Hosszú Katinka és Berki Krisztián a legjobb

Publikálás dátuma
2014.12.19. 07:00
Storcz Botond remek évet produkált – szokás szerint – a kajak-kenu válogatottal, így méltán lett ő a legjobb kapitány FOTÓ: SZAL
Tegnap végre fellebbent a fátyol, és kiderült, hogy az idén kik lettek az Év legjobbjai a hazai sportéletben. Nagy meglepetés nem született, hiszen a hölgyeknél Hosszú Katinka, míg az uraknál Berki Krisztián lett 2014 sportolója. A kapitányok között Storcz Botond, a kajak-kenu válogatott vezetőedzője győzött, míg az edzők között Shane Tusupot választották a legjobbnak,  míg a BL-győztes Győr női kézilabdázói nyerték el újra a legjobb csapat címét.

A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) által 57. alkalommal megszervezett szavazás eredményhirdetésére hagyományosan a Sportcsillagok Gálaestje keretében került sor. Idén először a nem olimpiai sportágak díjazottjai is részt vettek a rendezvényen. Az öt kategória győztesei négy sportágból kerültek ki.

A duplázás a táncsport képviselőinek sikerült, Bánhidi Dániel (férfiak) és a Szupergirls (csapatok) is az élen végzett. A nők mezőnyében a búvárúszó Gurisatti Lilla, az edzők között a kick-boxos Debreczeni Dezső, a szövetségi kapitányoknál pedig a sárkányhajósokat irányító Sziklenka László kapta a legtöbb szavazatot.

A szurkolók szavazatai alapján – az elmúlt három évhez hasonlóan – 2014-ben is a túraautós világbajnoki sorozatban szereplő Michelisz Norberté a közönségdíj.

A kajak-kenu válogatottal sikert sikerre halmozó Storcz Botond lett az év szövetségi kapitánya. A szakember másodszor érdemelte ki ezt az elismerést, először 2011-ben győzött, az elmúlt két évben második volt. A második helyen a tavaly győztes Benedek Tibor, a világbajnoki címvédő, Európa-bajnoki ezüstérmes férfi vízilabda-válogatott kapitánya, míg a harmadikon Kiss László, az úszók vezetője végzett. A fogyatékkal élőknél az Év szövetségi kapitánya az asztaliteniszezők szakmai vezetője, Dobi Zoltán lett az első.

A hölgyeknél nem született meglepetés: Hosszú Katinka lett az Év sportolója, megelőzve a kajakos Kozák Danutát és a síelő Miklós Editet, míg a fogyatékkal élők között Szabó Nikolett cselgáncsozó lett a legjobb.

„Azt hittem, nem tudom majd túlszárnyalni a tavalyi teljesítményemet, de aztán még annál is jobb lett a 2014-es szezonom. Jó lenne, ha megmaradna a tendencia, és jövőre még egy kicsit jobb lenne, majd a riói olimpia éve még jobb" – mondta Hosszú, aki elárulta, jelenleg nem zárja ki, hogy még a 2020-as, tokiói nyári játékokon is részt vegyen.

Ám a család nem maradt egy díjjal, ugyanis az Év edzője Shane Tusup, Katinka férje lett, megelőzve a győri kézilabdás hölgyekkel újabb BL-sikert arató Ambros Martint, valamint Kovács Istvánt, Berki Krisztián trénerét, míg a fogyatékkal élőknél Pruzsina István kajak-kenu edző kapta a legtöbb szavazatot.

A címét megvédve Bajnokok Ligája-győztes Győri Audi ETO női kézilabdacsapata érdemelte ki az év csapata címet a magyar sportújságírók szavazatai alapján. A második helyen a világ- és Európa-bajnok férfi öttusacsapat, a harmadikon pedig a szintén vb-győztes női kajaknégyes végzett. A fogyatékkal élőknél az asztaliteniszező Csonka András, Zborai Gyula duó lett az első.

A férfiak között Berki Krisztián végzett az élen, aki idén harmadszor is világbajnok lett lólengésben. A tornászt az idei év világ-, és Európa-bajnok birkózója, Bácsi Péter, valamint a 2014-es év Európa-bajnok kalapácsvetője, Pars Krisztián követte a rangsorban, míg a fogyatékkal élők között a kajakos Rozbora András lett a legjobb.

„Az idei év csúcspontja számomra a kislányom születése volt, ez olyan lendületet adott számomra, ami újra hozzásegített ahhoz, hogy a legjobbamat nyújtsam. Sok minden van már mögöttem a sportban, és remélem még van előttem hasonlóan sok " – mondta Berki Krisztián, aki harmadszor lett az év férfi sportolója. A gálán három különdíjat is kiosztottak, melyeket Polgár Judit, Erdei Zsolt és Palotai Károly vehetett át.

Szerző

Új kezdet az amerikai-kubai viszonyban

Publikálás dátuma
2014.12.19. 06:40
A nukleáris szakadék szélén – John F. Kennedy tévébeszédben jelentette be Kuba blokádját FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HULTON ARC
A hidegháború egy újabb relikviájának eltűnését, egy újabb fal ledőlését hozhatja az amerikai-kubai viszony normalizálása. Világszerte történelmi lépésnek minősítették Barack Obama és Raúl Castro megegyezését a diplomáciai kapcsolatok mielőbbi helyreállításáról. Az amerikai elnök hosszú évek háttértárgyalásai után bejelentett döntése belpolitikailag mindenképpen kockázatokat rejt. Kuba számára a legfontosabb a több mint öt évtizede életbe léptetett embargó feloldása lenne, ezt azonban Obama elnök a republikánus többségű kongresszus ellenében aligha tudja keresztülvinni.

Obama csupán régóta ismert realitásokat fogalmazott meg, amikor leszögezte, hogy az elszigetelés politikája nem működött Kubával szemben, nem vezetett a kubai rendszer összeomlásához, a kapcsolatok liberalizálása nagyobb eséllyel segítheti elő a havannai demokratizálást.

A Florida partjaitól mintegy 140 kilométerre fekvő karibi szigetország egykor az amerikai gazdagok játszótere, a maffia kedvelt működési terepe volt, mindaddig, amíg Fidel Castro és gerillái 1959. január 1-én el nem űzték Fulgencio Batistát, a korrupt diktátort Havannából.

A balra fordult, egyre erőteljesebben szovjet befolyás alá került szigetország saját súlyánál mindig is fontosabb szerepet játszott a két rendszer közötti nagyhatalmi játszmákban, a kubai rakétaválság idején a nukleáris szakadék szélére sodródott a világ. Noha a Szovjetunió már régóta nem létezik, belemerevedett reménytelen szerepébe. Kubában mintha megállt volna az idő.

Az idős, betegeskedő, valamennyi hivatali posztjáról már lemondott Comandante egykori hatalomra kerülése óta már a tizenegyedik amerikai elnök lakik a Fehér Házban. Miközben a világ más államai – a egyenlősdit erőltető, az ellenzéki hangokat elnyomó, a piacgazdaságot lassan adagoló kubai rezsimmel kapcsolatos fenntartások dacára – régóta normalizálták viszonyukat Havannával, az egymást követő amerikai kormányzatok legfeljebb átmeneti és óvatos nyitási kísérleteket tettek.

Az amerikai tőke mindeközben ugrásra készen vár, s lassan már évtizedek óta csalódottan figyeli, hogy az európaiak, latin-amerikaiak előnyös pozíciókat építenek ki a valaha volt „cukorsziget” lehetőségeit kiaknázva. A hatalmas lobbierejű, a legutóbbi népszámlálási adatok alapján több mint kétmilliós kubai-amerikai közösség főként régi emigráns hangadói máig megkötik az amerikai elnökök kezét, annak ellenére is, hogy a már Amerikában született kubaiak új generációi szakítanának a régi beidegződésekkel.

Barack Obama elismerte, hivatalba lépése óta többféle oldalról nyomás nehezedett rá, hogy lépjen előre az amerikai-kubai viszony normalizálása terén. Meglehet, a dél-amerikai Ferenc pápa aktív közreműködése nélkül megint csak nem történt volna több néhány bátortalan liberalizálási intézkedésnél, s még most sem kizárt, hogy elnöksége utolsó két évében – a republikánus többségű kongresszus ellenében – valódi áttörést nem sikerül majd elérni.

Ha lépni akart, ez volt a legalkalmasabb pillanat, amikorra időzítette. A novemberi félidős kongresszusi választások előtt nem tehette meg, a 2016-os elnökválasztás közeledtével pedig még kevésbé. Az amerikai-kubai viszony várhatóan így is a kampánycsatározások középpontjába kerül.

Legfontosabb változás, hogy több mint fél évszázad után Washington nagykövetséget készül nyitni Havannában. Eddig a kubai fővárosban működő svájci képviseleten keresztül intézték a felmerülő ügyeket. A bejelentések szerint liberalizálni fogják a két ország közötti tranzakciókat. Amerikai állampolgároknak engedélyezik, hogy több pénzt utaljanak át kubai állampolgároknak. A jövőben használhatják hitel- és bankkártyájukat a szigetországban.

Enyhítik az exporttilalmakat, több amerikai termék kivitelét engedélyezik. A Kubába utazó amerikaiak 100 dollár értékben bevihetnek kubai szivart az Egyesült Államokba. Az amerikaiak eddig jórészt csak hivatalos céllal utazhattak, vagy csereprogram keretében, chartergéppel, szervezett csoportban. A USA Today szerint engedélyezett a családlátogatás, újságíróként, a kormány megbízásából, oktatási, kutatási céllal, vallási eseményekre, versenyekre, kiállításokra lehet Kubába utazni, kószáló turistaként továbbra sem.

Az amerikai szankciók feloldásának egyik feltételeként felülvizsgálják Kuba státuszát, s az ígéretek szerint Washington leveszi Havannát a terrorizmust támogató államok listájáról. Obama ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják az embargó feloldásának lehetőségét, ehhez azonban az amerikai elnök döntése önmagában kevés, ehhez kongresszusi hozzájárulás szükséges. Bár a kongresszusban januártól republikánus a többség, a kubai kapcsolatok kérdésében nem feltétlenül párthovatartozás mentén húzódnak a frontvonalak.

Számos tekintélyes demokrata honatyának is fenntartásai vannak a kubai nyitással kapcsolatosan. Marco Rubio floridai republikánus szenátor máris pénzügyi akadályokat helyezett kilátásba, a szenátus szerinte még a havannai követség nyitására szánt összeget is blokkolhatja. Floridai demokrata szenátorkollégája, Bill Nelson inkább a kivárás álláspontjára helyezkedett, ő a kubai demokratizálástól tenné függővé a további előrehaladást.

Szerző

Pánikban a hollywoodi Sony-birodalom

Publikálás dátuma
2014.12.19. 06:38
A „The Interview” című film csak a poszterek kifüggesztéséig jutott el, magát az alkotást nem ismerhetjük meg
Az Egyesült Államok szerint egyértelműen Észak-Korea áll az úgynevezett Sonygate, a Sony Pictures elleni internetes támadás mögött. Miután a hackercsoport támadásokkal fenyegette meg azokat a filmszínházakat, amelyek az eredetileg tervezett időpontban, karácsonykor bemutatnák a phenjani rezsimet pellengérre állító "The Interview" címet, a Sony úgy döntött, elhalasztja az alkotás közzétételét. De az is lehet, hogy a Kim Dzsong Un megölését megörökítő filmet sosem láthatja a közönség.

Egyik vezető témája napok óta a világsajtónak, ami Hollywoodban, a japán Sony konszern ottani hatalmas üzemegységével történt. Eddig ismeretlen tettesek, a föltevések szerint internetes kalózok, föltörték a vállalkozás teljes „kincstárát”, már elkészült, de még bemutatásra váró filmjeit, DVD-it, és rátették a világhálóra, ebek harmincadjára hagyták. Bárki díjtalanul hozzájuk férhet.

A Sony 2014-es második negyedévi üzleti eredményeit 1.6 milliárd dollárra becsülik, ami úgy általában nem sok, mindössze tíz százalékát teszi ki a csoport teljes eladási értékének. Csakhogy önmagában a filmtermés központi helyen szerepel a vállalkozás stratégiájában, egyenértékűen a zenei forgalommal. Az 2012 elején munkakörébe lépett új vezérigazgató, Hirai Kazuo ezt a tevékenységet jelölte meg elsőbbségiként.

Minden, ami elkészül a japán óriás műhelyeiben, azt ráteszik a Sony Entertaintment Network (SNE) hálózatára, ezen a terminálon hozzáférhető. A föltételezések szerint az úgy most októberben, november vége táján rámért csapás igencsak kemény. Valójában az információs hálózatát zsebelték ki, közölte a legutóbbi vasárnap a New York Times-szel a csoport jogi képviselője, David Boles.

Filmmásolatok, DVD-k, eddig még rejtett alkotások, köztük az Annie című film, valamennyinek a karácsonyi forgalomban kellett volna megjelennie a mozikban, de a kalóz akció nyomán már ott van a világhálón, szabad prédájaként szinte mindenkinek. De ez még mindig nem minden.

A legsúlyosabb, hogy a vállalkozás belső archívuma, a legféltettebb adattár, állítólag százezernyi titok is kiszivárgott, köztük még tárgyalási stádiumban lévő tervek. Jogi dokumentumok, marketing elképzelések, még csupán fejekben dédelgetett forgatókönyv ábrándok, személyzeti nyilvántartások, magán e-mail üzenetek. Olyan méretű kiszivárgás, ami a vállalati titoklopások történelmében állítólag példátlan.

Összefoglaló becslések szerint úgy 220 ezernél is több kereskedelmi DVD mennyiségének felelne meg. De még ez is paránya csupán annak, amit föltételeznek, mert a legnagyobb csapás a vállalkozás személyi adatállományának az ellopása. Aranybánya, vélik a föltételezések.

Az érintett mintegy negyvenhétezer alkalmazott pánikban van. Életrajzok, fizetési kimutatások, címek, telefonszámok, egészségügyi diszkréciók, nálunk mondanánk TAJ számok, családi viszonyok, üdülési tervek, szinte minden, ami a legrejtettebb privát élet kategóriájába tartozik, hétpecsétes rejtélyek.

Köztük a tizenhét legnagyobb jövedelmű fejes részletes titkai. Michael Lynton évi három millió dolláros bevétele, Amy Pascal alelnöké, Steve Moshoé, a Sony tévé fejéé, név szerint Leah Weillé, a nagyfőnök jogi tanácsadójáé. Ezért azonban fájjon az ő fejük, vélik a többiek, akik sopánkodnak, ebek harmincadjára került a magánéletük, nincs biztonság, sem személy szerint nekik, se családtagjaiknak.

Tanácstalanok, és hiába próbálják csillapítani őket majd minden rendbe jön, nem bíznak. Kérték a tokiói központot, rendeljen el igazi, minden részletre kiterjedő vizsgálatot, de aligha számíthatnak bármire, a főnökök fülük botját se mozdítják majd, most nem ezért fáj a fejük. Legalábbis ez a közhangulat.

A föltételezett tettesek név szerint is belekötöttek világsztárokba. Újra forgatásra tervezték a hajdani Cléopatrát, Angelina Jolie-val a címszerepben. Ócsárolják most, mint tehetségtelen senkiházit, hozzá hasonlóan másokat, például Sylvester Stallonét, akik most lázasan magazinokat keresnek, exkluzív interjúkat kínálnak, önreklámozó kampányba kezdtek. A redakciók is ráharapnak, kapós olvasmány lehet, vélik. Valójában azonban mi lehet a háttérben, mit remélhetnek az állítólagos kalózok?

Szervezett hackerek, számítástechnikai gonosztevők, akik zsarolással próbálnak mesés jövedelemhez jutni, vagy egyéb gengszterek? Fölbukkant egy ismeretlen nevű csoport, angol rövidítésben GOP, ami a „Guardian of the Peace”, azaz a „Béke Őrzői” bandáját rejtené maga mögött.

Az Egyesült Államok a CIA és az FBI vizsgálatai alapján bizonyítottnak látja, hogy a phenjani rezsim áll az egész akció mögött. Igaz, nem észak-koreai, hanem "külföldi" állam(ok)ból hajtották végre a támadást. A Washington Post azt közölte, a hatóságok "99 százalékos" bizonyosságot szereztek ebben.

Az észak-koreai vezetés már a nyár folyamán könyörtelen ellentámadással fenyegetett arra az esetre, ha bemutatják "Az Interjú" című alkotást. A félig ironikus, fiktív sztorijú játékfilmben CIA ügynökök végeznének Kim Dzsong Un jelenlegi phenjani államfővel.

Szerdán aztán újabb fenyegetést tett közzé Észak-Korea állami hírügynöksége, a KCNA. Ebben leszögezte, „az ellenség aljas eszközeivel túlment már türelmünk határain, és addig merészkedett, hogy megsértse a legfelsőbb vezetés méltóságát. A film terjesztése a legleplezetlenebb terrorizmus, hogy megfossza a KNDK közszolgáit és népét lelki támaszától, és meggyöngítse az ország társadalmi berendezkedését”.

Szóvivő fűzte ehhez hozzá, hogy Phenjan az esetleges vetítést „hadüzenetnek tekinti, és nem fogja tűrni. Akik ellenséges akciók mellett kötelezték el magukat, soha nem fognak menekülni a rájuk kiszabott szigorú büntetés alól, bárhol legyenek is a világon”.

Szerző
Frissítve: 2014.12.18. 21:31