Szendi Gábor szerint a fogyasztói társadalom egyik kísérőjelensége a különféle hangzatos reklámokkal az újabb és újabb javak megszerzése iránti vágyak életben tartása. Ez azonban hamis értékrend kialakulásához vezethet, ahol a megvett tárgyak gyakran eleve csupán ürügyül szolgálnak a vásárlásra. Ezt támasztja alá az a felmérés, amely szerint az árucikkek mintegy 40 százalékára igazából nincs szükségünk, 10 százalékát pedig soha nem is használjuk. Mindez karácsony tájékán még inkább felerősödik.
A vásárlási lázban könnyen háttérbe szorulhat az ünnep eredeti szándéka, a családi összetartozás, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti megbecsülés erősítése - figyelmeztetett a szakember. Ez a "kapcsolati háló" az anyagi helyzettől függetlenül mindenkinek fontos a lelki egyensúly megőrzéséhez. Ilyen emóciók nélkül az ember rövid időn belül sebezhető, szorongó, sértődékeny, depresszióra hajlamossá válhat. A belső harmóniáját elveszítő ember a számára megmagyarázhatatlan szorongása, "érzelmi elsivatagosodása" ellen - éppen a fogyasztói szemlélet hamis értékrendjét követve - különösen karácsonykor látványos presztízsajándékokkal próbálja a szakadozó kapcsolati hálót foltozgatni.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy ilyenkor azonban gyakran csak újabb sebek keletkeznek, főként akkor, ha a megajándékozott is hasonló mentalitású, pénzben méri a szeretetet, miközben maga is érzi, hogy az érzelmek más dimenzióban keresendőek. Ilyenkor hiába a lekapart árcédula, könnyen kiderülhet mennyibe került az elkápráztatási erőfeszítés. A "csupán ennyit érek neked" logika mentén a felek mindegyike csalódott, elillan az áhított karácsonyi hangulat - jegyezte meg a pszichológus.
Szendi Gábor szerint az ilyen helyzetek elkerülése érdekében szemléletváltásra lenne szükség az ajándékozás "rítusát" illetően: az ajándék adásához, elfogadásához nem annyira pénzre, mint inkább empátiára van szükség.
