A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a Széchenyi Programirodán keresztül fizetik ki az érintett civil szervezeteket, hogy "az Ökotárs körüli problémák miatt a tisztességesen dolgozó civileket ne érhesse kár". Csepreghy azt is elmondta, a Széchenyi Programioda száz százalékosan állami felügyelett alatt álló szerv, a svájci fél pedig belement abba, hogy az ottani alapot a vizsgálatok lezárultáig kezelje. Kérdésünkre, hogy a kormány célja ezek szerint hosszútávon is az, hogy állami szervezeteken keresztül osszák a norvég és svájci civil pénzeket, Csepreghy azt mondta: a kormány azt szeretné, hogy vagy valóban az államhoz köthető, vagy pedig egy „fedhetetlen” civil szervezet rendelkezzen a pályázati források felett.
A helyettes államtitkár még mindig úgy látja, igenis magyar közpénzekről van szó, s az állam felelőssége éppen ezért nagy az ügyben. Az Ökotárs Alapítványt érintő, újabb vádakról azt mondta: lehet, hogy a Népszavának Móra Veronika azt állította, puszta adminisztrációs hibából kovácsolnának ellenük kettős könyvelési gyanút, de valójában ez a szervezet nem "csak" hibákat vétett, hanem szisztematikusan és rendszerszintűen a vonatkozó gazdasági és gazdálkodási törvényekkel szemben, vagy azokat sértve járt el. Csepreghy kifogásolta, hogy miközben az Ökotárs és más szervezetek folyamatosan transzparenciát és jogkövetést kér számon - természetes módon - a kormányon, önmagukkal szemben ezeket az elvárásokat nem érvényesítik. "Nem lehet kettős mércével mérni az államot és a civileket. Ha az Ökotárs mindenben megfelelne a pénzügyi és egyéb szabályoknak, nyilván semmiféle kifogásunk nem is lehetne vele szemben. Csakhogy ez az alapítvány, mint az sorozatosan bizonyosodik be számunkra, nem a törvényeket követve járt el a svájci és norvég civil alapok kezelésében" - fogalmazott Csepreghy, aki arra is kitért: bírósági peres eljárás során vitázik az Ökotárssal arról, hogy jogosan nevezte-e annak idején "szélhámos gittegyletnek" a szervezetet. "Ebből a gittegyletet most itt, a Népszava hasábjain mindenképpen vissza is vonnám, szerintem ugyanis lassan már sértő lenne a Molnár Ferenc regény szereplői számára, ha bármilyen szempontból közös platformon említeném őket az Ökotárssal".- jelentette ki lapunknak Csepreghy Nándor.
Mint megírtuk: a Norvég Civil Támogatási Alap nyújtotta támogatásokat egy konzorcium részeként kiosztó Ökotárs ellen júniusban indított vizsgálatot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), mivel azt megelőzően Lázár levelet írt Norvégia fejlesztési miniszterének, amelyben kifejtette: belpolitikai beavatkozásnak tekinthető, hogy "egy LMP-hez kötődő alapítványon" keresztül fizetik ki a civil társadalom fejlesztésére szánt norvég pénzeket. Később a Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptember végéig adott haladékot a Kehi-nek, hogy befejezze a vizsgálatot, majd a határidőt október közepére tolták ki. Ez utóbbit sikerült is betartani, a Kehi ugyan ekkor sem tudott pontos összeggel előállni arról, hogy gyanújuk szerint mekkora értékben követett el jogszabálysértéseket az Ökotárs. Sőt, sem a nyilvánosságra hozott jelentésben nem szerepeltek konkrétumok, azt azt tűnt ki: a hivatal minden erejével azon volt, hogy teljesítse a Miniszterelnökség utasítását, s hatalmas korrupciós botrányt kerekítsen az ügyben. A Kehi ugyanis a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapítottak meg szabálytalanságot.
Noha a kormány megbízása eredetileg a Norvég Alap összes programjának átvilágítására szólt (a 13 program egyike az NCTA), a Kehi csak a civil pályázati rendszert vizsgálta - szemezgetve a pályázatokból. Vagyis a Norvégiától érkező 36 milliárd forintnyi államilag kezelt támogatás elköltését nem ellenőrizék, az NCTA-nak jutó 4 milliárdból pedig mintegy 500 millió forintnyi költést vizsgáltak. Ebből a Kehi szerint mintegy 200 millióra vonatkozóan találtak szabálytalanságokat, ám valójában "néhány tízmilliós nagyságrendben" gyanítanak ilyet, ezekben az ügyekben feljelentést is tettek - amelynek sorsáról egyelőre nem tudni semmit. A norvég kormány azonban magyarországi nagykövetségének honlapján még októberben azt közölte, nem fogadja el a Kehi-jelentést, és független vizsgálatot követel. A közlemény szerint miután Magyarország egyoldalúan megszegte a megállapodásokat, Norvégia májusban úgy döntött, hogy felfüggeszti a pénzek kifizetését, kivéve azoknak a programoknak a finanszírozását, amelyeket közvetlenül a brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmus Iroda felügyel, vagyis a NCTA-ét és az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz nevű programét. A norvég kormány szerint a Kehi-vizsgálat önmagában is megszegi a megállapodásokat, mert nincs szó magyar költségvetési pénzekről, és az adományozók nem fogadnak el semmilyen tárgyalást a Kehi-jelentés alapján, hanem értékelésüket a civil alap és egy független vizsgálat eredményeire alapozva fogják megtenni. Ez utóbbi jelentést előbb november végére ígérték, ám máig nem készült el.
Ugyanakkor kiderült: az Ökotársat, melynek adószámát a Kehi javaslatára már korábban felfüggesztették, már a Svájci Civil Alap ügyében is vizsgálják - ez a szervezet felügyelte ugyanis a svájci közpénzek elköltését is. Csepreghy Nándor a napokban ez utóbbi vizsgálattal kapcsolatban azt mondta: kettős könyvelés a gyanú. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára tegnap a köztévében arról beszélt, hogy az alapítvány nemcsak a norvég fél irányába számolt el bizonyos költségeket, hanem Svájc felé is. "Ha ez adminisztratív hiba, szakmai alkalmatlanságot feltételez, ha szándékos, akkor a klasszikus kettős könyvelés esete, azaz a közpénzekkel történő súlyos visszaélés" - jelentette ki. Lapunknak ugyanakkor Móra Veronika cáfolta a kettős könyvelés vádját.
