A nyugati civilizáció eltörlése a cél

Az Iszlám Állam (IS) elleni nemzetközi koalíció légi támogatásának köszönhetően jelentős sikereket értek el az iraki kurd harcosok, felszabadították a terror csapdájába került jazidiket. A végső siker azonban nem lesz könnyű, a nem is olyan rég még a terroralakulatok között is csak egy jelentéktelen szélsőséges csoportnak számító IS mára a világ egyik legjobban szervezett, leggazdagabb és legcéltudatosabb, a világ dzsihádistáit mágnesként vonzó "állammá"vált.

A december 17-én kezdődött újabb kurd offenzíva sikeres volt, a pesmergáknak sikerült felszabadítaniuk az Irak és Szíria egy részét megszállás alatt tartó terrorcsoport, az Iszlám Állam (IS) fogságába esett jazidiket. Az iraki kurd erők az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció légi csapásai támogatásának köszönhetően mintegy száz négyzetkilométeres területet foglaltak vissza a terrorszervezettől, közölte az amerikai hadsereg csütörtökön este. A nemzetközi koalíció az utóbbi napokban több mint 50 légicsapást hajtott végre a térségben, augusztus óta pedig 1361 alkalommal bombázták a terroristák állásait.

Ez tette lehetővé, hogy az iraki kurd harcosok, a pesmergák, visszafoglalják a szíriai határ közelében fekvő területet a Szindzsár hegység mellett, a jazidiak ősi otthonának számító észak-iraki Szindzsár várost, amelyet augusztus vége óta tart megszállva az IS. A jazidik másságuk, vallásuk miatt elsődleges célpontjai az iszlám kalifátust kikiáltó szélsőséges szunnita szervezetnek, „sátánimádóknak” tartják őket. Az iszlám kalifátus katonái szörnyű vérengzést rendeztek az elfoglalt jazidi területeken, hírek szerint megfélemlítés és példa statuálás céljából élve temették el nőket és gyerekeket olyan tömegsírokba, amelyekben már kivégzett társaik feküdtek. A dzsihádisták legalább ötszáz embert végeztek ki Szindzsár bevétele után.

A terrorcsoport ultimátumot adott a jazidiknek és a térségben élő keresztényeknek arra, hogy áttérjenek az iszlámra, ellenkező esetben halálbüntetést helyezett kilátásba. Mintegy hatezer jazidi nőt kényszerítettek szexrabszolgaságra, ugyanis visszaállították a rabszolgaságot a kalifátus területén. A veszélyeztetett kisebbség tagjainak így nem igazán volt más lehetősége, mint a tömeges menekülés. Illetékesek szerint közel húszezer embernek sikerült épségben elmenekülnie. Megszállt területről lévén szó egyelőre nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy hány jazidi rekedt a terroristák fogságában, hányan tértek át az iszlám hitre, és végső soron hányan estek a terror áldozatává. Maszúr Barzáni, az iraki kurd autonóm tartomány nemzetbiztonsági tanácsának elnöke, egyben az azonos nevű tartományi elnök fia, csütörtökön csak annyit jelentett be, hogy "A pesmergáknak sikerült elérniük a hegységet. Hatalmas területet szabadítottak fel. A csapdába esett jazidik felszabadultak".

A végső győzelem azonban még nagyon messze van. Az Iszlám Állam olyan előnyökkel rendelkezik, amelyek semlegesítésére a légicsapások, illetve a kurd erők és a nem épp a helyzet magaslatán lévő iraki hadseregnek szinte lehetetlen lesz ellensúlyozni. Az IS elsőszámú erőssége a rendkívül agresszív, de nagyon tiszta ideológiai profil, amely ezerszámra vonzza az önkénteseket a világ minden tájáról. Ugyanakkor helyzeti előnyt biztosít számára a közel-keleti káosz, a térség államainak meggyengülése – Szíria, Irak, Líbia, Libanon stb - a belső politikai válságok valamint polgárháborúk miatt.

Az Iszlám Állam több mint az eddig ismert terror alakulatok. Amint neve is jelzi, államként szerveződik, bár vezetői a határok gondolatát elvetik, egységes kalifátust álmodnak. A nemrég még jelentéktelen kis csoportosulás az al-Kaidának is túlságosan radikálisnak számított, ezért is lépett önálló útra és vált a térség, s egyben a világ legrettegettebb terrorszervezetévé. Az IS elképesztően gazdag, olajmezőket birtokol a megszállt területeken, a területfoglalás idején a térség bankjainak teljes vagyonát elkobozta és tetemes jövedelmet harácsol össze a túszokért követelt válságdíjakból. Fegyverarzenálja is jelentős – nem jelent anyagi gondot számára a vásárlás, de az augusztus óta tartó iraki offenzívában nagyon sok amerikai fegyvert rabolt el a kezdetben pánikszerűen menekülő, amerikai dotációjú iraki hadseregtől.

Két szerveződési alappillére Szaddám Husszein korábbi katonai diktatúrája illetve „kalifájának”, Abu Bakra l-Bagdadinak a fanatizmusa. Bagdadi rejtélyes figura, de nyilvánosságra hozott önéletrajza szerint annyi tudható róla, hogy iszlám tanulmányokból korábban doktorátust szerzett egy bagdadi egyetemen. Az al-Kaidánál kezdte pályafutását, majd ült amerikai börtönben, de akkor még nem számított olyan veszéylesnek, hogy néhány év után ne engedjék szabadon. Jelenleg kalifaként egy haditanács működik mellette, miniszterei vannak, és az elfoglalt területeket kormányzók igazgatják. Szaddám Husszein több volt, jól képzett tisztje mellette harcol, az önkéntesek száma is szépen gyarapodik. Szeptemberben a CIA jelezte, Bagdadi csapata háromszor nagyobb lehet, mint amit korábban becsültek, nem 10 hanem több mint 30 ezer katonája lehet.

Vonzerejét növeli, hogy az elfoglalt területeken etnikai tisztogatást végeznek az iszlám nevében és hogy a nyugati bűnösnek tartott civilizációt gyökerestől próbálják kiirtani, vagyis hogy a nyugati értékek ellen is fordították szentnek nevezett háborújukat. igaz ugyan, hogy csak becslésről van szó, de elemzők szerint mintegy 12 ezer nyugati országokból származó dzsihádista harcol az Iszlám Állam zászlai alatt.

Mindezek fényében nem tűnik tiszavirág életűnek Bagdadi műve, a szervezet alapjai stabilak és még ha sikerül is célzottan likvidálni a kalifát, az Iszlám Állam ugyanúgy tovább élhet, mint az al-Kaida Oszama bin-Laden meggyilkolása után. Egy csütörtökön nyilvánosságra hozott, 2009-es Wikileaks jelentés szerint különben is, a terrorista vezetők elleni célzott csapások csak korlátozott eredményt hoztak a nemzetközi terrorizmus elleni harcban.