R.T.;

Európai Unió;Oroszország;Sigmar Gabriel;Frank-Walter Steinmeier;orosz gazdaság;rubel;

2014-12-23 06:32:00

Visszaüt a túlzott szigor?

Az orosz gazdaság súlyosbodó nehézségei miatt az Európai Unióban erősödnek azok a vélemények, amelyek szerint nem kellene további szankciókat bevezetni, mert annak a Nyugat is meginná a levét. Akadnak azonban olyan hangok is, amelyek szerint a szankciók politikájának nincs alternatívája.

A rubel elképesztő mértékű értékvesztése miatt mind több politikus nyilatkozik úgy, hogy nem lenne szabad tovább szigorítani az Oroszország elleni szankciókat, mert ezzel csak a Nyugat a saját farkába harapna. Sigmar Gabriel német szociáldemokrata gazdasági miniszter a berlini Tagesspiegelben úgy vélte, komoly hiba lenne a Kreml térdre kényszerítésére törekedni.

„Ezért komoly hiba a szankciók szigorításának követelése” – hangoztatta az SPD elnöke. Előzőleg hasonlóképpen nyilatkozott Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a Spiegelben. Szintén annak a véleményének adott hangot, nagy hiba lenne további büntetőintézkedéseket bevezetni Moszkva ellen. Mint fogalmazott, Németországnak sem állhat érdekében, hogy a belpolitikai helyzet teljesen ellenőrizhetetlenné váljon Oroszországban.

Werner Faymann osztrák szociáldemokrata kancellár is egyetért az SPD-s politikusokkal. Óva intett a Kremllel szembeni eltúlzott mértékű keménységtől. „Semmi okot nem látok a nagy örömködésre, s nem is tudom, miért kellene lelkendeznünk akkor, ha összeomlik az orosz gazdaság” – fejtette ki az Österreich című lapban. Faymann kifejtette, mintha elkezdenénk fűrészelni azt az ágat, amelyen ülünk, ha falat emelnénk a nyugati és az orosz gazdaság közé – vélekedett.

Az orosz gazdaság összeomlásának veszélyeire figyelmeztetett a Német Ipari- és Kereskedelmi Kamara (DIHK) is. Volker Treier, a DIHK külgazdasági szakértője közölte, hogy az orosz gazdaság gondjai a német vállalkozásokon is nyomokat hagy – fejtette ki a Bild am Sonntagnak.

A német kereskedelmi kamara felmérése szerint az oroszországi érdekeltségű 300 német vég közül majdnem minden harmadiknak el kell bocsátania több munkatársát, amennyiben az országban nem javul a gazdasági helyzet. „Minden nyolcadik cég pedig számba veszi annak lehetőségét, hogy elhagyja Oroszországot” – mondta Treier. Werner Wenning, az E.on és a Bayer felügyelő bizottságának elnöke a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeizungnak elmondta, vigyázni kell, hogy ne tegyék tönkre az évtizedek alakult ki és fejlődött gazdasági kapcsolatokat.

A rubel értékvesztése sok vállalat számára jelent komoly fejtörést. Az Audi és a General Motors leállította oroszországi szállításait, néhány cég viszont emelte az árakat. Így például a Nissan, amelynél egyes márkáiért 5-8 százalékkal kér többet. A Nissan vezetője, Carlos Ghosn szerint „ha a rubel esik, az mindenkinek baj.” Az Apple múlt héten le is állította az iPhone internetes forgalmazását az orosz valuta kiszámíthatatlansága miatt.

A szankciók azonban nemcsak a gazdaságról szólnak. Sokan úgy vélik, szükséges a politikai nyomásgyakorlás fenntartása. Norbert Röttgen a Welt am Sonntagnak elmondta, nagy hiba lenne mind politikai,mind pszichológiai szempontból, ha az orosz gazdasági bajokat „a saját problémánkként kezelnénk”. A külügyi bizottság elnöke szerint a képlet egyszerű: a bajt Putyin idézte elő azzal, hogy elodázta az ország gazdasági átalakítását.

Utalt arra, hogy a Kreml agresszív fellépése miatt a befektetők elvesztették az orosz gazdaságba vetett bizalmukat. José Manuel Barroso előző bizottsági elnök szerint az orosz gazdaság gondjai nem okozhatnak fennakadásokat a világgazdaságban.