Jogkereső;költségvetés;LMP;

- Kiút a válságból? - Elkészült a "zöld költségvetés"

Az LMP szerint a szövetkezetekre és a helyi termelőkre alapozott gazdaságfejlesztésre, a kis- és középvállalkozásokon alapuló zöld beruházásokra, az oktatás és a képzés fejlesztésre, illetve a korrupció elleni fellépésre lenne szükség az ország érdekében. Erről Schiffer András társelnök beszélt a párt Kiút a válságból című alternatív költségvetési elképzelésének pénteki, budapesti bemutatóján.

A frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy 2010 óta az LMP minden évben nyilvánosságra hozta, hogy milyen büdzsét készítene, ha kormányon lenne. A mostani költségvetési alternatíva elsősorban a kiadási oldalra fókuszál, de a korábbi esztendőkhöz hasonlóan idén is minden javaslat mellett megtalálható annak forrása - mondta, jelezve: javaslatuk nem növelné az államháztartási hiányt és az államadósságot.

Az alternatíva a munkahelyteremtésre, az oktatás és az innováció fejlesztésére, valamint a korrupció visszaszorítására fókuszál. A munkahelyteremtést egy közösségi gazdaságfejlesztési alap, az energiahatékonyságot pedig zöld beruházási alap segítheti elő - mondta Schiffer András, kiállva a tudásfejlesztés és a mellett, hogy a gazdaságnak magas hozzáadott értéket kell termelnie. Közölte, az Állami Számvevőszéknek és az ügyészségnek komoly forrásokat biztosítanának a korrupció elleni küzdelemre és képzésre.

Róna Péter, a párt programtanácsának elnöke azt mondta, a magyar nemzetgazdaság "végletesen duális": úgy vannak jelen egyszerre a multik, illetve a honi ipar, a mezőgazdaság és szolgáltatások világa, hogy köztük minimális a kapcsolódás. A Fidesz büszke arra, hogy 2014-ben a nemzetgazdaság három százalék körüli növekedésre számíthat, de ez a növekedés a multik teljesítményének köszönhető, a honi gazdaság pedig továbbra is zsugorodik - mondta, hozzátéve, hogy ehhez a problémához fűződik a "mindent átható" korrupció.

Heltai László, az LMP gazdaságpolitikai szakszóvivője azt mondta, a jövő évi költségvetés bebetonozza az elmúlt évek megszorításait. Példaként említette, hogy az oktatási kiadások részaránya a GDP 5,8 százalékáról 4,7 százalékára csökkent négy év alatt. Az LMP visszapótolná az ágazatból 2010 óta kivett 200-250 milliárd forintot és a pedagógusok bérrendezésével, illetve más oktatási tevékenységek növelésével középtávon legalább másfélszeresére növelné az oktatási kiadásokat - ismertette javaslatukat.

A politikus a jelenlegi kormány egyik legnagyobb bűnének nevezte, hogy forrásokat csoportosított át a szegényebbektől a felsőközéposztály, illetve a gazdagok irányába. Ezzel nem sikerült beindítani a gazdaságot, de szétszakadt a társadalom, most már az ország legalább egyharmada szegénységben él - folytatta. Az LMP azt javasolja, hogy maradjon meg a erős központi szociális ellátórendszer, amelyet speciális támogatásokkal kell kiegészíteni, miközben rendezni szükséges a szociális ágazat dolgozóinak bérét - mondta.

Hangsúlyozta azt a korábbi elképzelésüket is, hogy a munkára rakódó terheket csökkenteni, az adórendszert egyszerűsíteni, a tőkét és az erőforrásokat terhelő adókat pedig növelni szükséges. A kormányzat nemcsak az állami környezetvédelmet, de a területen dolgozó civil szektort is leépíti - tért át környezetvédelmi és energiapolitikai elképzelésekre, jelezve: az LMP az energiaköltségek helyett inkább az energiafelhasználást csökkentené, a civil szervezetektől elvett forrásokat pedig visszapótolná.

Az Együtt - A korszakváltók Pártja szerint 2014-ben Orbán Viktor miniszterelnök elvesztette a kapcsolatot az emberekkel, az emberek viszont megértették, hogy miről szól az "Orbán-rezsim", ezért vannak "állandóan az utcán".