A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a párt által pénteken, Budapesten rendezett, Az elszigetelt Magyarország és a globális világ című külpolitikai konferenciát megnyitó beszédében kiemelte, a jelenlegi külpolitika következménye, hogy az elmúlt 30-35 évben az ország soha nem volt ennyire elszigetelve, mint most. 2015-ben növekedni fog a kormány külső és belső elszigetelődése, nemzetközi és belpolitikai konfliktusokkal lesz teli az év - vélekedett.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke. Az asztalnál Eörsi Mátyás volt külügyi államtitkár, Sz. Bíró Zoltán történész, a Corvinus Egyetem adjunktusa, Göncz Kinga volt külügyminiszter, Paul Lendvai újságíró, az Europäische Rundschau társkiadója és főszerkesztője és Soós Eszter Petronella, a rendezvény moderátora. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Gyurcsány Ferenc kijelentette: aki másfajta külpolitikát akar látni, annak nincs más választása, mint hogy itthon és külföldön is azt kívánja, hogy minél előbb bukjon meg ez a kormány. A demokratikus ellenzék nagy célja az előrehozott választás elérése lehet - tette hozzá.
Mint mondta, a kormányfő egyre nyilvánvalóbban határozza meg a világlátását, amelynek középpontjában az "a sokunknak fura, elfogadhatatlan tétel" áll, hogy a Nyugat hanyatlik, holott a világgazdaság teljesítményének felét a transzatlanti közösség adja, előnye egyértelmű a tudományt, a kultúrát és a pénzügyeket tekintve is. Elég csak megnézni, honnan hova vándorol önszántából a legtöbb ember - fűzte hozzá.
A DK elnöke szerint ezzel szemben "a keleti szeleket váró" miniszterelnök inkább Oroszország, egy olyan ország szövetségese akar lenni, amelynek gazdasági ereje a huszada a nyugaténak. A korábbi "antiorosz politikusból" Magyarország legoroszbarátabb politikusává vált, azonban az Oroszországgal kötött stratégiai szövetség alappillérei megbuknak - közölte.
Eörsi Mátyás volt külügyi államtitkár előadásában kifejtette: Magyarországon nincs külpolitika, valójában csak belpolitika van, és annak vannak külpolitikai hatásai. A keleti nyitás politikájában nincs ideológia, a pénzszerzés az alapja, mert ha a kormánynak pénzre van szüksége, nem fordulhat a nyugati demokratikus intézményekhez, hiszen azok megszabnák, hogy mire fordítsák a pénzt, de a keleti országokat, Oroszországot nem érdekli, hogy a pénz „egy részét hogyan teszik zsebre az oligarchák” - hangoztatta.
Eörsi Mátyás szerint diplomácia helyett félelem van a külügyi tárcánál, és minden rendszer, amely félelemre épül, kudarcra van ítélve. Ahol egy sportriporter lehet külügyi szóvivő, sokat elárul arról, mint gondol a kormány a külpolitikáról - vélekedett.
Mint mondta, mára nem maradt barátja Magyarországnak, nincs szövetségese Európában, tönkretette a kapcsolatait az Egyesült Államokkal, és a korábban támogató Lengyelország és Litvánia is "kifarolt mögüle".
Paul Lendvai, az Europäische Rundschau társkiadója és főszerkesztője arról beszélt, hogy ötven éve nem volt olyan rossz a Magyarországról alkotott kép, mint most.
Úgy vélte, Magyarországon jellemző a külföld túlbecsülése, holott a magyar kormányfő sorsa is csak a magyar politikai elit és nép kezében van.
A magyar-amerikai viszonyról azt mondta: még "soha ilyen nevetségesek a magyar külpolitika és a kormány nyilatkozatai nem voltak". Mintha az Egyesült Államok mással sem foglalkozna, mint a magyar politikai helyzettel, pedig nem Magyarország áll Washington figyelmének központjában - magyarázta.
Paul Lendvai a kormány Európa-politikáját úgy jellemezte: "pénz igen, zászló nem".
Göncz Kinga volt külügyminiszter kiemelte: a külpolitikában nagy hangsúlyt kap a gazdaságdiplomácia, és ezzel kapcsolatban egy nagy félreértés van. A diplomatáknak "házaló ügynökökre" kellene hasonlítaniuk ahelyett, hogy Magyarország elfogadottságát, a bizalomépítést segíthetnék - mondta. Hozzátette: pedig a befektetők csak akkor érkeznek az országba, ha jogbiztonság van, jó az adórendszer, az infrastruktúra, vonzó a környezet.
Úgy látja, ma már sokan tudják, hogy Magyarországgal baj van, és nagyon hosszú idő kell ahhoz, hogy ez a kép megváltozzon
