Előfizetés

Boross Péter nyilatkozatáról

Boross Péter a közrádióban nyilatkozta, miszerint a két világháború között nem tapasztalta, hogy a „…rendszerbe potenciálisan be lett volna építve az antiszemitizmus.” Úgy élt 16-17 éves fejjel kaposvári gimnazistaként, hogy az „…antiszemitizmus különösen erőteljes megnyilatkozásával nem találkozott.” Szerinte aki ezt a korszakot azonosítani akarja a hitleri rendszerrel „…az ártatlan lélek, vagy tudatosan hazudik.” Egy dologban igaza van: a Horthy és a hitleri rendszer egy az egyben nem azonosítható. Németországban egypártrendszerű totális diktatúra volt, nálunk pedig formálisan parlamentáris demokrácia, ahol az uralkodó osztályok pártjai mellett ellenzékiek is bejuthattak a parlamentbe. Ugyanakkor olyan választási rendszerek voltak, hogy a hatalom mindvégig a nagybirtokosok és a nagytőkések kezében maradhatott.

Boross állításától eltérően egy dologban a két ország között nincs különbség. Mindkettőben jelen volt az antiszemitizmus. Ebben bizonyos értelemben Magyarország élenjáró volt. 1920-ban nálunk született meg az első antiszemita törvény, a numerus clausus. E szerint csökkentették a zsidó vallásúak egyetemi felvételi lehetőségeit. Azt, hogy erről Boross Péter nem tudott, nevezhetjük bocsánatos bűnnek. A világháború előtt és alatt hozott zsidótörvények idején azonban már 10-13 éves volt, tehát ezekről lehetne valami halvány emléke. 1938-ban szentesítették az úgynevezett első zsidótörvényt, amellyel korlátozták a szellemi foglalkozásúak, illetve a kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállatoknál dolgozó zsidók arányát. A másodikat 1939-ben hozták, ami szerint egy sor munkahelyről kitiltották a zsidókat, máshol csökkentették számukat és visszaállították a numerus clausust. Mindezek eredményeként a zsidóság több mint 40 százaléka munkanélkülivé vált, illetve a korábbiaknál rosszabb anyagi körülmények közé került.

A harmadik törvény 1941-ben született, ami szerint büntetés terhe mellett tilos a zsidók és a nem zsidók közötti házassági és szexuális kapcsolat. Számomra elképzelhetetlen, hogy Boross Péter ne hallott volna e törvényekről. Amikor azonban 1944 tavaszán a zsidókat deportálták Auschwitzba, Boross Péter már 16 éves volt. Ezért hihetetlen, hogy ne hallott volna ezekről az eseményekről, hiszen a több mint 5000 kaposvári zsidót is kivitték és ott is lelték halálukat, csak 400-an tértek vissza. Nem hiszem, hogy ezekről egy 16 éves fiatalember semmit sem tudott. 1944-ben csak 9 éves voltam és emlékszem, hogy a falunkbeli zsidókat deportálták. Suttogó propagandaként arról is hallottam, hogy gázkamrába küldik őket. Boross Péter vagy elfelejtette akkori ismereteit, vagy tudatosan tagadja a Horthy rendszer embertelenségeit. Egy tény, hogy a Horthy rendszert tekinti példaképének.

Gyermekek terroristák célkeresztjében

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2014.12.22. 06:32
Az iszlám terror a gyermekeket érinti legérzékenyebben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SPENCER PLATT
Az iszlám terrorizmus nem ismer erkölcsi határokat. Sőt, éppen az emberek megfélemlítése a szélsőségesek célja, például a brutális lefejezésekkel. A radikális terroristák számára ismeretlen a vallásszabadság fogalma, eretneknek, ellenségnek tekintik azokat, akik nem muzulmán hitűek. A kegyetlenséget cinizmussal ötvözik, például avval, hogy rendre karácsonyra időzítik a katolikus templomok elleni terrorakciókat. A szélsőséges iszlamisták kirívó kegyetlenségét mutatja azonban, hogy sokszor iskolákra, gyermekekre támadnak.

Az egész világot sokkolta a keddi pakisztáni vérengzés. Tálib szélsőségesek túszul ejtették egy iskola diákjait, s válogatás nélkül lőtték le a gyermekeket. Ami különösen szörnyűvé teszi az esetet, hogy a tálibok szóvivője még magyarázatot is talált a vérfürdőre arra hivatkozván, hogy a pakisztáni hadsereg kegyetlenül lép fel tagjaik ellen Észak-Vazirisztánban.

A tálibok akciójában, illetve a túszszabadító akcióban legalább 130 gyermek vesztette életét. Túlélők egybehangzó közlése szerint a tálib fegyveresek szörnyű kegyetlenségről tettek tanúbizonyságot, csak az számított nekik, hogy minél többen haljanak meg.

Az utóbbi bő tíz évben azonban nem ez volt az egyedüli eset, amikor az iszlám fundamentalisták gyermekekre, iskolára támadtak. Szintén Pakisztán volt a színhelye egy másik terrorakciónak, 2012. októberében. Célkeresztjükbe egy mára világhírűvé vált kislány, Malala Juszafzaj került. Az iszlám szélsőségesek a Szvat-völgyének székhelyén, Mignorában megállítottak egy iskolabuszt, amin a 14 éves lány is utazott.

Malala azzal vált esküdt ellenségükké, hogy blogban számolt be arról, milyen borzalmas az élet a tálib uralom alatt: 2009 januárjában indította el internetes naplóját a BBC helyi kiadásában, a BBC Urduban. Lakóhelye, az afgán határ közelében fekvő Szvat-völgy 2007-ben került a tálibok uralma alá. A tálibok iszlám törvénykezést, saríát vezettek be a völgyben, ami tiltja a nők taníttatását.

A tálibok emiatt rendszeresen romboltak le iskolákat és követtek el merényleteket iskolás lányok ellen. Hivatalos adatok szerint a völgyben működő 1580 iskolából 2008 végéig 252 intézményt semmisítettek meg, többségében olyanokat, amikben a fiúk mellett lányok is tanulhattak. A hadsereg 2009-ben foglalta vissza a területet, ahol azóta nagyjából stabilizálódott a helyzet. Azóta sokan költöznek vissza olyanok a Szvat-völgybe, akik a tálib uralom alatt menekültek el.

Miután a busz megállt, az egyik fegyveres azt üvöltötte: „melyikőtök az a Malala? Beszéljetek, vagy mindannyiotokat lelőlek” – harsogta a félelmetes külsejű terrorista. Miután megtalálta Malalát, rálőtt. Egy golyó találta el, ami áthatolt a fején, a nyakán, s a vállában állt meg. Két másik lány, Kainat Riaz és Sazia Ramzan is megsérült.

Ezután gyorsan egy pesavari kórházba vitték Malalát. Három órás műtét után sikerült kivenni a golyót és stabilizálták az állapotát. Később Nagy-Britanniában gyógykezelték, s rehabilitációja olyan sikeres volt, hogy azóta is járja a világot, s előadásaiban felhívja a figyelmet az iszlám uralom alatt élő lányok nehéz helyzetére, s az oktatás fontosságára. Tavaly Szaharov-díjjal jutalmazták, idén pedig megosztva kapta egy indiai tanárral a Nobel-békedíjat. Néhány napja azt közölte, hazája elnöke kíván lenni.

Az egyik legborzalmasabb diákok elleni terrorakció 2004. szeptember 1-jén történt, amikor főként ingusföldi és csecsen fegyveresek a túlnyomórészt ortodox keresztények által lakott Beszlánban, a kaukázusi Észak-Oszétiában rátámadtak egy iskolára, túszul ejtve 1100 embert. Az iskolában 777 gyermek tartózkodott. A 32 túszejtő álarcot viselt, Moszkva szerint kettő vagy négy „fekete özvegy” lehetett közöttük. A támadók a tornaterembe zsúfolták az összes embert, az iskola bejáratainál robbanószerkezeteket helyeztek el.

Az akciót Samil Baszajev, szeparatista csecsen hadúr irányította. Dzsihadistái több feltételt fogalmaztak meg. El akarták érni a második csecsen háború leállítását, a csecsen foglyok kiengedését, valamint Vlagyimir Putyin lemondását. Kezdettől fogva nyilvánvaló volt azonban, hogy nem érhetik el céljukat. Putyin ugyanis 2000-ben éppen a csecsenföldi háború megindításával tett szert nagy népszerűségre az oroszok körében.

Három napig teljes patthelyzet alakult ki a helyszínen. A tárgyalások nem hoztak eredményt. Ugyanakkor kérdéses, hogy az orosz hatóságok mennyire törekedtek kompromisszumra. A túszejtő akció során mindenesetre nem lehetett az az ember érzése, hogy a gyerekek életének megóvása az elsőrendű. Harckocsikat, gyújtórakétákat és nehézfegyvereket is bevetettek, s heves tűzpárbaj alakult ki a terroristák és a különleges egységek között.

Ekkor már biztos volt, példátlan tragédia szemtanúja a világ. Az iskolát is robbanások rázták meg. A túszmentés során a hivatalos közlések szerint 334 személy vesztette életét, köztük 186 gyermek. A kemény fellépés nyomán tovább emelkedett Putyin népszerűsége.

Az iraki háború, majd az azt követő terror a gyermekeket érintette a legérzékenyebben. Őket sem kímélték a síita és szunnita szélsőségesek. 2007. január 8-án Bagdad egyik nyugati körzetét gáránáttámadás rázta meg. A helyi leányiskola épületéből éppen kijöttek a diákok, amikor két pokolgépet dobtak az intézmény udvarára. Négy lány azonnal életét vesztette, egy ötödik pedig a kórházban halt bele sérüléseibe. Az áldozatok 12-16 év közöttiek voltak. További 20 személy megsérült.

„Boldog volt, puszit adott nekem, kiment az udvarra és eltalálta a gránát” – így számolt be az esetről egy tanár. A kislány öt perccel később már nem élt. „Nem tudtuk, mi tévők legyünk a többi gyerekkel. Még sosem láttak ilyet” – folytatta a tanár. Akkoriban naponta csaknem százan haltak meg Irakban erőszakos cselekmények következtében.

Nigériában, kivált Afrika legnépesebb államának északi részén, igen gyakoriak a terrortámadások. A térségben „kalifátust” életre hívni akaró Boko Haram fegyveresei emberek tucatjainak halálát okozó merényletek sorát hajtotta végre. 2013. július 6-án Yobe államban, Mamudo városában fegyveresek hatoltak be egy iskolába.

Az épületben körülbelül 1200 diák tartózkodott. A terroristák szinte válogatás nélkül lövöldöztek a fiatalokra. „Negyvenkét holttest hevert a földön. Néhány gyerek annyi golyót kapott, hogy teljesen felismerhetetlenné vált. Az áldozatok többsége diák volt, egy vagy két tanárral végeztek” – közölte akkor egy szemtanú. Ibrahim Geidam, Yobe kormányzója emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte a támadást. Szeptemberig az összes iskolát bezárták az államban.

2014. április 14-15-án 276 lányt ejtettek túszul a szintén nigériai Chibokban, Borno államban. A terroristák őrnek öltözve hatoltak be az épületbe, s vitték el őket. Később 53 lánynak sikerült elmenekülnie. Az iszlamista fegyveresek és vezetője, Abubakar Shekau egy videofelvételen mutatta meg az elrabolt lányok egy részét. Burkát viseltek.

Shekau azt közölte, "felszabadították" őket azzal, hogy "felvetették velük" a muzulmán vallást. Azt is közölte, elengedik egyes túszaikat, ha a nigériai kormány szabadon bocsátja börtönbe vetett bajtársaikat. Abuja azonban nemet mondott erre. Michelle Obama, Malala Juszufzaj és Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár is kampányt indított azért, hogy mindenki figyelmét felhívják a lányok szörnyű történetére. Az amerikai elnök felesége rámutatott, a lélektelen cselekedetet olyan terrorszervezet hajtotta végre, amely meg akarja fosztani a lányokat a tanulás lehetőségétől.

Novemberben a nigériai kormány ugyan azt közölte, napokon belül tűzszünetet kötnek a Boko Harammal, s a terrorszervezet elengedi a lányokat, a hír később kacsának bizonyult. Azt sem lehet biztosan tudni, hogy a diáklányok többsége Nigéria területén tartózkodik-e még. Egyes vélekedések szerint többjüket Csádba hurcolták, ahol eladták, vagy házasságra kényszerítették őket.

Ez év augusztusának közepén feltehetőleg a Boko Haramhoz tartozó fegyveresek több tucat fiút és férfit raboltak el Doron Bagából, egy kis faluból Nigéria északi részén. Egy szemtanú, akinek sikerült elmenekülnie, elmondta, az embereket teherautókkal szállították el, és azzal fenyegetőztek, hogy lelövik őket, ha nem engedelmeskednek. A faluban, ahol csak kisgyermekek, lányok és nők maradtak, több házat is felgyújtottak, 97 ember holléte ismeretlen, hat idős férfival a helyszínen végeztek.

Úgy tűnik, a terrornak semmi sem állhatja útját. A napokban, Borno Állam Gumsuri nevű településéről hurcoltak el 185 embert a Boko Haram fegyveresei, köztük gyermekeket.

Gyermekek terroristák célkeresztjében

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2014.12.22. 06:32
Az iszlám terror a gyermekeket érinti legérzékenyebben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SPENCER PLATT
Az iszlám terrorizmus nem ismer erkölcsi határokat. Sőt, éppen az emberek megfélemlítése a szélsőségesek célja, például a brutális lefejezésekkel. A radikális terroristák számára ismeretlen a vallásszabadság fogalma, eretneknek, ellenségnek tekintik azokat, akik nem muzulmán hitűek. A kegyetlenséget cinizmussal ötvözik, például avval, hogy rendre karácsonyra időzítik a katolikus templomok elleni terrorakciókat. A szélsőséges iszlamisták kirívó kegyetlenségét mutatja azonban, hogy sokszor iskolákra, gyermekekre támadnak.

Az egész világot sokkolta a keddi pakisztáni vérengzés. Tálib szélsőségesek túszul ejtették egy iskola diákjait, s válogatás nélkül lőtték le a gyermekeket. Ami különösen szörnyűvé teszi az esetet, hogy a tálibok szóvivője még magyarázatot is talált a vérfürdőre arra hivatkozván, hogy a pakisztáni hadsereg kegyetlenül lép fel tagjaik ellen Észak-Vazirisztánban.

A tálibok akciójában, illetve a túszszabadító akcióban legalább 130 gyermek vesztette életét. Túlélők egybehangzó közlése szerint a tálib fegyveresek szörnyű kegyetlenségről tettek tanúbizonyságot, csak az számított nekik, hogy minél többen haljanak meg.

Az utóbbi bő tíz évben azonban nem ez volt az egyedüli eset, amikor az iszlám fundamentalisták gyermekekre, iskolára támadtak. Szintén Pakisztán volt a színhelye egy másik terrorakciónak, 2012. októberében. Célkeresztjükbe egy mára világhírűvé vált kislány, Malala Juszafzaj került. Az iszlám szélsőségesek a Szvat-völgyének székhelyén, Mignorában megállítottak egy iskolabuszt, amin a 14 éves lány is utazott.

Malala azzal vált esküdt ellenségükké, hogy blogban számolt be arról, milyen borzalmas az élet a tálib uralom alatt: 2009 januárjában indította el internetes naplóját a BBC helyi kiadásában, a BBC Urduban. Lakóhelye, az afgán határ közelében fekvő Szvat-völgy 2007-ben került a tálibok uralma alá. A tálibok iszlám törvénykezést, saríát vezettek be a völgyben, ami tiltja a nők taníttatását.

A tálibok emiatt rendszeresen romboltak le iskolákat és követtek el merényleteket iskolás lányok ellen. Hivatalos adatok szerint a völgyben működő 1580 iskolából 2008 végéig 252 intézményt semmisítettek meg, többségében olyanokat, amikben a fiúk mellett lányok is tanulhattak. A hadsereg 2009-ben foglalta vissza a területet, ahol azóta nagyjából stabilizálódott a helyzet. Azóta sokan költöznek vissza olyanok a Szvat-völgybe, akik a tálib uralom alatt menekültek el.

Miután a busz megállt, az egyik fegyveres azt üvöltötte: „melyikőtök az a Malala? Beszéljetek, vagy mindannyiotokat lelőlek” – harsogta a félelmetes külsejű terrorista. Miután megtalálta Malalát, rálőtt. Egy golyó találta el, ami áthatolt a fején, a nyakán, s a vállában állt meg. Két másik lány, Kainat Riaz és Sazia Ramzan is megsérült.

Ezután gyorsan egy pesavari kórházba vitték Malalát. Három órás műtét után sikerült kivenni a golyót és stabilizálták az állapotát. Később Nagy-Britanniában gyógykezelték, s rehabilitációja olyan sikeres volt, hogy azóta is járja a világot, s előadásaiban felhívja a figyelmet az iszlám uralom alatt élő lányok nehéz helyzetére, s az oktatás fontosságára. Tavaly Szaharov-díjjal jutalmazták, idén pedig megosztva kapta egy indiai tanárral a Nobel-békedíjat. Néhány napja azt közölte, hazája elnöke kíván lenni.

Az egyik legborzalmasabb diákok elleni terrorakció 2004. szeptember 1-jén történt, amikor főként ingusföldi és csecsen fegyveresek a túlnyomórészt ortodox keresztények által lakott Beszlánban, a kaukázusi Észak-Oszétiában rátámadtak egy iskolára, túszul ejtve 1100 embert. Az iskolában 777 gyermek tartózkodott. A 32 túszejtő álarcot viselt, Moszkva szerint kettő vagy négy „fekete özvegy” lehetett közöttük. A támadók a tornaterembe zsúfolták az összes embert, az iskola bejáratainál robbanószerkezeteket helyeztek el.

Az akciót Samil Baszajev, szeparatista csecsen hadúr irányította. Dzsihadistái több feltételt fogalmaztak meg. El akarták érni a második csecsen háború leállítását, a csecsen foglyok kiengedését, valamint Vlagyimir Putyin lemondását. Kezdettől fogva nyilvánvaló volt azonban, hogy nem érhetik el céljukat. Putyin ugyanis 2000-ben éppen a csecsenföldi háború megindításával tett szert nagy népszerűségre az oroszok körében.

Három napig teljes patthelyzet alakult ki a helyszínen. A tárgyalások nem hoztak eredményt. Ugyanakkor kérdéses, hogy az orosz hatóságok mennyire törekedtek kompromisszumra. A túszejtő akció során mindenesetre nem lehetett az az ember érzése, hogy a gyerekek életének megóvása az elsőrendű. Harckocsikat, gyújtórakétákat és nehézfegyvereket is bevetettek, s heves tűzpárbaj alakult ki a terroristák és a különleges egységek között.

Ekkor már biztos volt, példátlan tragédia szemtanúja a világ. Az iskolát is robbanások rázták meg. A túszmentés során a hivatalos közlések szerint 334 személy vesztette életét, köztük 186 gyermek. A kemény fellépés nyomán tovább emelkedett Putyin népszerűsége.

Az iraki háború, majd az azt követő terror a gyermekeket érintette a legérzékenyebben. Őket sem kímélték a síita és szunnita szélsőségesek. 2007. január 8-án Bagdad egyik nyugati körzetét gáránáttámadás rázta meg. A helyi leányiskola épületéből éppen kijöttek a diákok, amikor két pokolgépet dobtak az intézmény udvarára. Négy lány azonnal életét vesztette, egy ötödik pedig a kórházban halt bele sérüléseibe. Az áldozatok 12-16 év közöttiek voltak. További 20 személy megsérült.

„Boldog volt, puszit adott nekem, kiment az udvarra és eltalálta a gránát” – így számolt be az esetről egy tanár. A kislány öt perccel később már nem élt. „Nem tudtuk, mi tévők legyünk a többi gyerekkel. Még sosem láttak ilyet” – folytatta a tanár. Akkoriban naponta csaknem százan haltak meg Irakban erőszakos cselekmények következtében.

Nigériában, kivált Afrika legnépesebb államának északi részén, igen gyakoriak a terrortámadások. A térségben „kalifátust” életre hívni akaró Boko Haram fegyveresei emberek tucatjainak halálát okozó merényletek sorát hajtotta végre. 2013. július 6-án Yobe államban, Mamudo városában fegyveresek hatoltak be egy iskolába.

Az épületben körülbelül 1200 diák tartózkodott. A terroristák szinte válogatás nélkül lövöldöztek a fiatalokra. „Negyvenkét holttest hevert a földön. Néhány gyerek annyi golyót kapott, hogy teljesen felismerhetetlenné vált. Az áldozatok többsége diák volt, egy vagy két tanárral végeztek” – közölte akkor egy szemtanú. Ibrahim Geidam, Yobe kormányzója emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte a támadást. Szeptemberig az összes iskolát bezárták az államban.

2014. április 14-15-án 276 lányt ejtettek túszul a szintén nigériai Chibokban, Borno államban. A terroristák őrnek öltözve hatoltak be az épületbe, s vitték el őket. Később 53 lánynak sikerült elmenekülnie. Az iszlamista fegyveresek és vezetője, Abubakar Shekau egy videofelvételen mutatta meg az elrabolt lányok egy részét. Burkát viseltek.

Shekau azt közölte, "felszabadították" őket azzal, hogy "felvetették velük" a muzulmán vallást. Azt is közölte, elengedik egyes túszaikat, ha a nigériai kormány szabadon bocsátja börtönbe vetett bajtársaikat. Abuja azonban nemet mondott erre. Michelle Obama, Malala Juszufzaj és Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár is kampányt indított azért, hogy mindenki figyelmét felhívják a lányok szörnyű történetére. Az amerikai elnök felesége rámutatott, a lélektelen cselekedetet olyan terrorszervezet hajtotta végre, amely meg akarja fosztani a lányokat a tanulás lehetőségétől.

Novemberben a nigériai kormány ugyan azt közölte, napokon belül tűzszünetet kötnek a Boko Harammal, s a terrorszervezet elengedi a lányokat, a hír később kacsának bizonyult. Azt sem lehet biztosan tudni, hogy a diáklányok többsége Nigéria területén tartózkodik-e még. Egyes vélekedések szerint többjüket Csádba hurcolták, ahol eladták, vagy házasságra kényszerítették őket.

Ez év augusztusának közepén feltehetőleg a Boko Haramhoz tartozó fegyveresek több tucat fiút és férfit raboltak el Doron Bagából, egy kis faluból Nigéria északi részén. Egy szemtanú, akinek sikerült elmenekülnie, elmondta, az embereket teherautókkal szállították el, és azzal fenyegetőztek, hogy lelövik őket, ha nem engedelmeskednek. A faluban, ahol csak kisgyermekek, lányok és nők maradtak, több házat is felgyújtottak, 97 ember holléte ismeretlen, hat idős férfival a helyszínen végeztek.

Úgy tűnik, a terrornak semmi sem állhatja útját. A napokban, Borno Állam Gumsuri nevű településéről hurcoltak el 185 embert a Boko Haram fegyveresei, köztük gyermekeket.