Tárnoki gyilkosság - Lezárták a nyomozást

A rendőrség lezárta a nyomozást és emberölés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt vádemelést javasolt az ellen a férfi ellen, aki 2013 áprilisában egy heves vita közben megölte nő ismerősét, majd holttestét háza alagsorában rejtette el - közölte a rendőrség.

A közlemény szerint egy 36 éves tárnoki nő eltűnését volt férje jelentette be 2013 májusában az Érdi Rendőrkapitányságon. A férfi azt mondta, hogy a nő 2013. április 15-én ismeretlen helyre távozott és azóta nem adott életjelet magáról, autója is eltűnt. Az eltűnés körülményeit a rendőrök a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint kezdték el vizsgálni.
A járművet - állampolgári bejelentés alapján - a rendőrök egy tatabányai garázsban idén január 15-én találták meg. Mivel feltételezhető volt, hogy a nő bűncselekmény áldozatává vált, ezért a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság büntetőeljárást indított.

Az adatgyűjtés során kiderült, hogy a garázst a sértett ismerőse, C. Zoltán bérelte ki 2013. április 24-én. A 45 éves férfit a Pest megyei nyomozók ismét kihallgatták a nő eltűnésével kapcsolatban, és vallomása közben többször ellentmondásokba keveredett. Végül bevallotta, hogy a sértett az eltűnése napjának reggelén átment hozzá, veszekedni kezdtek, majd egy drótdarabbal megfojtotta. Ezt követően a holttestet az épület alagsorában elrejtette.

A gyanúsítottat a rendőrök január 22-én emberölés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki és őrizetbe vették. Az illetékes bíróság két nappal később elrendelte a férfi előzetes letartóztatását.
C. Zoltán 45 éves tárnoki lakos ellen a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a napokban vádemelési javaslattal befejezte az eljárást és az iratokat megküldte az illetékes ügyészség részére - olvasható a rendőrségi közleményben.

Szerző

"Fideszes haverokhoz" kerülhet az MKB

Publikálás dátuma
2014.12.18. 10:19
Fotó: TÓTH GERGŐ, Népszava
A kormány felkérésére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) segítséget nyújt az MKB megerősítéséhez, újjászervezéséhez - ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be a Matolcsy György jegybankelnökkel közös sajtótájékoztatóján, csütörtökön Budapesten. A kormányfő arról is beszámolt, hogy kárenyhítési alapot hoz létre a kabinet a Széchenyi Bank betéteseinek.

A miniszterelnök elmondta: a szerdai kormányülésen Matolcsy György jelenlétében tekintette át a kabinet a magyar pénzintézeti rendszer helyzetét. A kormány azért tűzte napirendre a kérdést, mert úgy látja, a bankrendszer megerősítésre szorul - közölte Orbán Viktor, feladatként fogalmazva meg a bankrendszer megtisztítását a rossz intézményektől.

Az MKB ügyében közölte: a kormány úgy döntött, felkéri az MNB-t, hogy a jegybanktörvény alapján nyújtson segítséget az MKB megerősítéséhez és újjászervezéséhez. Ezt a segítséget Matolcsy György megígérte - jelezte. Hangsúlyozta: a kormány és a Magyar Nemzeti Bank egyetértett abban, hogy az MKB-ból az ország egyik legjobb és legerősebb bankját kell kialakítani.

MSZP: nyílt korrupció az MKB-ügy
Az MSZP szerint "nyílt és arcátlan korrupció", hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kasszájából több tízmilliárd forintot zúdít az államosított MKB Bankba. Az ellenzéki párt a Legfőbb Ügyészség vizsgálatát sürgette a Széchenyi Bankkal összefüggésben.
Az MSZP közleménye szerint az MKB-val kapcsolatos döntés célja az, hogy a bankot később továbbadhassák valamelyik fideszes havernak. A kormány, amikor az MKB megmentéséről beszél, az nem jelent mást, minthogy "ellopják".

A kormányfőt kérdezték az MKB és a Budapest Bank esetleges összevonásáról. Válaszában a vártnál kissé hosszabb procedúrának nevezte az állam által megvásárolt Budapest Bank átvételét Orbán Viktor, aki szerint az állam mint tulajdonos május-június környékén léphet be teljes hatáskörrel a Budapest Bankba.

Vagyis a kormány 2015 félévekor lesz abban a helyzetben, hogy meghallgassa Matolcsy György jegybankelnök javaslatát az MKB és a Budapest Bank esetleges összevonása vagy különtartása ügyében - magyarázta. A miniszterelnök szavai szerint most, hogy elérték az 50 százalék feletti nemzeti tulajdonrészt a magyar pénzügyi intézményrendszerben, kezdődhet a reorganizáció, az újjáépítés, a megerősítés időszaka.

Többször is hangsúlyozta ugyanakkor, a kormány nem arra való, hogy bankokat működtessen, szerinte a pénzintézeti világban inkább bizalmatlanságot kelt az állami tulajdon.

Ezért főszabályként fogalmazta meg, hogy az állam ma csak azért vállal tulajdonosi szerepet a pénzintézeti rendszerben, hogy elősegítse annak átalakítását, nem pedig a tartós tulajdonért. Megemlítette az 1990-1994 közötti bankkonszolidációs időszakot, aminél "gyűlölködőbb" témát - mint mondta - nem ismer az elmúlt 25 évből.

Fideszes haverokhoz kerülhet az MKB
Demokratikus Koalíció (DK) azt gyanítja, hogy az MBK közpénzből történő rendbetétele után "fideszes haverokhoz" kerül a pénzintézet. Gréczy Zsolt, a DK szóvivője hangsúlyozta: a kormányoldal korábban azt mondta, az MKB megmentésére nem lesz szükség jegybanki forrásokra, most azonban mégis úgy tűnik, több tízmilliárd forintot kell "beleölni a bankmentésbe". A DK attól tart, "újabb mutyi húzódik meg a háttérben." 

Szerinte az első demokratikusan választott kormány bukásához is jelentősen hozzájárult az akkori bankkonszolidációs vita.Jelezte, elkerülhetetlenül rossz vitákhoz vezet, ha egy bank újjászervezése mögött a költségvetés áll, jobb, ha ezt a munkát a nemzeti bank végzi el.

Azzal kapcsolatban, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint jelenleg osztrák bankokkal tárgyal a kormány stratégiai együttműködésről, illetve az állami hitelintézeti portfólió kibővítéséről, Orbán Viktor annyit mondott: megerősíti Lázár János szavait, de részleteket egyelőre - a zajló tárgyalásokra hivatkozva - nem árult el.

A kormány az MKB ügye mellett arról is döntött, hogy kárenyhítési alapot állít fel a Széchenyi Bank betéteseinek - jelentette be Orbán Viktor, aki emlékeztetett, hogy a Széchenyi Bankban - amelynek tevékenységi engedélyét visszavonta a Magyar Nemzeti Bank, és elrendelte a végelszámolását - 49 százalékos a magyar állami tulajdon.

A kárenyhítési alapot a Nemzetgazdasági Minisztérium kezeli majd, és annyi pénzt tesznek bele, amennyi a Széchenyi Bankban lévő állami tulajdon "felelősségének" megfelel - mondta a kormányfő, aki indoklásul közölte: a kabinet hangsúlyt helyez arra, hogy ne csak a bankok legyenek fairek, hanem a kormány is.

Tájékoztatása szerint ez a kárenyhítési alap legalább 5-5,5 milliárd forintot jelent majd.

Együtt: újabb határvonalat lépett át a rezsim
Az Együtt arra szólította fel a Magyar Nemzeti Bankot, hogy átláthatóan járjon el az MKB átvételében, a kormánytól pedig a nemzeti érdekek érvényesítését kérte. Pápa Levente, az ellenzéki párt elnökségi tagja közölte: az MKB irányításának átvételével és a mérlegelemekre való garanciavállalással "újabb határvonalat lépett át a rezsim". A politikus a bankpiac többi szereplőjével szemben súlyosan versenyellenesnek minősítette a lépést, és feltételezte, hogy az "állami eszközökkel felturbózott ékszeres dobozt" végül "fideszes haveroknak" fogják eladni. Pápa Levente jelezte: figyelni fogja a folyamatot és folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt.

Orbán Viktor kérdésre elmondta azt is, hogy a kormány áttekintette az orosz gazdaság állapotát, vizsgálták egyebek mellett az oroszországi magyar beruházások helyzetét és az Oroszországba irányuló magyar exportot. Megállapították, hogy "veszteségeket szenvedünk el", a rubelválság kedvezőtlenül érinti a magyar gazdaságot, az ottani magyar beruházások értéke csökken, és a válság - az Oroszországot sújtó uniós szankciókkal együtt - a magyar exportlehetőségeket is súlyosan érinti, az oda irányuló exportunk bővülése rövid távon nem reális. Ennek ellenére "nem vonulunk ki Oroszországból, nem adjuk fel az oda vonatkozó terveinket", csak át kell azokat ütemezni, különösen a mezőgazdaság esetében - jelentette ki.

Hozzátette, ha az EU és Oroszország közötti szankciós politika fennmarad, az Oroszországba irányuló magyar export "további százalékai veszhetnek el". A miniszterelnök szerint a forint sérülékenysége két problémát okoz makrogazdasági szinten. Az egyik a devizahiteleseké, a másik az államadósság kérdése. Előbbiről azt mondta: a bankok elszámoltatásáról, a forintosításról és a fair bankokról szóló törvény együtt lényegében kivezeti a kockázati tényezők közül a devizahitel-rendszert. Az államadóssággal kapcsolatban pedig megjegyezte: az év végén 76 százalékon áll majd az adósság mértéke, ami magasnak számít, de csökken a tendenciája. Hozzátette, a devizában fennálló államadósság arányát tovább kell csökkenteni a forintban lévőhöz képest, hogy minél kevésbé legyen sérülékeny a magyar gazdaság.

Szerző

Matolcsy alacsonyan tartaná az alapkamatot

Matolcsy György jegybankelnök levélben kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdeményezze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának mielőbbi felállítását.

Az MNB-elnök a Heti Válasz csütörtöki számában megjelent interjúban megjegyezte: nem minden uniós tagállamban működik felügyelőbizottság a jegybankok élén, de Magyarországon ez a gyakorlat. "A labda nem a mi térfelünkön pattog" ez ügyben - tette hozzá.

Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy azonnal elfogadta volna a Széchenyi Bank tulajdonosának, Töröcskei Istvánnak a lemondását az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatói posztjáról. A jegybankelnök szerint a kialakult helyzetben logikus lépés lenne az ÁKK szerepének az újragondolása. Ugyanakkor megjegyezte, hogy nem támogatná az ÁKK jegybankba történő beolvasztását.

A jegybank elnöke reálisnak és helyesnek gondolja a jegybank előretekintő iránymutatását, hogy 2015 végéig fenntartja a jelenlegi alapkamatszintet.

"Már csak azért is, mert még friss az élmény: még nem teltek el évtizedek azóta, hogy ilyen történelmi mélységben van az alapkamat. Több éven át kellene stabil üzleti környezetnek lennie ahhoz, hogy mindenki tudjon beruházásban, lakásépítésben vagy hitelfelvételben gondolkodni. Számtalan egyéb hatást is figyelembe véve ezért szerintem jelenleg a jegybanki alapkamat huzamosan alacsony szinten tartása a helyes monetáris politika" - mondta, megjegyezve: mindemellett a jegybank elemzi a makrogazdasági folyamatokat, és szükség esetén változtathat az alapkamat mértékén.

Szerző