Nincs több ketrecharc a gyerekeknek

Az elfogadott sportörvény szerint a jövőben a 14-18 év közöttiek számára védőfelszerelést és orvost kell biztosítani edzésen és versenyen, kisebbek pedig nem vehetnek részt ezekben a harcokban.

Amint arról lapunk is beszámolt egy versenyen három gyerekhez is mentőt kellett hívni. Egy 10-12 év körüli kislány fuldokolni kezdett, mert torkon rúgták. Egy 16 éves fiúnak a tüdeje szakadt le. Egy másik gyerek koponyasérülést szenvedett.

A botrány kipattanása után a rendőrség is vizsgálódni kezdett. Ám a nyomozás és az országos szintű felháborodás ellenére tovább szervezték a brutális versenyeket. Az összecsapások előtt a szülőkkel és a gyerekekkel olyan nyilatkozatot írattak alá, amelyben minden felelősséget rájuk hárítottak.

A kisgyerekeknek írásban kellett kijelenteniük, hogy amennyiben szándékos vagy gondatlanságból elkövetett sérülést okoznak, annak jogi és anyagi felelősségét is vállalják. Tudomásul kellett venniük, hogy a védőfelszerelések használata nem kötelező.

- Nagyon időszerű volt, hogy végre történjen valami. Szomorú, hogy gyerekeknek kellett megsérülniük ahhoz, hogy a törvényhozók is megmozduljanak – nyilatkozta a bors.hu-nak az olimpiai ezüstérmes birkózó, Bárdosi Sándor, aki úgy véli, sokan még ennek ellenére is edzői képesítés nélkül oktatják majd a küzdősportot a kicsiknek.

Szerző

Börtönmustra a kínzás kivizsgálására

Publikálás dátuma
2014.12.18. 06:11
Két rendőrt egy izsáki férfi halálát okozó kényszervallatás miatt, másik két rendőrt a rendőrőrsön elkövetett egyéb bűncselekmén
Január elsején megkezdi működését az ombudsmani hivatal nemzeti megelőző mechanizmus Főosztálya. A hivatal munkatársai a mechanizmus keretein belül véletlenszerűn jelenhetnek meg különböző típusú fogva tartási helyeken - börtönökben, rendőrségi fogdákban - és ott vizsgálatot folytathatnak majd annak érdekében, hogy fényt derítsenek a fogvatartottakkal szemben elkövetett esetleges kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódokra, kínzásokra. A vizsgálatok elsődleges célja azonban nem a nyomásgyakorlás, hanem a megelőzés. A munkatervük nem nyilvános, a munkatársak előzetes bejelentés nélkül fogják felkeresni az intézményeket.

A mechanizmusnak semmiképpen sem a konfrontáció, hanem a megelőzés a célja, a munkában partnerként számítunk a fogva tartó intézetekre - hangsúlyozta tegnap Székely László, az alapvető jogok biztosa a programot bemutató sajtótájékoztatón.

Életfogytiglant kapott az izsáki férfit halálra verő rendőr
Társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt B.V. elsőrendű vádlottat életfogytig tartó fegyházbüntetésre, B. Cs. másodrendű vádlottat szintén társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt 20 év fegyházbüntetésre ítélte a Kecskeméti Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében.
Mint ismert, a két rendőr 2013. április 8-án az izsáki rendőrőrsön halálra vert egy lopás gyanúja miatt előállított román állampolgárságú, magyar nemzetiségű izsáki férfit. A nyomozóügyészség eredetileg halált okozó testi sértés bűntettével vádolta a két rendőrt, azonban az ítéletet már társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt mondták ki.
Az ítélet szerint az elsőrendű vádlott 25 év letöltése után bocsájtható feltételes szabadlábra, míg a másodrendű vádlott fegyházbüntetése kétharmadának letöltése után kerülhet feltételes szabadlábra. A per harmadrendű vádlottját - a bűncselekmény elkövetése óta leszerelt rendőrt - társtettesként elkövetett jogellenes fogva tartás bűntette és egyéb bűncselekmények miatt a törvényszék 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette.
A negyedrendű vádlottat - egy izsáki rendőrnőt - bűnsegédként elkövetett kényszervallatás bűntette miatt 8 hónap börtönbüntetésre ítélte a törvényszék, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.

Az ombudsman szerint Magyarországon jelenleg mintegy 18 ezer fogvatartott van, az előzetes vizsgálatok során körülbelül négyezer, különböző típusú intézményt térképeztek fel, hiszen a rendszer nem csupán a börtönökben, de más fogva tartási helyeken - mint például rendőrségi fogdákban, őrzött szállásokon, pszichiátriai intézetekben - őrzött személyek kínzásától és más rossz bánásmódtól való védelmét hivatott ellátni.

Székely beszélt arról is, hogy a munka fontos résztvevői a civil szervezetek, akik már korábban is végeztek emberi jogi monitorozást a fogva tartási helyeken. A civil szféra gyakorlati és elméleti ismereteinek hasznosítása érdekében Székely létrehozta a Civil Konzultációs Testületet (CKT), amelyben a civil szervek mellett külső szakértők személyes és tudományos tapasztalatait is hasznosítják.

Fliegauf Gergely, az ombudsmani hivatal nemzeti megelőző mechanizmus főosztályának vezetője elmondta: korábbi, nemzetközi vizsgálatok szerint Magyarországon a kínzás "nem szisztematikus", ám vannak hiányosságok: a börtönök jelentősen - mintegy 140 százalékosan - túlterheltek, sok esetben a higiéniai állapotok sem megfelelőek, mindemellett előfordul, hogy az intézmények dolgozói elnézik a fogvatartottak közötti erőszakot.

A hivatal tájékoztatása szerint kínzásnak minősül, ha a fogva tartók vallomástétel kikényszerítése céljából lelki vagy testi fájdalmat okoznak a fogvatartottnak. Ebbe az is beletartozik, ha a hivatalos minőségben eljáró személy a kínzásról tudomással bír vagy másokat ilyen

tevékenységre ösztönöz. Ilyen szélsőséges példaként említették az izsáki rendőrök ügyét, amelyben tegnap született első fokú bírósági ítélet (lásd keretes írásunkat).

A főosztályvezető hangsúlyozta, munkatervük nem nyilvános, a mechanizmus munkatársai előzetes bejelentés nélkül fogják felkeresni az intézményeket, ezzel is garantálva "a valós helyzetek objektív feltárását". Annyit azonban elárultak: a következő évben 22 fogva tartási hely vizsgálatát tervezik az ország egész területén.

A vizsgálatok módszertanával kapcsolatban Fliegauf elmondta, a fogvatartottakkal bizalmas interjúkat fognak készíteni. Ha az állítások legalább három különböző forrás szerint is megegyeznek, akkor tekintik a kapott információkat megalapozottnak, amelyek alapján a hatóságok számára "gyakorlatias és megvalósítható" javaslatokat tartalmazó nyilvános jelentéseket készítenek.

A tájékoztatón többször is kiemelték: a vizsgálatok során nem végeznek nyomozást, nem egyedi eseteket akarnak feltárni, ám a szakértők betekinthetnek a fogva tartással kapcsolatos valamennyi dokumentumba. A hivatal tájékoztatása szerint kínzásnak minősül, ha a fogva tartók vallomástétel kikényszerítése céljából lelki vagy testi fájdalmat okoznak a fogvatartottnak. Ebbe az is beletartozik, ha a hivatalos minőségben eljáró személy a kínzásról tudomással bír vagy másokat ilyen tevékenységre ösztönöz.

A vizsgálócsoportnak 11 szakértőből kell állnia, ám forráshiány miatt januárban mindössze hat fővel kezdhetik meg a munkát - derült ki az ombudsmani hivatal tájékoztató anyagából. Székely László szerint legalább 100 millió forint többletforrásra lenne szükség ahhoz, hogy a csoport létszámát az előírtaknak megfelelően 11 főre emeljék.

Haraszti Katalin főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy még a kisebb létszám ellenére is igyekeznek odafigyelni a csoport összetételére, amelyben két jogász és két orvos mellett két pszichológus is helyet kapna annak érdekében, hogy a testi erőszak mellett a lelki bántalmazások nyomaira is sikerüljön fényt deríteni.

Védelem a kínzással szemben
Magyarország több mint 25 éve csatlakozott a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, bánásmódok elleni ENSZ egyezményhez, amelynek fakultatív jegyzőkönyvét (röviden: OPCAT) az Országgyűlés 2011-ben iktatta törvénybe.
Az OPCAT előírása értelmében Magyarországon létre kell hozni és működtetni kell egy "nemzeti megelőző mechanizmus" elnevezésű rendszert, amely a személyi szabadságuktól valamilyen bírói, közigazgatási vagy más hatóság utasítása értelmében megfosztott személyek védelmét látja el.
Az országgyűlés az alapvető jogok biztosát bízta meg a feladattal. A mechanizmus közvetlen kapcsolatot tart fenn az ENSZ Kínzás Megelőzési Albizottságával.
Szerző
Frissítve: 2014.12.17. 20:39

A Célpont stábja már pisilt

Publikálás dátuma
2014.12.18. 06:05
Tegnap a negatív eredményről készült fotót posztolt a Facebookon a Hír Tv Célpont című műsorának stábja. FOTÓ: Facebook
A nemzeti drogteszt bevezetését meg sem várva tegnap a negatív eredményről készült fotót posztolt a Facebookon a Hír Tv Célpont című műsorának stábja. Az is látható, ahogy Losonczi Kata riporter épp saját vizeletmintáját nyújtja valakinek, a kép alá pedig azt írták: "berezeltek a vizeléstől a ballib újságírók". A fotókat a hvg.hu találta meg. Losonczi néhány napja az Index, a 444.hu és a hvg.hu főszerkesztőjét kérdezte: hány újságírójuk vállalná a drogtesztet, illetve tervezik-e ennek bevezetését. 

Arról is érdeklődött: lehet-e a szerkesztőségben kábítószert fogyasztani, van-e erre vonatkozó tilalom. A riporter azzal indokolt: felmérést készít műsorához. A szerkesztőségek ugyan nem írták, hogy támogatják a drogot, Losonczi mégis arra jutott, hogy "berezeltek" Kocsis Máté ötletétől.

A Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda munkatársa eközben megvizsgálta, milyen gyakorlati problémákat jelent a munkáltatóknak a drogteszt. Míg az alkoholos befolyásoltság kérdése egyszerűbben kezelhető, a drogfogyasztás sokkal összetettebb - fogalmazott Buzási Barnabás. Az alkohol ugyanis egyértelműen és gyorsan kimutatható, a drogfogyasztás ellenőrzése több problémát vet fel. Részben, mert a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó személyes adatok "különleges adatoknak" minősülnek. Az adatvédelmi biztos 2005-ös, ma is irányadó állásfoglalása rámutat, a munkáltatók számára egyszerűen elérhető mobiltesztek hatékonysága nem egyértelmű, ráadásul ezek a tesztek tipikusan nem a munkavégzésre való alkalmasságról, hanem a korábbi fogyasztásról adnak felvilágosítást. Egyes gyógyszerek fogyasztása is befolyásolja az eredményt, illetve az egyszerűbb tesztek nem feltétlenül képesek drogok mennyiségét, a fogyasztás óta eltelt időt meghatározni. Az adatvédelmi biztos kiemelte, a munkahelyi drogtesztek általános jelleggel nem alkalmazhatóak, mert a munkaviszony alá-fölérendeltségi jellege miatt a hozzájárulás önkéntessége megkérdőjelezhető, továbbá a teszt súlyosan beavatkozik az érintett magánszférájába, illetve a személyiségi jogokat sértő gyakorlathoz vezethet. A Munka törvénykönyve a személyiségi jogok védelme körében rögzíti, hogy a munkáltató a munkavállalókat kizárólag a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti, és az ellenőrzés során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkavállaló magánélete pedig nem ellenőrizhető.

A Századvég Alapítvány felmérése szerint a magyar lakosság döntő része egyetért az önkéntes iskolai kábítószertesztek ötletével. A megkérdezettek többsége a bizonyos szakmákban végrehajtott drogteszteket is támogatja, és túl megengedőnek tartja a kábítószer-fogyasztás jelenlegi szabályozását. A Századvég felmérése azonban - korábbi más kutatásaik miatt - megkérdőjelezhető.

Szerző