A Fehér Isten nem versenghet az Oscarért

Lengyel, orosz és svéd film is szerepel az idegen nyelvű filmek szűkített Oscar-listáján, a magyar nevezés, Mundruczó Kornél Fehér Isten című alkotása nem jutott be a kilenc film közé, amelyből kikerülnek majd az Oscar-jelöltek. Az amerikai filmakadémia nyilvánosságra hozta a szűkített listát, amelyből később az Oscar-jelölteket kiválasztják.

A legjobb idegen nyelvű film kategóriában az idén 83 ország küldte be alkotását - ismertette a The Hollywood Reporter.

A szűkített listán szerepel az argentin Eszeveszett mesék, az észt Mandarinok, a grúz Simindis kundzuli, a mauritánai Timbuktu, a holland Lucia de B., a lengyel Ida, az orosz Leviatán, a svéd Lavina és a venezuelai Liberador című produkció. Pawel Pawlikowski Ida című drámája alig egy hete nyerte el az Európai Filmakadémia legjobb filmnek járó díját, majd a Lux-díjat.

Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmje, a hivatalos magyar nevezés számos fesztiváldíjat nyert, köztük a cannes-i filmmustra Un certain regard című versenyprogramjának díját.

A lehetséges Oscar-jelöltek közé a magyar rendező alkotásán kívül olyan, az idén nagy figyelmet keltő filmek sem kerültek be, mint a Két nap, egy éjszaka Marion Cotillard főszereplésével, a Dardenne testvérek rendezésében vagy a török nevezett, Nuri Bilge Ceylan Téli álom című Arany Pálma-díjas filmje.

A szűkített listához hat filmet az amerikai filmakadémia több száz tagjából álló bizottság választott ki, további három alkotást pedig az idegen nyelvű film-kategória Oscar-díjának végrehajtó bizottsága szavazott be. 

A szűkített listán szereplő kilenc filmből öt kerül majd az Oscar-jelöltek közé. A jelöltek kiválasztását meghívott bizottságok végzik New Yorkban, Los Angelesben és most először Londonban is. A bizottságok január 9. és január 11. között (péntektől vasárnapig) napi három filmet néznek meg, ezt követően adják le szavazataikat a jelöltekre.

Az Oscar-jelöléseket január 15-én hozzák nyilvánosságra Los Angelesben. A 87. Oscar-díjátadó gálát február 22-én rendezik meg a hollywoodi Dolby Színházban a szokott fényes külsőségek közepette.

Szerző

Kiállítás - Egy művészbarátság emlékezete

Publikálás dátuma
2014.12.22. 06:48
Előtérben Rippl-Rónai József Öreganyám című, 1894-ben készült alkotása FOTÓ: PÁLFALVI KITTI
A magyar festészetet megújító Rippl-Rónai József és a modern európai szobrászat egyik legnagyobb mestere Aristide Maillol barátságának történetét mutatja be, több mint 200 művön keresztül a Magyar Nemzeti Galéria április 6-ig látogatható kiállítása. 

Rippl-Rónai József legalább annyira nagy hatást gyakorolt a modern magyar művészetre, mint Aristide Maillol a modern európai szobrászatra. Magyar Nemzeti Galéria Rippl-Rónai és Maillol - Egy művészbarátság története című kiállítása e két nagy hatású művész kapcsolatának művészi dokumentumait állítja középpontba.

Baán László főigazgató a megnyitót megelőző sajtóvezetésen lapunknak elmondta, e kiállítás is beletartozik abba a sorban, mellyel az egyesített Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria a magyar képzőművészet európai kontextusba való visszahelyezésén dolgozik.

Egy korábbi kiállításon a Jeruzsálemi Izrael Múzeum impresszionista és poszt-impresszionista anyaga tartott tükröt a magyar képzőművészet hasonló törekvéseinek. Legutóbb pedig a szürrealizmus és a dada nemzetközi élvonala, és magyarországi hatása találkozott egy tárlaton a Galériában.

Baán László főigazgató hozzátette, bár először győzködni kellett a párizsi Musée Maillol vezetését a tárlatról, de az igazgató a kész kiállítást látva, azonnal meghívta azt a francia fővárosba 2016-ra. A közös bemutatkozást egyébként Maillol leszármazottjai vetették fel hét évvel ezelőtt, pontosabban Aristide Maillol unokaöccse, Yvon Berta-Maillol, aki a megnyitó alkalmából Budapestre is ellátogatott.

Az ő támogatásával jutott el a kiállítás kurátora, Földi Eszter, a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai gyűjteményének vezetője művészettörténész Olivier Lorquinhez, aki Maillol számos fő művét, többek között Az elvarázsolt kert című szőnyeget is a kiállítás rendelkezésére bocsátotta.

A tárlaton Rippl-Rónaitól 140, Mailloltól 45, a Nabik köréhez tartozó festő barátoktól (Pierre Bonnard, James Pitcairn-Knowles, Édouard Vuillard) pedig további 20 festmény, szobor, szőnyeg és grafika látható.

Rippl-Rónai József 1890 körül ismerkedett meg Aristide Maillollal Párizsban. A két fiatal művész életre szóló barátságot kötött és kölcsönösen támogatta egymást művészi törekvéseiben. Mind Rippl-Rónai, mind Maillol pályája szempontjából döntő volt az ezt követő mintegy tíz év és a művésszé érésük szempontjából is meghatározó barátságuk.

Az első teremben Rippl-Rónai és Maillol női portréit láthatjuk egymás mellett. A nagyfokú hasonlóság ellenére azonban az avatatlan szem is azonnal megállapítja, melyek származnak a magyar festőtől, Rippl jobbára szemből ábrázolt női arcképei mindig álomszerűbbek, mint francia kortársáé.

Rippl Rónai és Maillol 1894 előtt nem csatlakozott egyetlen művészeti körhöz sem, derül ki a kiállításhoz készült vaskos katalógusból. A magyar festő így vallott erről: „Azt gondoltuk, hogy igen kevés, talán 3-4 embert kivéve mindenki banális, ízléstelen, még hozzá érdekhajszoló is”. Aztán 1894 tavaszán, amikor Rippl Salon de la Société nationale des beaux-arts kiállításán nagy sikert aratott Öreganyám című festményével, „feltűnt ott egy egymást megértő művésztársaságnak”.

Ez pedig nem volt már, mint a Paul Sérusier vezetésével megalapított Nabi festőcsoport, melynek tagja volt többek között Maurice Denis és Pierre Bonnard, Maillol-t is Rippl mutatta be a magukat Prófétáknak nevező csoportnak, melyhez mindketten csatlakoztak egy időre.

Maillol kezdetben festőnek készült, de foglalkozott szőnyegtervezéssel és faszobrok faragásával is. Az ő hatására kezdett Rippl Rónai is szőnyegeket tervezni. A kiállítás kiemelkedő pontja, ahol a két művész e korszakából származó fő műveit találjuk.

Kapcsolatuk egyik tetőpontja az a három hónap volt, amelyet Rippl-Rónai 1899 végén a Pireneusokban fekvő Banyuls-sur-Merben töltött Maillol vendégeként. Ez idő alatt több, mint hatvan képet fest, mondja a kiállítás kurátora Földi Eszter. Ezeket a kevés színnel készült műveket nevezte a művész „fekete képeknek” .

Rippl-Rónai 1900 körül elhagyta Párizst, és 1902-ben végleg Kaposváron telepedett le. Ugyanebben az évben, 1902-ben volt Maillol első gyűjteményes kiállítása Ambroise Vollard műkereskedő párizsi galériájában, ahol szobrászként is sikerrel mutatkozott be. Paradox módon, elválásuk után kezdik meg mindketten fényes karrierjüket. A kiállítás ezt az időszakot is felvillantja, néhány remekművükkel, de elsősorban az együtt töltött időre koncentrál.

A tárlaton látható Rippl-Rónai egyik fő műve, az 1899-ben Maillolról festett portréja. A párizsi Musée d'Orsay gyűjteményéből érkező alkotást utoljára csaknem nyolcvan éve, 1936-ban láthatta a budapesti közönség. Utoljára 1914-ben találkoznak, amikor Rippl Párizsba jár, és ott éri az I. világháború kitörése. A franciaországi internálásakor Rippl-Rónai Maillol és barátaik - Maurice Denis és Pierre Bonnard - segítségével szabadult ki és térhetett haza 1915-ben.

A két művészt azonban a háború és a távolság sem választja el egymástól, 1927-ig Rippl-Rónai haláláig leveleznek, pedig mindketten híresen rossz levélírók voltak. A tárlaton ezekbe a meleg hangú levelekbe is beleolvashatunk.

Szerző

Jeruzsálemi kiállítás Szentendrén

A jeruzsálemi Izrael Múzeum zsidó kéziratainak és szertartási tárgyainak anyagából nyílt tárlat a Szentendrei Képtárban. A megnyitón köszöntőt mondott Ilan Mor nagykövet, a tárlatot Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár levéltári igazgatója nyitotta meg.

Az izraeli nagykövetség, az Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége és a Ferenczy Múzeum kiállításának egyedülálló anyaga először szerepel magyarországi múzeumokban, a kiállított tárgyak révén a látogatók megismerhetik a legfontosabb zsidó ünnepeket.

A műtárgymásolatok tematikus egységekben láthatók és a zsidó vallás legfontosabb szertartási tárgyait, illetve szertartásokon használt legfontosabb kézirattípusait mutatják be az ókortól az újkorig.

Egyebek mellett látható miniatűr másolat a Holt-tengeri tekercsekről, a tárgycsoportok között találni amuletteket és külön egységet alkotnak a házasságlevelek. A kiállításon a zsidó vallás kapcsán minden fontos fogalom felbukkan, így például a pészah, a széder, a sabbath, a purim. A megnyitó időpontja pedig éppen a hanukával esett egybe.

Az érdeklődőket a múzeumi szövetség által készített kiállításvezető segíti a tájékozódásban, de tárlatvezetések is lesznek. A vándorkiállítás február végéig látható Szentendrén, utána Kaposvárra érkezik.

Szerző
Frissítve: 2014.12.21. 20:46