Elfogyott a fuvarozók türelme

Senkivel, semmiről nem egyeztetett a kormányzat a fuvarozókat súlyosan érintő törvények, intézkedések előtt, beleértve az e-útdíjat, a körgyűrűn belüli díjfizetést és az elektronikus fuvarkövetést is. Versenyképességük csökkenése miatt a kisebb vállalkozások tömegesen mentek csődbe, miközben az ágazat terhei jövőre tovább növekednek.

Akár még idén év vége előtt lezárják a határátkelőket és a főbb útvonalakat is a fuvarosok, ha a kormány továbbra sem hajlandó a már uniós országokban elfogadott gyakorlat szerint korlátozni a harmadik országok vállalkozóinak kiadott engedélyek számát - említették meg az érintettek a Népszavának a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) tegnapi sajtótájékoztatóját követően.

A fuvarozók elmondták, hogy felháborító: miközben a kormány a hazai vállalkozók támogatásáról, piacvédelemről beszél, szinte számolatlanul adja ki a magyar vállalkozók versenytársainak a jóval olcsóbb Unión kívül, kelet-európaiaknak, harmadik országbelieknek az útengedélyeket. Őrájuk ugyanis a közösségi előírások nem vonatkoznak, ezek ugyanis a hazaiak tevékenységét megdrágítják. A magyar-orosz közúti szállítások nagy részét például nem az érintett két ország vállalkozói végzik, hanem mások mellett az ukránok - kifogásolták a felháborodott fuvarozó vállalkozók, akiknek versenyhátrányt okoz, hogy költségeik egyre növekednek, ezt az üzemanyag árcsökkenés csak enyhít, de nem szüntet meg, ami közrejátszottak abban, hogy számos kisvállalkozó ment tönkre.

Vereczkey Zoltán, az egyesület elnöke megjegyezte: a kicsik helyét a közepes- és nagyvállalatok veszik át, és megindult a fuvarpiacon a koncentráció is. A szakember hozzátette: történik ez egy olyan ágazatban, amely 2004-2013. között megháromszorozta az unión belüli, és megkilencszerezte a harmadik országokba irányuló teljesítményét, amivel a közösség fuvarpiacán a hetedikek, a harmadik országok esetében pedig a negyedikek lettek a listán a magyar fuvarozók az uniós versenytársak között. Amikor Belgium, Franciaország és Németország már-már az uniós szabályok határait feszegetve védi a hazai piacát, Magyarország nem tesz semmit. A fuvarozói, szállítmányozási ágazat összességében közvetve és közvetlenül 130-140 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Az indulatokat csak szította, hogy a kormányzat korábban sem az e-útdíj , sem pedig a 2015. januártól életbe lépő Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) bevezetése előtt egyetlen szakmai érdekvédelmi szervezettel sem egyeztetett. Az EKAER rendszerről szóló kormányhatározat november 10-én előírta, hogy minden ezzel kapcsolatos jogszabály a hónap végéig megismerhető lesz. A Nemzeti Adó és Vámhivatal honlapján azonban még tegnap, december 18-án sem volt rajta az összes jogszabály. Ugyancsak a szakértőkkel folytatott konzultáció elmaradásának tudható be, hogy szakmailag tarthatatlan elemek is bekerültek a szabályozásba, például a gyűjtőfuvarozással kapcsolatban, amit a törvényhozók vélhetően nem tudtak kellőképpen beazonosítani, hogy a gyakorlatban mit is jelent

Az előzetes egyeztetések hiánya miatt egy rendkívül igazságtalan bírságolási gyakorlat, és egy félkész úthasználat arányos útdíj rendszer jött létre, amely a "finomhangolását" követően Európa egyik legdrágább rendszerét eredményezte. Hab a tortán, hogy 208 kilométerrel megnövelik a fizető útszakaszok hosszát az M0-ás körgyűrűt, az autópálya bevezető szakaszokat és a településeket elkerülő autóutakat is beszámítva, ami így összességében 8 százalékos díjemelést jelent. Mindezt egyeztetés nélkül, december közepén jelentette be a kormány, amikor már nem lehetett a megbízókkal újra tárgyalni a szerződéseket. Ezért - legalábbis átmenetileg - a fuvarozó vállalkozásoknak kell "lenyelni" ezt a költségnövekedést - említette meg Karmos Gábor. A Népszava kérdésére a főtitkár elmondta, ma még lehetetlen megmondani, milyen hátrányokat jelent majd az üzletek vasárnapi zárva tartása a fuvarozóknak, csak egy biztos, növeli a költségeiket.

Jellemző "apróság", hogy az útdíj-törvényben, illetve annak végrehajtási utasításában az szerepel, hogy 2013. október 1-jéig létre kell hozni egy társadalmi egyeztető szervezetet. Ez a szervezet a mai napig nem létezik. A kormányzat a saját szabályait sem tartja be, de másoktól mégis elvárja. A fuvarozók azt is sérelmezik, hogy ha ők a legkisebb hibát is vétenek, például a terminálon a viszonylati jegyre nulla helyett "o" betűt írnak, ugyanúgy 165 ezer forintos büntetést kell fizetniük, mint a tudatos bliccelő. A szakemberek a bírságrendszer azonnali módosítását követelik.