Az alkotmánybíróság elnöke, Pak Han Cseol azzal indokolta a döntést: az UPP célja lázadás szítása volt, hogy aztán egy az észak-koreaihoz hasonló sztálinista rezsimet valósítson meg Dél-Koreában. „Veszélybe akarták sodorni a demokráciát” – hangoztatta. Emlékeztetett arra, mivel a Koreai-félszigeten továbbra is nagy a feszültség a két ország között, ezért az UPP valós fenyegetést jelentett a társadalomra.
Az UPP 2011 decemberében jött létre három kisebb tömörülés egyesüléséből. A párttal kapcsolatos botrány 2013. szeptember 5-én robbant ki, amikor a dél-koreai titkosszolgálat avval vádolta az UPP egyik képviselőjét, Ri SZeok Kit, hogy Észak-Korea-párti lázadást akar szítani. Állítólag 2013 májusában egy gyűlésen, amelyen jórészt az UPP tagjai vettek részt, azt közölte, támadást kell intézni a dél-koreai infrastruktúra ellen. Az ügyészség eljárást indított vele szemben arra hivatkozva, hogy a férfi súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ugyanakkor azok, akik részt vettek a gyűlésen, azt állították, szó sem volt a dél-koreai infrastruktúráról. 2014. február 17-én Rit 12 éves börtönbüntetésre ítélték.
Az UPP tagjai azt állítják, nem akarnak az észak-koreai rezsimhez hasonló rendszert, csak a két állam közeledését kívánják elérni.