Az egész világot sokkolta a keddi pakisztáni vérengzés. Tálib szélsőségesek túszul ejtették egy iskola diákjait, s válogatás nélkül lőtték le a gyermekeket. Ami különösen szörnyűvé teszi az esetet, hogy a tálibok szóvivője még magyarázatot is talált a vérfürdőre arra hivatkozván, hogy a pakisztáni hadsereg kegyetlenül lép fel tagjaik ellen Észak-Vazirisztánban.
A tálibok akciójában, illetve a túszszabadító akcióban legalább 130 gyermek vesztette életét. Túlélők egybehangzó közlése szerint a tálib fegyveresek szörnyű kegyetlenségről tettek tanúbizonyságot, csak az számított nekik, hogy minél többen haljanak meg.
Az utóbbi bő tíz évben azonban nem ez volt az egyedüli eset, amikor az iszlám fundamentalisták gyermekekre, iskolára támadtak. Szintén Pakisztán volt a színhelye egy másik terrorakciónak, 2012. októberében. Célkeresztjükbe egy mára világhírűvé vált kislány, Malala Juszafzaj került. Az iszlám szélsőségesek a Szvat-völgyének székhelyén, Mignorában megállítottak egy iskolabuszt, amin a 14 éves lány is utazott.
Malala azzal vált esküdt ellenségükké, hogy blogban számolt be arról, milyen borzalmas az élet a tálib uralom alatt: 2009 januárjában indította el internetes naplóját a BBC helyi kiadásában, a BBC Urduban. Lakóhelye, az afgán határ közelében fekvő Szvat-völgy 2007-ben került a tálibok uralma alá. A tálibok iszlám törvénykezést, saríát vezettek be a völgyben, ami tiltja a nők taníttatását.
A tálibok emiatt rendszeresen romboltak le iskolákat és követtek el merényleteket iskolás lányok ellen. Hivatalos adatok szerint a völgyben működő 1580 iskolából 2008 végéig 252 intézményt semmisítettek meg, többségében olyanokat, amikben a fiúk mellett lányok is tanulhattak. A hadsereg 2009-ben foglalta vissza a területet, ahol azóta nagyjából stabilizálódott a helyzet. Azóta sokan költöznek vissza olyanok a Szvat-völgybe, akik a tálib uralom alatt menekültek el.
Miután a busz megállt, az egyik fegyveres azt üvöltötte: „melyikőtök az a Malala? Beszéljetek, vagy mindannyiotokat lelőlek” – harsogta a félelmetes külsejű terrorista. Miután megtalálta Malalát, rálőtt. Egy golyó találta el, ami áthatolt a fején, a nyakán, s a vállában állt meg. Két másik lány, Kainat Riaz és Sazia Ramzan is megsérült.
Ezután gyorsan egy pesavari kórházba vitték Malalát. Három órás műtét után sikerült kivenni a golyót és stabilizálták az állapotát. Később Nagy-Britanniában gyógykezelték, s rehabilitációja olyan sikeres volt, hogy azóta is járja a világot, s előadásaiban felhívja a figyelmet az iszlám uralom alatt élő lányok nehéz helyzetére, s az oktatás fontosságára. Tavaly Szaharov-díjjal jutalmazták, idén pedig megosztva kapta egy indiai tanárral a Nobel-békedíjat. Néhány napja azt közölte, hazája elnöke kíván lenni.
Az egyik legborzalmasabb diákok elleni terrorakció 2004. szeptember 1-jén történt, amikor főként ingusföldi és csecsen fegyveresek a túlnyomórészt ortodox keresztények által lakott Beszlánban, a kaukázusi Észak-Oszétiában rátámadtak egy iskolára, túszul ejtve 1100 embert. Az iskolában 777 gyermek tartózkodott. A 32 túszejtő álarcot viselt, Moszkva szerint kettő vagy négy „fekete özvegy” lehetett közöttük. A támadók a tornaterembe zsúfolták az összes embert, az iskola bejáratainál robbanószerkezeteket helyeztek el.
Az akciót Samil Baszajev, szeparatista csecsen hadúr irányította. Dzsihadistái több feltételt fogalmaztak meg. El akarták érni a második csecsen háború leállítását, a csecsen foglyok kiengedését, valamint Vlagyimir Putyin lemondását. Kezdettől fogva nyilvánvaló volt azonban, hogy nem érhetik el céljukat. Putyin ugyanis 2000-ben éppen a csecsenföldi háború megindításával tett szert nagy népszerűségre az oroszok körében.
Három napig teljes patthelyzet alakult ki a helyszínen. A tárgyalások nem hoztak eredményt. Ugyanakkor kérdéses, hogy az orosz hatóságok mennyire törekedtek kompromisszumra. A túszejtő akció során mindenesetre nem lehetett az az ember érzése, hogy a gyerekek életének megóvása az elsőrendű. Harckocsikat, gyújtórakétákat és nehézfegyvereket is bevetettek, s heves tűzpárbaj alakult ki a terroristák és a különleges egységek között.
Ekkor már biztos volt, példátlan tragédia szemtanúja a világ. Az iskolát is robbanások rázták meg. A túszmentés során a hivatalos közlések szerint 334 személy vesztette életét, köztük 186 gyermek. A kemény fellépés nyomán tovább emelkedett Putyin népszerűsége.
Az iraki háború, majd az azt követő terror a gyermekeket érintette a legérzékenyebben. Őket sem kímélték a síita és szunnita szélsőségesek. 2007. január 8-án Bagdad egyik nyugati körzetét gáránáttámadás rázta meg. A helyi leányiskola épületéből éppen kijöttek a diákok, amikor két pokolgépet dobtak az intézmény udvarára. Négy lány azonnal életét vesztette, egy ötödik pedig a kórházban halt bele sérüléseibe. Az áldozatok 12-16 év közöttiek voltak. További 20 személy megsérült.
„Boldog volt, puszit adott nekem, kiment az udvarra és eltalálta a gránát” – így számolt be az esetről egy tanár. A kislány öt perccel később már nem élt. „Nem tudtuk, mi tévők legyünk a többi gyerekkel. Még sosem láttak ilyet” – folytatta a tanár. Akkoriban naponta csaknem százan haltak meg Irakban erőszakos cselekmények következtében.
Nigériában, kivált Afrika legnépesebb államának északi részén, igen gyakoriak a terrortámadások. A térségben „kalifátust” életre hívni akaró Boko Haram fegyveresei emberek tucatjainak halálát okozó merényletek sorát hajtotta végre. 2013. július 6-án Yobe államban, Mamudo városában fegyveresek hatoltak be egy iskolába.
Az épületben körülbelül 1200 diák tartózkodott. A terroristák szinte válogatás nélkül lövöldöztek a fiatalokra. „Negyvenkét holttest hevert a földön. Néhány gyerek annyi golyót kapott, hogy teljesen felismerhetetlenné vált. Az áldozatok többsége diák volt, egy vagy két tanárral végeztek” – közölte akkor egy szemtanú. Ibrahim Geidam, Yobe kormányzója emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte a támadást. Szeptemberig az összes iskolát bezárták az államban.
2014. április 14-15-án 276 lányt ejtettek túszul a szintén nigériai Chibokban, Borno államban. A terroristák őrnek öltözve hatoltak be az épületbe, s vitték el őket. Később 53 lánynak sikerült elmenekülnie. Az iszlamista fegyveresek és vezetője, Abubakar Shekau egy videofelvételen mutatta meg az elrabolt lányok egy részét. Burkát viseltek.
Shekau azt közölte, "felszabadították" őket azzal, hogy "felvetették velük" a muzulmán vallást. Azt is közölte, elengedik egyes túszaikat, ha a nigériai kormány szabadon bocsátja börtönbe vetett bajtársaikat. Abuja azonban nemet mondott erre. Michelle Obama, Malala Juszufzaj és Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár is kampányt indított azért, hogy mindenki figyelmét felhívják a lányok szörnyű történetére. Az amerikai elnök felesége rámutatott, a lélektelen cselekedetet olyan terrorszervezet hajtotta végre, amely meg akarja fosztani a lányokat a tanulás lehetőségétől.
Novemberben a nigériai kormány ugyan azt közölte, napokon belül tűzszünetet kötnek a Boko Harammal, s a terrorszervezet elengedi a lányokat, a hír később kacsának bizonyult. Azt sem lehet biztosan tudni, hogy a diáklányok többsége Nigéria területén tartózkodik-e még. Egyes vélekedések szerint többjüket Csádba hurcolták, ahol eladták, vagy házasságra kényszerítették őket.
Ez év augusztusának közepén feltehetőleg a Boko Haramhoz tartozó fegyveresek több tucat fiút és férfit raboltak el Doron Bagából, egy kis faluból Nigéria északi részén. Egy szemtanú, akinek sikerült elmenekülnie, elmondta, az embereket teherautókkal szállították el, és azzal fenyegetőztek, hogy lelövik őket, ha nem engedelmeskednek. A faluban, ahol csak kisgyermekek, lányok és nők maradtak, több házat is felgyújtottak, 97 ember holléte ismeretlen, hat idős férfival a helyszínen végeztek.
Úgy tűnik, a terrornak semmi sem állhatja útját. A napokban, Borno Állam Gumsuri nevű településéről hurcoltak el 185 embert a Boko Haram fegyveresei, köztük gyermekeket.
