"Csínján az elhamarkodott véleménynyilvánítással" - mondta. Szerinte nem szabad végzetesen legyengült országként tekinteni Oroszországra.
"Komoly tényező, és komoly tényező marad a jövőben is" - fogalmazott. Orbán Viktor az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozása után nyilatkozott. Elmondta, hogy vannak uniós tagországok, amelyek Magyarországnál is súlyosabb veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni az ukrán válság miatt Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolataik visszaesése, az oroszokkal szemben meghirdetett szankciók következtében. Ezek az országok - tette hozzá - nyíltan felvetik, hogy Ukrajna megsegítése előtt inkább talán őket kellene kárpótolni a veszteségeikért.
Ukrajnának a már korábban bejelentett 17 milliárd eurón kívül még legalább 15 milliárdra, vagyis jelenleg összesen 32 milliárd eurónyi támogatásra lenne szüksége - közölte a magyar kormányfő. Mint hozzátette, utána még évente körülbelül ilyen nagyságrendű összegre lenne szükség, mindaddig, amíg Ukrajna gazdasága talpra nem áll, "ami felől ma semmi biztosat nem tudhatunk".
Orbán Viktor szerint az EU-országok Ukrajnát illetően - bár az ukrajnai helyzet és Oroszország megítélésében vannak köztük jelentős eltérések - egységet kívánnak mutatni a cselekvésben, tehát nem engednek a megosztási kísérleteknek.
"Az ukrán szuverenitás mellett kiállunk. Oroszország ellen újabb szankciókat nem vezetünk be." - tette hozzá. A csúcstalálkozó egyik fő témájáról, az uniós gazdasági növekedés ösztönzésére hivatott intézkedéscsomagról a magyar miniszterelnök felhívta a figyelmet arra: világosan kimondták, hogy a tagországoknak már korábban megítélt pénzeket nem érintheti a Juncker-csomag. Ez "megkönnyebbülésre okot adó hír a közép-európaiak számára" - fogalmazott.
Orbán Viktor nagyon súlyos ügynek minősítette azt a kérdést, hogy szabad-e bármire - jelen esetben történetesen a növekedésösztönző csomag megvalósítására - hivatkozva eltekinteni a költségvetési hiány megengedett mértékétől. "Ha egyszer ezt az elvet áttörjük, kétséges, hogy még egyszer vissza tudunk-e térni a fegyelmezett költségvetési gazdálkodáshoz" - jegyezte meg.
Az EU és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodást illetően Orbán Viktor elmondta: most először érzékelte, hogy vannak olyan kérdések, amelyeket szakértői szinten nem lehet rendezni, vagyis politikai döntést igényelnek. Ilyen - folytatta - a szuverenitás kérdése, az, hogy milyen módszerekkel rendezzék a jogvitákat. Magyarország ragaszkodik az államok szuverén igazságszolgáltatásának a rendszeréhez - szögezte le.
Orbán Viktor "közép-európai összefogottságnak" nevezte, hogy a mostani EU-csúcs következtetéseinek a szövege lényegre törő, és annak terjedelme a töredéke az előző csúcstalálkozók zárónyilatkozatainak. Megfogalmazása szerint először volt olyan ülése az Európai Tanácsnak, amelyet Donald Tusk volt lengyel kormányfő személyében "közép-európai ember, Magyarország egyik barátja" vezetett.
Egyre súlyosabb Oroszország gazdasági helyzete, aminek csak egyik oka az egyre olcsóbb kőolaj és földgáz. Az elmaradt szerkezetváltás, az uniós és az amerikai szankciók hatása mélyrepülésre kényszerítette a rubelt és "égeti" az orosz deviza tartalékokat is.
Oroszországot egyszerre több oldalról érte nyomás. Az egyik a folyamatosan csökkenő olajárak. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója a Népszavának elmondta, a kőolaj hordónkénti ára már a 60-65 dolláros szinten mozog. A szakember szerint a kőolaj ára akár 40-45 dollárra is eshet, s onnan kúszhat majd vissza felé, de hogy mikor és milyen ütemben és meddig, azt ma még senki sem tudja megmondani.
Orbán Viktor miniszterelnök és más kormánytagok többször kifejtették, hatástalan ok az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók. A szakemberek ennek éppen az ellenkezőjét állítják. Sz.Bíró Zoltán történész, Oroszország szakértő éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy a "földön járó" olajárak mellett a szankciók okozzák a legnagyobb gondot Moszkvának.
