintű információ nem kering arról, miként és mikor akarja az állam kiegyenlíteni a már felhasznált termékek, eszközök, szolgáltatások árát, miközben a gazdaság kiváló teljesítményéről szóló hírek alapján ehhez minden feltétel adott lenne. Nem rejt különösebb meglepetést a friss adóslista: a sort 3,2 milliárd forinttal a Péterfy Sándor utcai kórház vezeti, ahol egy hónap alatt 462 millió forint értékű lejárt számla kifizetését halasztották el. A másodiknak felzárkózott a március végén még nulla forint adóssággal rendelkező, október végére 2,73 milliárdnyi adósságot felhalmozó Honvédkórház, ahol csak az október 776 millió forinttal gyarapította az állományt. Kétmilliárd fölötti a tartozása két nagy megyei intézménynek is, a Békés megyei kórháznak és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza kórháznak. Alig néhány tízmillióval marad el az adóslista élén állóktól a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem tartozása, nyomukban a mintegy 1,9 milliárdos adósságot maga előtt görgető Szegedi Tudományegyetemmel. További tíz fekvőbeteg-ellátó intézmény tartozik egyenként 1-2 milliárd forint közötti összeggel. A beszállítókat képviselő Orvostechnikai Szövetség szerint a cégek már hetekkel ezelőtt jelezték, hogy októberben meglódult a lejárt kintlévőség-állományuk és durvább lett a kórházak nem-fizetése. Ebben a levélben jelezték, hogy az év végi, egyösszegű adósságkonszolidáció helyett az ellátórendszer megfelelő és kiszámítható finanszírozására lenne szükség . Iparági információk szerint egyes cégeknek kötelesek fizetni a kórházak, akár a többiek kárára is. A jelenlegi helyzet nem csak a tavaly októberinél nagyobb adósságállomány miatt tanúskodik romló állapotról - kommentálta a friss számokat a gazdasági portálnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.
Szerző
2018.11.19 06:25

Tovább hallgat a kormány Gruevszkiről

Publikálás dátuma
2018.11.18 17:53

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
Továbbra sem tudják az Orbán-kormány képviselői, miként kommunikáljanak a nyilvánosság előtt arról, hogy a vesztegetésért jogerősen elítélt macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki vélhetően illegális úton és a magyar kabinet segítségével szökött Magyarországra börtönbüntetése elől. A hétvégén Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől próbálták megtudni újságírók, ki adott felhatalmazást arra magyar diplomatáknak, hogy Albániából Budapestre hozzák a politikust. Gulyás nem tudott érdemi választ adni, mindössze annyit mondott, Gruevszki ügyében már zajlik a menekültügyi eljárás. Amikor az RTL Klub újságírója felvetette, hogy amikor utaztatták Gruevszkit, még semmilyen eljárás nem folyt, a miniszter csak annyit mondott: az eljárás lezárásáig semmilyen információt nem ad. A kormánynak pedig van ideje kommunikációs stratégia kidolgozására: az Orbán Viktorral minden jel szerint jó viszonyt ápoló macedón politikus menedékkérelmének elbírálása akár hónapokig is eltarthat. A Magyar Helsinki Bizottság nemrég jogi összefoglalót közölt a Gruevszki-ügyről, amelyben azt is leírták, ha a kormány betartaná saját szabályait, Gruevszkinek – mivel érvényes úti okmányok nélkül jött Magyarországra – most nem Budapesten, hanem egy tranzitzónában lenne a helye. – Magyarország törvényt sért azzal, hogy nem adja ki Macedóniának a jogerősen elítélt egykori miniszterelnöküket, akinek magyar diplomaták segíthettek eljutni Magyarországra – jelentette ki vasárnap a Párbeszéd szóvivője. Barabás Richárd szerint ezért a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek le kellene mondania. – A külföldi sajtóból lehet tudni, hogy a magyar nagykövetségek, a tiranai és a montenegrói nagykövetségek munkatársai aktívan részt vettek Gruevszki szöktetésében, és aktívan hozzájárultak, hogy ez az illegális migráns egyébként törvénytelen módon kerüljön Magyarország területére megsértve a magyar törvényeket, és megsértve a déli határzárat is – fogalmazott. Mindeközben a Fideszhez közeli médiacégek Macedóniában próbálják támogatni a Gruevszki nevéhez köthető VMRO-DPMNE pártot. A hvg.hu arról írt: a magyar kormányhoz közeli médiacégek – melyek mögött Schatz Péter, a Szlovéniában is jelen lévő Ripost egyik társtulajdonosa, illetve Adamik Ágnes, a Magyar Televízió egykori vezető munkatársa áll – tavaly jelentek meg az országban, s napi- és hetilapokból, internetes oldalakból és egy tévéállomásból álló médiabirodalmat építettek ki.
Szerző
2018.11.18 17:53